2011. április 6.

Szerző:
-szegi-

Fukusima nem árnyékolja be Paksot

„Küldetésünk lényege a magyar atomenergia-alkalmazás biztonságának garantálása, így működésünk mottója sem lehet más, mint felelősséggel a biztonságért” – foglalta össze az Országos Atomenergia Hivatal létének lényegét Rónaky József főigazgató.


A hivatal március közepén ünnepelte alapításának 20. évfordulóját, amelyet beárnyékolt a néhány nappal korábban Japánban történt atomerőmű-baleset.

A z Országos Atomenergia Hivatal (OAH) alapvető feladata a hazai nukleáris létesítmények felügyelete, az ott folyó munka elemzése, illetve az érintettek tevékenységének értékelése. A hivatal, pontosabban a munkatársai nem pihenhetnek, hiszen a nukleáris biztonsági szabályozás nem statikus rendszer, hanem folyamatosan lépést kell tartania a fejlődéssel. Ennek motorja az újabb és újabb tudományos eredmények, illetve a nukleáris létesítmények működtetésével szerzett – külföldi és hazai – tapasztalatok.

A közeljövőben minden európai atomerőműben megvizsgálják, hogy a Japánban kialakult nukleáris veszélyhelyzetnek mik a szakmai és egyéb tanulságai, s ennek kapcsán milyen egyedi vizsgálatokat – esetleg újabb biztonsági megoldásokat – kell még elvégezni.
Az Európai Unió atomerőműveinél mindenhol elemzik az adott térségben földrajzilag szóba jöhető lehetséges külső hatásokat. Günther Oettinger európai uniós energiaügyi biztos szerint a közösség országaiban egy sor olyan atomerőmű lesz, amely nem felel majd meg a legmagasabb biztonsági követelményeknek. Az EU területén összesen 143 atomreaktor található. A stresszteszt egy műszaki vizsgálat, amely arra vonatkozik, hogy az adott telephelyen felmerülő külső hatásokkal szemben mennyire ellenálló az erőmű.

Ezeket is figyelembe véve, illetve értékelve újította meg az OAH az elmúlt években a Paksi Atomerőmű négy blokkjának üzemeltetési engedélyét. Erre – egyebek között – azért volt szükség, mert a teljesítménynövelő fejlesztéseknek köszönhetően az eredeti 440 megawattról 500 megawattra nőtt a blokkok teljesítménye. A hivatal másik, Pakssal kapcsolatos feladata: a tervezett üzemidő-hosszabbításhoz kötődik. Ennek részeként a hatóság meghatározta a húsz évre tervezett további működés kereteit. Az egyes blokk ez irányú engedélykérelmét ez év végéig benyújtják és – Rónaky József szerint – a következő évben döntenek a dokumentumról.

„Reméljük, megadhatjuk az engedélyt” – mondta az Innotéka magazin kérdésére a főigazgató, aki szerint a hivatal figyelemmel kíséri, hogy az érintettek betartják-e a szabályokat. Ha kell, figyelmeztetnek, ha kell, bírságolnak, ha kell, korlátozzák az adott létesítmény működési engedélyét, de akár fel is függeszthetik azt. Eddig a figyelmeztetés és a bírságolás bevált, a működési engedély léte sehol sem került veszélybe. A hatóság kiemelkedő eredmények között tartja számon, hogy naprakész a hazai sugárforrások adatbázisa.

A 20. jubileumi évre emlékező ünnepségen a japán fukusimai atomerőműben történt katasztrófáról is szó esett, akárcsak Paks jövőjéről. „A japán balesetnek jelentős hatása lesz a világ nukleáris energiatermelésére, mert mindenütt újra kell gondolni a biztonsági szempontokat. Az európai országok is felülvizsgálják eddigi álláspontjukat, de nem hiszem, hogy kontinensünkön arra a következtetésre jutnának, hogy be kell zárni valamennyi blokkot. A világ joggal, de néha túllihegve aggódik a nukleáris technika kapcsán” – mondta magazinunknak Rónaky József, aki szerint a Föld bármelyik pontján „kipattanhatnak” földrengések, ennyi erővel sehol sem szabadna atomerőművet építeni. Mégis épülnek, mert léteznek olyan technikák, technológiák, amelyekkel a tízezer évente egyszer előforduló hatalmas rengéseket is kivédhetik. A fukusimai atomerőművet sem a földrengés tette tönkre, hanem az, hogy ezt a természeti csapást egy újabb, egy hatalmas szökőár követte. A létesítmény az első csapást még túlélte, a másodikat, sajnos, már nem. A japánok egyébként felkészültek a földrengések kivédésére, amit bizonyít, hogy három évvel ezelőtt – az idei, március 11-einél – nagyobb felszíni gyorsulást okozó földmozgás sem tett jóvátehetetlen kárt egy másik atomerőműben.

