Eszköz pajzsmirigyhormon-hatás mérésére
A PMH gyakorlatilag minden szövetben a sejtműködés egyik fő szabályozója, különösen fontos szerepet játszik az agy működésének szabályozásában. A véráram keringő PMH-szintje viszonylag stabil, ami éles ellentétben áll a PMH-szintek különböző szövetekben és sejttípusokban tapasztalható turbulens és gyors változásaival. Az agy PMH-háztartása különösen összetett, mivel ez a szerv a PMH szabályozója és célpontja is egyben. Mindeddig megoldatlan kérdés volt, hogy a T3 – a PMH aktivált formája – hogyan jut el célpontjaihoz, hogy kiváltsa az agyban biológiai hatását.
Kétkomponensű mikrofluid primer idegsejtkultúrák a T3-szállítódás vizsgálatához. A mikrokapillárisokon keresztülnövesztett axonok lehetővé teszik ugyanazon sejt sejttestjének és axonvégződésének funkcionális elkülönítését, és ezáltal a köztük zajló anyagforgalom vizsgálatát.A rangos eLife folyóiratban most megjelent tanulmányukban a kutatók azt bizonyították, hogy a T3 retrográd módon, az idegsejtek axonnyúlványaiban utazva éri el az idegsejtek sejtmagját olyan hólyagocskákban, amelyek megvédik a hormont az idegsejtekben nagy mennyiségben található T3-bontó enzimtől. Kimutatták, hogy a PMH-jelátvitel az agyban sokkal összetettebb, mint azt korábban gondolták.
A T3 agyban történő terjedésének tanulmányozására egyedülálló lehetőséget biztosított a magyar, európai uniós, valamint USA-szabadalommal védett, Gereben Balázs és Fekete Csaba kutatócsoportjainak közös munkájával kifejlesztett pajzsmirigyhormon-hatás mérésére szolgáló transzgenikus egérmodell.•
