A térség kis- és középvállalkozói számára szervezett fórum egyik célja az volt, hogy bevonják ezt a szektort is a régióra jellemző kutatási-fejlesz­tési-innovációs tevékenységbe. A törekvésekről
és a jelenlegi eredményekről, valamint a jövőbeni lehetőségekről kérdeztük Farkas Andrást, az Ökopolisz Klasztermenedzsment Kft. ügyvezető igazgatóját, aki emellett a Pannon Egyetem Stratégiai Igazgatóságának munkatársa.

Farkas András

Mi indokolta, illetve indokolja, hogy a technológia transzfer témáról két, egymáshoz viszonylag közeli helyszínen és időben rendeztek konferenciát? Milyen érdeklődés kísérte a két rendezvényt?
– A technológiai és tudás transzfer folyamatok hazánkban a nagyvállalatokhoz kötődnek, abba a kis- és középvállalkozások (kkv-k) – az eddigi tapasztalatok alapján – csak kismértékben kapcsolódnak be. Ugyanakkor a gazdaság versenyképessége és teljesítőképessége nagyban múlik a kkv szektor innovációs képességein. A kkv-k kutatás+fejlesztés+innováció (k+f+i) igénye adott, azonban ezekbe a folyamatokba való bekapcsolódásuk sok esetben akadályokba ütközik. A tudás és technológia transzfer szervezetek feladata, hogy ezeket az akadályokat lerombolják, s erre is alapozva segítsék a kkv-k bekapcsolódását a k+f+i folyamatokba. Tekintettel arra, hogy a kkv szektor kevésbé mozgékony, illetve szűkösek a forrásai, célszerű megyénként – tehát kisrégiónként több helyszínen – megszólítani őket.

Tatabányán s annak térségében a Modern Üzleti Tudományok Főiskola (MÜTF) transzfer szerepet lát el, ebben sok esetben partnere a Pannon Egyetemnek, adott volt tehát az együttműködés. Tatabányán konferenciát és workshopot, Veszprémben pedig konferenciát rendeztünk. Mindkét helyszínen mintegy 35-40 kkv képviselője vett részt, valamint a tudás és technológia transzfer szereplői. A konferenciákon a k+f kínálatot a Pannon Egyetem és a MÜTF aktuális „gyűjteményéből”, az Új Széchenyi Terv forrás- és pályázati lehetőségeit, továbbá – követendő példaként – a kisvállalkozások által megvalósult innovációs projekteket mutattuk be. Mindkét rendezvényt a Pannon Egyetem által megnyert, a jogutód Nemzeti Innovációs Hivatal által finanszírozott KDInno08 – Innotárs08 projekt biztosította.

A dudari barna­szén­nek, a dudaritnak világviszonylatban is magas a humin­sav­-­tar­talma

Ön szerint mennyire ismert a technológia transzfer fogalma, melynek tartalma, értelmezései a többféle megközelítésből adódóan eltérhetnek a potenciális alkalmazók körében?
– A kkv szektor a szakma által használt szavak jelentésével sincs tisztában, illetve úgy értékeli, hogy e vállalkozói kör egy szolgáltatást szeretne igénybe venni, amellyel elvárásainak teljesítését igényli. Ugyanakkor igényeinek megfogalmazásában is sok esetben bizonytalan. A felsőoktatási intézményeket, a k+f központokat nehézkesnek és körülményesnek látják. A felsőoktatási intézmények mára ugyan megtanulták kezelni a tudás transzfer folyamatokat, de egyelőre nem tudnak hatékonyan eljutni a kkv-khoz, ezért különösen felértékelődik a klaszterek tevékenysége. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a felsőoktatási légkörből nem lehet értelmezni, vagy inkább nagyon nehéz értelmezni a kkv szektor igényeit, piaci hajtóerejét. Ez a szektor lényegesen rugalmasabb és dinamikusabb partnerséget igényel, ugyanakkor minden feltétel biztosított az igényeik kielégítéséhez. Ezt az ellentmondást képes a technológiai és tudás transzfer „szakavatott” képviselője betölteni.