A világban most fölerősödtek a viták arról, hogy szabad-e a Föld egyik legaktívabban rengő zónájában atomerőművet üzemeltetni. Japánban ráadásul valamennyi atomerőmű a tengerpartokon épült, mert így oldották meg a legegyszerűbben a hűtést.
Rónaky József szerint a szigetországnak nincs sok választása: több mint százmillió embert, illetve a világ egyik legfejlettebb gazdaságát kell elektromos árammal ellátni. Ám Japánban nincs elég szén, kőolaj és földgáz, a vízenergiára sem lehet alapozni az energetikát. Marad a nukleáris technológia. Azt a döntést, hogy miként, milyen forrásból állítja elő az áramot, a japán népnek kell meghoznia.

Kontinensünkön – a legfrissebb európai uniós döntés szerint – az atomerőműveket mihamarabb stressztesztnek vetik alá. Ettől a vizsgálattól a Paksi Atomerőműnek nem kell tartania, mert az elmúlt évtizedekben százmilliárdos fejlesztéssel javították, tették korszerűvé az erőmű biztonságát. Noha az atomerőmű blokkjainak tervezésekor eredetileg nem szerepelt biztonsági szempontként a földrengésállóság, manapság a paksi blokkok a tízezer évente egyszer előforduló földmozgásokat is kibírják. Rónaky József szerint a paksi blokkok üzemidő-hosszabbítását nem befolyásolhatja a Japánban történt tragikus esemény. Ugyanakkor az új paksi blokkok tervezésekor a fukusimai baleset tanulságait is figyelembe kell venni.

Hasonló véleményt fogalmazott meg Bencsik János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) energetikai ügyekért felelős államtitkára, a parlament fenntartható fejlődés bizottságának a Paksi Atomerőmű jövőjét taglaló ülésén. A Paksi Atomerőműben a múlt század kilencvenes éveitől jelentős biztonsági beruházások történtek, ezek eredményeként javult a létesítmény földrengésállósága is. Az államtitkár a felmérendő kockázatok között említette – a földrengés mellett – az árvizet, a hűtőrendszer állapotát, a tartalék áramforrás biztonságát, továbbá a reaktor védettségét és a balesetek alkalmával követendő eljárások rögzítését. Ugyanakkor azt is hangoztatta: a Paksi Atomerőműnek sincs középtávon alternatívája, hiszen a hazai áramtermelés, illetve -felhasználás 40-50 százalékát az biztosítja.

„Folyamatosan kezeljük a stresszhelyzeteket, hiszen az újabb és újabb kihívásoknak meg kell felelnünk” – nyilatkozta magazinunknak Süli János, a Paksi Atomerőmű Zrt. vezérigazgató-helyettese. A japán atomerőműben történt katasztrófa kapcsán a vezérigazgató-helyettes egyetért azzal, hogy a hazai megítélést mindenképpen befolyásolják a szigetországi fejlemények. Ha sikeres lesz a japánok kárfelszámolása, akkor visszaállhat a korábbi bizalmi helyzet. Legutóbb az uniós csatlakozás idején mérték fel a Paksi Atomerőmű biztonsági rendszerét. Akkor az derült ki, hogy Paks biztonsági színvonala semmiben sem marad el a hasonló korú nyugati atomerőművekétől. Azóta is folyamatosan költenek a blokkokra, hogy a tervezett húszéves üzemidő-hosszabbítás alatt is biztonságosan működjön.

A világ más pontjain történt események újragondolásra késztetik a hazai hatóságokat is, illetve az atomerőművek üzemeltetőit. Süli János úgy vélekedik, hogy Pakson elképzelhetetlen egy szökőár, az azonban elképzelhető, hogy az átlagosnál kisebb vagy jóval nagyobb lehet a reaktorok hűtéséhez alapvető jelentőségű Duna vízszintje. Ám a rendszer úgy épült ki, hogy mindkét szélsőséges vízállás esetén biztonságosan működik az erőmű. Azt is elemezték, hogy milyen befolyással lehet a reaktorok működésére, ha a közeli főúton, például egy mérges gázt szállító teherautóval közlekedési baleset történik. Az erőmű vezetésének ugyanis nemcsak a belülről érkező hatásokat kell kivédenie, hanem a külsőket is.

