2017. június 6.

Szerző:
Wurmbrandt András

Fejlesztések a Soproni Egyetemen

Egyebek között nanométeres tartományban mérnek felületi minőséget, de nagyobb pontossággal tudják majd elvégezni az élő, még a természetben álló fa és a több száz esztendeje beépített fagerenda törésteszt nélküli szilárd­sági vizsgálatát abban a laborban, amely év végére készül el a Soproni Egyetem Simonyi Károly Műszaki, Faanyagtudományi és Művészeti Karán.


Faipari termékek tovább feldolgozása zöld kémiai és technológiai alapokon, korszerű kutatási infra­struktúra létrehozásával – ez a címe annak az Európai Unió által 100 százalékban támogatott projektnek, amelyre közel 303 millió forintot nyert a felsőoktatási intézmény. Az idén január elsejével indult és 2019 végéig tartó program célja a fa- és papíripari kutatások versenyképességének növelése korszerű műszerek beszerzésével. Ezzel nemzetközi és hazai kutatói hálózatokkal tudnak közös kutatási projektekben részt venni az egyetem oktatói és hallgatói, illetve ki tudják elégíteni az elsősorban a fa- és papíripar részéről érkező K+F igényeket.
Dr. Németh Róbert tudományos és külügyi rektorhelyet­tes érdeklődésünkre elmondta, terveik között egyelőre három fő, projektté fejleszthető kutatási irány szerepel. Az egyik a természetes erdőkből származó faanyagok mennyiségi és minőségi összehasonlítása az ültetvényes erdőgazdálkodásból származó faanyagokkal. Ehhez kapcsolódik a klimatikus változások hatására megnövekedett szén-dioxid-megkötő képesség, illetve az anyagösszetétel nyomon követése.

A másik kutatási irány a faanyagok tulajdonságainak javításával foglalkozik. Ide kapcsolódik a fatörzsön kívüli részek, úgymint az ágak, a kéreg és az egyéb növényi részek vizsgálata, amelyek alapanyagai lehetnek a gyógyászat, cellulóz-, bútor- és épületasztalos ipar, falemezgyártás vállalatainak. A faanyag módosítási eljárásainak kidolgozásával új felhasználási területeket nyitnak meg a faalapú termékek előtt.

Gyertyán (felül) és acetilezett gyertyán (alatta) vízben áztatás, majd szárítás után

A harmadik irány a termékekre fókuszál: a nanotechnológiai alkalmazások túl is lépnek az anyagtulajdonságok javításán, és a fafelület-adhézió módosító eljárások során már a technológiai fejlesztések területét is érintik.
A program keretein belül az intézmény beszerez egy Raman egységgel szerelt atomerő-mikroszkópot, egy téremissziós pásztázó elektronmikroszkópot, egy fluoreszcencia és abszorpciós spektrofotométert, valamint egy tized nanométeres felbontást biztosító felületvizsgáló műszeregyüttest. Emellett több, kisebb roncsolásmentes anyagvizsgálatot lehetővé tevő eszközt is vásárolnak, ilyen például a rezisztográf, amellyel törésteszt nélkül végezhetnek szilárdsági vizsgálatokat.

Nanocellulóz mikroszkópos felvétele

A rektorhelyettes hozzátette, az ez év végéig összeálló új műszerparkot nemzetközileg is ismertté fogják tenni. Hazai és nemzetközi kutatási térből – különösen a Kárpát-medencéből – fiatal és szenior kutatókat hívnak meg (pl. COST short term scientific mission, Marie Curie-ösztöndíjasokat), akik egyrészt a jövőbeli kutatási együttműködéseket alapozzák meg, másrészt tudásukkal az intézmény kutatóinak ismereteit is bővítik. A laboratóriumokat, eszközöket az egyetem gyakorlati oktatásába integrálják. A fejlesztett műszerparkra a már megkezdett, illetve a jövőben indítandó PhD kutatási tervek is alapvetően támaszkodnak majd.
Dr. Németh Róbert végül kiemelte, hosszabb távon olyan zöld kémiai módszerekben, illetve technológiák fejlesztésében gondolkodnak, amelyek hulladék- és vegyszermentes gyártástechnológiákat tesznek lehetővé.•


 
Archívum
 2011  2012  2013  2014  2015  2016  2017  2018  2019  2020  2021  2022  2023  2024
Címkék

Innotéka