Mennyire ideális hely Magyarországon belül a KDR a technológia transzfer elterjedésében, mely vállalkozói körből mutatkoznak igények erre? Milyenek a régión belüli tapasztalatok a technológia transzfer gyakorlati alkalmazásáról? Vannak-e úttörő vállalkozások, amelyek nemcsak fölismerték alkalmazásának jelentőségét, hanem a gyakorlati megvalósítás mellett keresik az újabb utakat, lehetőségeket, hogy még nagyobb eredményeket érjenek el? Vannak-e olyan projektek, kutatói, csoportos eredmények, amelyek az innovációs újdonsággal együtt üzleti sikert is hoztak, illetve hoznak?
– A KDR ma Magyarország egyik kiemelten teljesítő régiója. Itt is meghatározó szerepet töltenek be az autóipari beszállítók, illetve az IT-hez kapcsolódó vállalkozások. Ugyanakkor a vegyipari múltból fennmaradt számos olyan vállalkozás, amely egy-egy szűkebb területen nemzetközileg is ismert, emellett ide lehet sorolni a műanyag-feldolgozó és a környezetipart. Nem véletlen, hogy a régióban létrejövő klaszterek is e területekhez kapcsolódnak, illetve a k+f potenciál is ezeken a területeken a legerősebb. Manapság a kkv-k egy része – a gazdasági válság ellenére is – ki­fejezetten dinamikusan fejlődik, egy másik része viszont stagnál vagy hanyatlik.

A fejlődni képes vállalkozások szinte kivétel nélkül rendkívül innovatívak és a válság alatt előremenekülve a k+f+i-be fektettek, új termékeket, szolgáltatásokat hoztak létre és új piacokra is be tudtak törni. Ilyen például a Dudari szénbánya, amely a csökkenő igények ellenére igyekezett egy új terméket: a Dudarit NPK-t létrehozni. Ma már ezt a – hozzáadott értékkel bíró – talajjavító termékét jelentős mennyiségben exportálja a cég. Úgyszintén sikeres az Elmolight Bt., amely – az idei év innovációs díját nyerte a régióban – új technológiát dolgozott ki a szennyvíziszapok hasznosítására. Az Aqua-terra Lab Kft. új műszerek kifejlesztésével és nemzetközi forgalmazásával igyekszik a piaci szerepét erősíteni. A Combit Számítástechnikai Zrt.-vel, az Ökoret Spin-off Zrt.-vel, illetve a Pannon Egyetemmel közösen egy robottechnikával támogatott, analizálókonténert hoztak létre, amely képes emberi jelenlét nélkül folyamatosan – akkreditált körülmények között – monitorozni a természeti környezetet. A kifejlesztett eszköz jelenleg például – a vörösiszap miatti lúgömléses részen – a Torna patak vizét monitorozza folyamatosan, az eredményeket pedig azonnal, akár az interneten keresztül is képes közreadni.

