2020. január–február: jegyzet, űrtevékenység, közlekedés, portré, atomenergia, tudomány, anyagtudomány, automatizálás, agrárium, okostechnológia, robotika, genomika, hulladékgazdálkodás, zöldkörnyezet, környezetvédelem, mesterséges intelligencia, it, építés

Ez lehet az Európai Unió új növekedési stratégiája

Az EU gazdasága 2050-re éghajlati szempontból semleges lehet, erre vállaltak kötelezettséget Európa vezetői decemberi csúcstalálkozójukon. Egyedül Lengyelország nem vállalta az uniós célkitűzés megvalósítását, ezért erre a kérdésre júniusban még visszatérnek.


Az Európai Tanács az ülést követő záródokumentumban tudomásul vette az európai zöld megállapodásról szóló bizottsági közleményt, valamint egy olyan keret létrehozásának szükségességét, amely valamennyi tagállam számára előnyös, és tartalmazza azokat a megfelelő eszközöket, beruházások támogatását, amelyek biztosítják egy költséghatékony, igazságos, valamint társadalmilag kiegyensúlyozott és tisztességes átmenetet, figyelembe véve induláskor a tagállamok különböző nemzeti körülményeit is. A dokumentum kitér arra, hogy az átmenet jelentős állami és magánbefektetéseket igényel. Ebben az összefüggésben az Európai Tanács támogatja az Európai Beruházási Bank bejelentését, amely a 2021 és 2030 közötti időszakban egymilliárd eurós beruházással szándékozik hozzájárulni az éghajlatváltozás elleni fellépéshez és a környezet fenntarthatóvá tételéhez. Az átmenet során az InvestEU fontos szerepet játszik a magánbefektetések ösztönzésében. Az átmenet által leginkább érintett régiók és ágazatok számára nyújtott testre szabott támogatás a Just Transition Mechanism, egy előre tekintő, cselekvés­orientált kereten keresztül lesz elérhető, amely meghatározza az állami és magánbefektetések lehetőségeit a fenntartható gazdasági fejlődésbe. Az Európai Tanács üdvözölte tehát az Európai Bizottság azon bejelentését, amely szerint százmilliárd euró értékű beruházást kíván mozgósítani az éghajlatváltozás elleni fellépés segítése érdekében.

Az Európai Bizottság (EB) az ülést megelőző napon mutatta be az európai zöld megállapodást, egy ütemtervet az EU gazdasá­gának fenntarthatóvá tételére, ami az átmenetet mindenki szá­mára méltányossá teszi. Az EB közleményében korunk legna­­gyobb kihívásának és lehetőségének nevezte azt a célt, hogy 2050-re Európa legyen a világ első karbonsemleges kontinense. Ennek elérése érdekében született az európai zöld megállapodás, amely társadalmi szempontból is igazságos utat mutat az átmenet felé. A European Green Deal elnevezésű intézkedéscsomag lehetővé teszi, hogy az uniós polgárok és vállalkozások egyaránt részesüljenek a fenntartható zöld átmenet előnyeiből. Az ütemtervben felvázolt kulcsfontosságú szakpolitikai intézkedések a kibocsátások nagyarányú csökkentésétől, valamint a csúcstechnológiákba, a kutatásba és az innovációba történő beruházásoktól kezdve egészen az európai természeti környezet megőrzéséig terjednek. A zöld technológiákba, a fenntartható megoldásokba és az új vállalkozásokba irányuló beruházások támogatásával a megállapodás – amelyet úgy terveztek, hogy egy régió se maradjon le a nagy átalakulás során – lehet az Európai Unió új növekedési stratégiája, áll az Európai Bizottság közleményében.
Ursula von der Leyen, a Bizottság elnöke kijelentette: „Olyan növekedésre törekszünk, amely többet ad, mint amennyit elvesz.”•

 
Innotéka