2011. június 6.

Szerző:
Szegedi Imre

Elektromosautó-világ a kifutópályán

A Michelin Challenge Bibendum alternatív autók seregszemléjét idén Berlinben tartották, a bemutatott járművek többsége elektromos meghajtású volt. Tudósítónk több ilyen járművet is kipróbált.


 Idén 125 éves a motorizáció, amely a német Carl Fied­rich Benz 1886-os háromkere­kű­jével kezdődött. Ezért is választották az alternatív autók helyszínéül Berlint, amely a bemutatóhoz a 2008-ban bezárt tempelhofi repülőteret alakította ki.
A hatalmas hangárokban konferenciatermeket, bemutatóstandokat építettek, a kifutó­pályán pedig az esetenként futurisztikus formájú autók, motorok, biciklik, buszok és teherautók köröztek.
A Michelin Challenge Bibendum, amelyet 1998-ban rendeztek meg először, az európai hely­színeken kívül eljutott már Ázsiába, tavaly pedig Rio de Janeiróban gyűltek össze a környezetbarát járművek gyártói, ahol a bioetanolos, biodízeles megoldások vitték
a prímet. Berlinben az elektromos meghajtású járművek voltak többségben.

Az útkeresés érthető, hiszen a közel hétmilliárdos lélekszámú emberiség jelenleg úgy 800 millió autót üzemeltet, ezek 98 százalékát fosszilis üzemanyag hajtja. A közlekedés a felelős a globális szén-dioxid-kibocsátás átlag 24 százalékáért, ez az érték 2050-re 30 százalék lesz. A gyártóknak tehát fel kell készülniük a váltásra. És a gyártók készülnek.
A berlini találkozón is fölbukkant néhány hibrid – földgázzal vagy hidrogénnel hajtott – jármű, de a zöm elektromos volt. Az egyik sztár a 2011-es Év Autójának választott Nissan Leaf volt. A jelenleg 30 ezer euróba kerülő elektromos autó 107 lóerős, 160 kilométeres elméleti hatótávolsága pedig a városi közlekedésben részt vevők számára elegendő. Autópálya-használatnál is megfelelő a 140 km/h-s végsebessége, bár ilyenkor drasztikusan lecsökken a jármű hatótávolsága. Nyolc óra alatt töltődnek fel teljesen a Leaf akkumulátorcellái, de 30 perc alatt elérik a 80 százalékos szintet. A mai áramárak mellett egy kilométer elektromos autózás öt forintból kihozható, egy kis fogyasztású benzines kilométerenként 20 forintot igényel.

A villanyautók a karbantartás szempontjából is az olcsóbb alternatívát jelentik.
A Leafet nem tudtam kipróbálni, de bőszen köröztem a Citroën C-Zeróval és több más elektromos autóval. E francia elektromos jármű hatótávolsága 120 kilométer, csúcssebessége 130 km/h körül van. Kiválóan gyorsul, hangja csak annyira zajos, mint egy „duruzsoló” elektromos motoré, szén-dioxidot direktbe nem pöfög a levegőbe.
Egy japán cég a rendezvényen jelentette be, hogy új típusú, elektromos meghajtású autót konstruált: a jármű minden kerekét külön motor hajtja, és a villanyautó egyetlen feltöltéssel 333 kilométert tett meg.
A Peugeot elektromos robogója is élénk érdeklődést váltott ki – a nyugodtabb, megfontoltabb közlekedők kétkerekűje.

Különleges élmény az elektromos bicikli. Tucatnyi formájú két- és háromkerekű állt az érdeklődők rendelkezésére, 20-40 kilométeres óránkénti sebességgel vígan lehet ezekkel kerekezni. Némelyik kisebb bőröndméretűre csomagolható, így az autót egy parkolóban hagyva, az elektromos biciklivel leküzdhetők a dugók. Áruk most még borsos: 300 ezer forintnak megfelelő euróért kínálják.
A német kormány a rendezvény előtti napokban jelentette be, hogy egymilliárd euróval támogatja a következő két évben az elektromos meghajtású autók fejlesztését. Angela Merkel kancellár azt sürgette, hogy Németország az elektromos autók piacának vezetőjévé váljon, az országban 2020-ra egymillió ilyen járművet hozzanak forgalomba. A kormány egyebek között az elektromos autókra vonatkozó adókedvezmények bevezetését, az ilyen járművek számára gyors közlekedési folyosók fenntartását és az elsőbbségi parkolás lehetőségét fontolgatja.
Berlin már most élen jár: a városban 250 elektromos autót 100 töltőállomáson lehet feltölteni, 2020-ra pedig 100 ezer elektromos autót álmodnak az utakra.
Oslóban, a norvég fővárosban majdnem 2500 villanyautó közlekedik, ami után nem kell áfát és más adót fizetni. Az ilyen autókkal használható a buszsáv, ingyenes a parkolás és a feltöltés; napjainkban 400 helyen van erre lehetőség.
Ugyanakkor a fejlesztőknek azzal is számolniuk kell, hogy jóllehet a villanyautók közvetlenül nem bocsátanak ki káros anyagot, viszont az elektromos áram előállítása, vagyis az autó energiaforrása, tetemes szén-dioxid-terheléssel jár. Összehangolt munkára lesz tehát szükség, hogy összességében is javuljon a járművek károsanyag-kibocsátási „lábnyoma”.•


 
Archívum
 2011  2012  2013  2014  2015  2016  2017  2018  2019  2020  2021  2022  2023  2024
Címkék

Innotéka