Feltérképezett hazai szikesedés
A közelmúltban kezdeményezte a szikes talajok világtérképének összeállítását az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete, valamint az általa patronált Globális Talajügyi Partnerség nevű szervezet. Hazánkban nagy múltja és hagyománya van a szikes talajok kutatásának; a Szabolcs István által 1979-ben szerkesztett, szikes talajokról készült világtérkép napjainkban is standardként szolgál. E világtérkép aktualizálását és digitális platformra helyezését vállalta a kezdeményezés. Szikes talajokon azokat a talajokat értjük, amelyeket magas sótartalom és/vagy a nátriumion dominanciája jellemez. Ennek megfelelően beszélünk sós és nátriumos, szakmai nevezéktant használva szoloncsák és szolonyec talajokról. Magyarországon az utóbbiak okoznak gondot a gazdálkodóknak. (A szikes talajok kiterjedése az ország területének 6–13 százaléka.)
A sófelhalmozódást befolyásoló legfontosabb tényező a talajvíz mélysége és sótartalma. A hosszan tartó száraz időszakban a vízszint csökken, és az eső a gyökérzóna alá mossa a korábban összegyűlt só jelentős részét, vagyis a talaj sótartalma folyamatosan ingadozik. A szikesedést okozó só megzavarja a növények növekedését, hatással van a talajban található organizmusok anyagcseréjére. A nátriumionok dominanciája miatt a talaj szerkezete kedvezőtlen, és megnehezíti a növények növekedését vagy az állatok életét.•