A legendás fizikatanárról elnevezett gimnáziumi teremben szeptember harmincadikán – egy kicsit Szucsán Andrást is megidézve – kísérleteztek cseppfolyós nitrogénnel, lézerrel érdekes optikai trükköket mutattak be. A kisvárossal vetélkedő szomszédvár, Szentes gimnáziuma is megnyitotta kapuit ebből az alkalomból. Itt és az ország további közel félszáz helyén hasonló céllal szerveztek majd kétezer programot. Olyanoknak, akiket érdekel, hogyan működik a világ, mit csinálnak a kutatók.
Ahogy azt több mint egy évtizede megszoktuk, szeptember végén a kutatóintézetek, egyetemek, középiskolai laborok kitárták kapuikat, és a Kutatók Éjszakája alkalmából vendégül látták az érdeklődőket. Egész Európában sok ezer laboratórium kínált érdekes programokat sok százezer embernek. Az ingyenesen látogatható rendezvény kimondott célja, hogy a fiatalok is kedvet kapjanak a tudományos életpályához, és reálisabbá tegye a kutatókról kialakult, sokszor sztereotípiákon alapuló véleményt. Kiderülhet, hogy kutatni izgalmas, jó dolog, a tudományos kutató pedig ugyanolyan ember, mint bárki más. Magyarország a statisztikák szerint eddig is élen járt a részt vevő intézmények, a programok és a látogatók számában – arról azonban még nem láttam statisztikát, hogy az érdeklődők közül vajon hányan döntöttek úgy, hogy számukra a kutatás jelenthet élethosszig tartó élményt. Ha minden évben csupán néhány fiatal kap kedvet ehhez, már megérte.
Idén volt okosruha-pályázat, Flike drónbicikli, magyarázatot kaphattunk az összeolvadó fekete lyukak érdekes világára, az igazán merészek egy elefántot is elektronizálhattak. Idén először kapcsolódott be a programokba a Csodák Palotája új bemutatóhelye, a Playbar. Idén ellenben nem szerepelhetett az egyik hagyományos helyszín, a beázott és életveszélyessé vált budapesti Planetárium. Kárpótlásként belépett a TIT Uránia Csillagvizsgáló.
Ismét megannyi érdeklődő forgott egy éjszaka a tudomány körül. Ennél több nem is kellett.•
