2015. április 1.

Szerző:
S. K.

Hatóanyag sugárbetegeknek

Az egyesült államokbeli Memphisben dolgozó Tigyi Gábor kutatóorvos, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja és csoportja olyan hatóanyagot fej­lesztett ki, amely napokkal a sugárhatás után is hatékonyan kezelheti a sugárbete­geket. Az ígéretes molekula orvosi alkal­mazására azonban még várni kell.


A naptevékenység során keletkező nagy energiájú részecskék szüntelenül bombázzák a Földet, a kőzetekből és a falakból is ér bennünket radioaktív sugárzás. Ezekkel az alacsony háttérsugárzással az emberi szervezet hatékonyan megküzd. A sugárterhelés azonban olykor hirtelen drasztikusan megnőhet, amivel az ember természetes védő mechanizmusa már képtelen megbirkózni. Ez történt Csernobilban, Fukusimában vagy Alek­szandr Litvinyenko orosz titkosügynök londoni meggyilkolásakor. A sugárbetegség többféleképpen roncsolhatja a szervezetet: kisebb sugárdózis először a csont­velőt támadja meg, nagyobb dózis pedig a gyomrot és a bélrendszert. Ez utóbbi akár halálos kimenetelű is lehet, hiszen elpusztulhatnak a bél sugárzásra érzékeny őssejtjei, ezzel megszűnik a bélműködés.

Tigyi Gáborék olyan új hatóanyagot fejlesztettek ki, amely igen jó hatásfokkal kivédi az ionizáló sugárzás káros hatásait, még abban az esetben is, ha a gyógyszeres kezelésre csak a sugárzás után kerül sor. Az általuk kifejlesztett DBIBB nevű anyag jól vizsgázott egerekben és majmokban: a szer nélkül 20 százalékos, használatával 93 százalékos volt az állatok túlélési esélye nagy radioaktív dózis mellett. A sugárbetegség káros következményeinek csökken­tésére ugyan volt már korábban is példa, ám ezek a gyógyszerek csak a megelőzésben voltak hatékonyak, egy váratlan radioaktív esemény bekövetkezte után már nem. A DBIBB hatalmas előnye, hogy a nukleáris baleset után akár három nappal beadva is hatásos. Az új hatóanyagot tízéves kutatómunka előzte meg, és ha beválik, hatalmas perspektívája lehet. Egyebek mellett biztonságosabbá teheti az atomenergia felhasználását, a rák gyógyítását célzó sugárterápiát, sőt a jövő űrhajósait is megvédheti a hosszú (például a Marsot célzó) bolygóközi utazásokon.

A Tennesseei Egyetem Egészségtudományi Centrum (UTHSC) Élettudományi Intézete Tigyi Gábor vezette kutatócsoportjának tanulmánya a rangos Chemistry & Biology című szaklapban jelent meg.•


 
Archívum
 2011  2012  2013  2014  2015  2016  2017  2018  2019  2020  2021  2022  2023  2024
Címkék

Innotéka