Fiatalok Akadémiája alakul
A Fiatal Kutatók Fórumának szervezői az idén márciusban közzétett kérdőívvel a 45 évesnél fiatalabb kutatók helyzetét és véleményét akarták felmérni. A tudományos életpályával, szakmai motivációval, nemzetközi mobilitással, családi állapottal, karrierkilátásokkal, valamint a kutatói képviselettel kapcsolatos kérdésekre 1760-an válaszoltak.
A válaszolók többsége főállású kutató, 60 százalékuk a fővárosban, 90 százalékuk felsőoktatási intézményben vagy MTA-kutatóintézetben dolgozik. A kérdőív részletes kiértékelése idén nyárra készül el, de az előzetes eredményeket már a májusi közgyűlésen megtartott fórumon ismertette Alpár Donát, a Semmelweis Egyetem fiatal kutatója. Az egyik legfontosabb következtetés, hogy a tudományos pályát választókat a felfedezés izgalma, továbbá a tudományos elhivatottság vonzotta, de a rugalmas munkakörülmények és a nemzetközi lehetőségek is nagy szerepet játszottak a döntésükben. Az akadémiai honlapon olvasható összefoglaló szerint a fiatal kutatóknak a legkevésbé fontos a megszerzett tudás más szektorban való használhatósága és a közszféra biztonsága.
Tudományos pálya iránti motivációAz is kiderült, hogy a válaszolók több mint fele már komolyan mérlegelte a pályaelhagyást. A legfőbb okok közül a személyes anyagi nehézségeket, a kutatási forrás hiányát és a nem kiszámítható karriert említették. A hazai tudományos karrier vonzóbbá tételéhez szükséges változtatások közül a jelentős fizetésemelést, a kutatási infrastruktúra fejlesztését és a szakmai karrierút kiszámíthatóbbá tételét nevezték a legfontosabbnak. A kutatás és a család kapcsolatát feltáró kérdésekre adott válaszokból az derül ki, hogy a házasok 71 százaléka jelentős kihívásnak tartja a gyermekvállalás összeegyeztetését a tudományos karrierrel.
Tudományos pálya elhagyásának komoly mérlegelése az elmúlt öt évben. Válaszok száma: 1737A tudományos pályán való előrehaladást a fiatal kutatók szerint leginkább a publikálás anyagi támogatása, valamint a pályázati adminisztráció segítése, a nemzetközi pályázatokra való személyre szabott felkészítés, illetve a külföldi együttműködések támogatása segítené. Ami megdöbbentő, hogy a kutatók 60 százalékának nincs komolyabb külföldi tapasztalata. Az értékelők szerint ez rendszerszintű problémának tekinthető, amellyel a tudománypolitika irányítóinak is foglalkozniuk kellene.
A Fiatal Kutatók Fórumán jelentették be, hogy Fiatalok Akadémiája néven új testületet hoznak létre. Az MTA elnöke, Lovász László szerint az Akadémián belül senki sem kifogásolta az új szervezet megalapítását: egy ilyen testület ugyanis fontos erőforrása lehet az egész magyar tudományos életnek. A fiatal kutatók érdekképviseletét segítő szervezet megalakításáról akár már a jövő évi közgyűlésen szavazhatnak.•