Milyennek tartja a KDR-ben folyó innovációs tevékenységet, milyen főbb fejlesztések, beruházások zajlanak e téren? Milyen az innovációs tevékenység intézményi háttere? Hogyan kapcsolódik ehhez az Ökopolisz Klasztermenedzsment Kft.? Önök milyen eredményeket tudnak fölmutatni?
– A régió innovációs tevékenysége igen intenzív, ami részben a nagyszámú klaszteresedésnek és a Pannon Egyetem gesztorságának is köszönhető. Fontos kiemelni, hogy a folyamatokat nagyban segíti a KDR Fejlesztési Ügynökség támogató hozzáállása. Ezt szakmailag megalapozza és erősíti Temes­vári Balázs, az ügynökség igazgatója, aki e téren korábban komoly gyakorlati tapasztalatot szerzett. A KDR-en belül számos inkubátorház és egyéb közös fejlesztés van folyamatban. Az európai uniós források jelentős részét az innovációs folyamatok és eredmények támogatására használtuk föl a régióban. A jövőben több olyan technológiai újítás lát napvilágot, amelyek piaci eredményessége várhatóan messze túllép az országhatárokon. Ilyen például a műanyaghulladékok újrahasznosítása, a szélgenerátorok vagy a növényi immunerősítő szerek, akárcsak az IT-terület és az energiahasznosítás területén létrejövő innovációs eredmények. Az Ökopolisz Klasztermenedzsment Kft. eredményei tulajdonképpen a klaszter eredményei. A mi szerepünk a klasztertagok és partnereik innovációs folyamatainak a támogatása és piacra juttatása. Mindezt a tagdíjakból és pályázati forrásokból finanszírozzuk. Az együttműködések generálása érdekében workshopokat, konferenciákat, partneri találkozókat, majd ezek elemzéseit és pályázatok generálását végezzük. Persze felsorolni könnyebb, mindezt a gyakorlatban végigvinni nem egyszerű. Segítünk a partnereknek a közös nyelv kialakításában, a problémák azonosításában és a megoldás kidolgozásában. Számos feladatot átvállalunk a kkv-któl. A partneri és a k+f lehetőségek átfogó ismerete lehetővé teszi számunkra, hogy közvetlenül tudjuk egy fejlesztés szereplőit beazonosítani, majd kereteket biztosítani az együttműködéshez és a létrejövő termék, szolgáltatás piacra viteléhez támogatást, forrást biztosítsunk. A segítség gyakran a stratégia, a koncepció kidolgozásában jelenik meg. Ilyenek a térségfejlesztési projektjeink, amelyeknél egy térség élhetőbbé tétele, energetikai függetlensége vagy a lokális gazdaság kialakítása a cél. Jelenleg például Veszprém város részére egy mintaértékű energetikai stratégiát készítünk, amely messze meghaladja az általunk ismert, bármely hasonló hazai stratégiát. Egyik kiemelt eredményünk a gumibitumen, melynek gyártása során a hagyományos aszfalthoz gumihulladékot kevernek, és így jobb minőségű útburkolat jön létre. Az innováció ebben a folyamatban a Pannon Egyetem k+f eredményére épül. Hasonlóan kecsegtető eredményekkel rendelkezünk a bio-mezőgazdaság területén a termésnövelő, a tápanyag-utánpótló és a növényvédő szerek területén.

Milyen a régió innovációs tevékenységének forráshelyzete?

– Az elmúlt időszakban az európai uniós források zömét felhasználták, bár ennek eredményessége megkérdőjelezhető. Ugyanakkor az Új Széchenyi Terv céljaival messze egyetértek, hiszen azok egy sikeres gazdaság alapkövei. Így meghatározó szerepet tölt be a kkv-k támogatásában és a munkahelyteremtésben. Ezzel szemben a banki szektor hozzáállása felháborítja a gazdasági szereplőket: Magyarországon manapság nem vagy alig lehet pénzforráshoz jutni. Ám ha mégis sikerül, akkor a banki szektor minden kockázatot és költséget többszörösen hárít át a kölcsönigénylőre. Tavaly év végén egy sikeres kkv-t szerettünk volna bankhitelhez juttatni, ezért az összes meghatározó hazai bankot felkerestük, sajnos eredménytelenül. Az általunk javasolt vállalkozás dinamikusan fejlődik, hosszú távú szerződései vannak, s ezek a szerződések fedezetül szolgálhatnának. Ám a bank nem így gondolkodik: mivel a cég nem rendelkezik számottevő ingatlannal, hiába a félmilliárdos árbevétele, nem kap hitelt.

Gumibitumen – a gyártás során a hagyományos aszfalthoz gumihulladékot kevernek,
így jobb minőségű útburkolat jön létre

Ugyanakkor közismert, hogy a kkv-knak az ingatlan holt tőkét jelent, hiszen azt a pénzt nem tudják forgatni, illetve csak az ingatlan töredékére vehetnek fel, kedvezőtlen, hitelt. Ha sikerül a finanszírozási helyzeten javítani úgy, hogy egy kkv akár két-háromszáz millió forint hitelhez jusson, akkor az innovációban hihetetlen áttörést érhet el hazánk. E téren jó példát mutat számos olyan nyugat-európai bank, amelynek nálunk is van leányvállalata. Az Új Széchenyi Terv által rendelkezésre álló források elégségesek lennének, ha a forráshiány megoldódna, s ezáltal – a pályázatokhoz szükséges – önrészt le tudnák tenni a vállalkozások, utána pedig csak az innovációs tevékenységükre koncentrálhatnának.•