A japán baleset következményeként egy új biztonságnövelő fejlesztésre is sor kerül. A paksi reaktorok hermetikus épületében már eddig is működtek a hidrogénelnyelő rekombinátorok, amelyek katalizátor segítségével a hidrogénből vizet „készítettek”. Blokkonként 16 ilyen rekombinátor működött, de a folyamatos biztonságnövelés érdekében úgy döntöttek, hogy reaktoronként újabb 30 ilyen eszközt szerelnek fel. Itthon tehát nemcsak az elképzelhetetlen, hogy a Japánt sújtó hatalmas erejű földrengés legyen, hanem gyakorlatilag az is, hogy a hidrogén a szabad levegőbe kijusson és robbanást okozzon. Süli János szerint fontos, hogy az OAH folyamatosan ellenőrzi az atomerőmű működését, de legalább ilyen fontos, hogy a dolgozók is mindent megtesznek a létesítmény biztonságáért.

Az NFM közleményben tudatta, hogy Magyarország egyetért az Európai Bizottsággal abban, hogy a nukleáris biztonság ügyében egységes európai megközelítésre van szükség. A kijelölt időpontban a Paksi Atomerőműben is elvégzik a stresszteszt vizsgálatot. Rónaky József elmondta, hogy a teszt részletei még nem ismertek, de abban szerepelnie kell a telephelyek szeizmikus elemzésének és a lehetséges árvizek hatásának. Vizsgálni kell a hűtőrendszerek műszaki rendszereit, a tartalék rendszereket, az atomerőművek korának, típusának hatásait és a rendkívüli eseményeket. Április közepén lehet az a következő, magas szintű európai uniós konferencia, ahol a stresszteszt kapcsán már konkrét javaslatok hangozhatnak el. Ám a tesztet egyelőre csak előkészíteni lehet, meg kell várni a fukusimai erőműben végrehajtott védelmi megoldások eredményeit, vagyis a helyzet normalizálódását.

A Paksi Atomerőmű turbinacsarnoka

„Egy-egy nukleáris üzemzavar sokkal jobban felzaklatja a közvéleményt, mint bármilyen más ipari baleset. Mi is sokat foglalkozunk ezzel a kérdéssel, mert ha valamit mi – a nukleáris energetikában érintett szakemberek – rontunk el, akkor azt nekünk kell helyrehoznunk” – mondta magazinunk kérdései kapcsán Gadó János, a Magyar Tudományos Akadémia Atomenergia Kutatóintézetének vezetője. Az biztos, hogy az emberek többségében ellenérzés van az atomenergiával szemben, ami hol lappang, hol virulens. A Japánban most történt katasztrófához hasonló balesetek mindig virulenssé teszik a hétköznapi emberek ellenérzését. Hogy miért az ellenérzés? – erre nincs általánosan elfogadott válasz, miközben azt természetesnek veszik, hogy megfelelő erősségű áram legyen a lakásban, a munkahelyen, a közlekedés során. A régiónkban a legutóbbi atomerőmű-katasztrófa, a csernobili, 25 évvel ezelőtt történt, amikor a mai, fiatal ellenzők többsége még nem élt. Az biztos, hogy egyes országokban – például Németországban – különösen erős az atomenergia-ellenesség. Gadó János megmagyarázhatatlannak tartja, hogy a közvélemény azt könnyebben elfogadja, ha egy földrengés következményeként tíz-, netán százezer ember életét veszíti, de az nagyon heves tiltakozást vált ki, hogy radioaktív sugárzás következtében néhány ember ugyancsak meghalhat. Gadó János szerint az atomenergetikának mind a balesetek, mind a tiltakozások ellenére van, kell legyen jövője. Ám a biztonságos jövő érdekében higgadtan és nagyon alaposan kell megvizsgálni, elemezni és értékelni a fukusimai atomerőműben történteket. Mindezek eredményét pedig nemcsak a nemzetközi szakmai körökkel kell megismertetni, hanem a közvélemény számára is érthetővé kell tenni.•


 
Archívum
 2011  2012  2013  2014  2015  2016  2017  2018  2019  2020  2021  2022  2023  2024
Címkék

Innotéka