Sokat fejlődött a digitalizáció értelmezése a hazai vállalatok körében az elmúlt két évben: összetetteb­ben és árnyaltabban látják a helyzetet – derült ki a Siemens Zrt. által kezdeményezett, és a GKI Digital által végzett felmérésből, melynek célja a 2016-os, azonos témában és módszertannal készült felmérés óta történt változások nyomon követése volt. A reprezentatív kutatás ke­retében a Siemens számára releváns öt ágazatban (energia, egészségügy, közleke­dés, ipari gyártás és ingatlanfejlesztés) tevékenykedő cégeket vizsgálták. Újdonságként a közép- és nagyvállalatok mellett a kisvállalati szektor is részét képezte a megkérdezett célcsoportnak.

Megváltozott szemlélet

A digitalizációs lehetőségek tárháza folyamatosan bővül, így a vállalatok számára maga a digitalizáció fogalma is mást jelent ma, mint két évvel ezelőtt. Gyakran a korábban még digitalizációként értelmezett fejlesztéseket ma már szinte alapvető adottságként kezelik, és a digitalizációt csak komolyabb, összetettebb esetekben tartják helytálló kifejezésnek. A fogalomnak szektoronként és vállalatméretenként is eltérő a jelentése: míg a kisvállalatoknál sokszor az egyszerűbb, kisebb beruházások is digitalizációs fejlesztésnek számítanak, addig a nagyvállalatok inkább komplex, nagy lép­tékű beruházásokban gondolkodnak.

Az idei felmérés eredményei megváltozott, lényegesen összetettebb látásmódról tanúskodnak.
Bár a digitalizációs index látszólag nem mozdult el a 2016-os 3,5-es szintről, ez az érték immár teljesen mást takar, mint két éve: a kisvállalatok idén kerültek be először a kutatásba, e szektor indexe 3,2 lett, a középvállalatoké 3,5, míg a nagyvállalatoké 3,7-re emelkedett. Változott ugyanakkor a vállalatok körében a digitalizáció megítélése is.

Mit értenek digitalizáción a vállalatok?

„Korábban a vállalatok számára a digitalizáció elsősorban az analóg folyamataik kiváltását és elektronikus rendszereik bővítését jelentette. A digitális folyamatok bevezetésétől emellett azt is várták, hogy tisztább képet kapjanak működésük hatékonyságáról. Napjainkban digitalizáción a megkérdezettek többnyire a szervezet meglévő szoftvereinek összekapcsolását, hálózatban való kezelését, illetve a digitális adatgyűjtést és adatelemzést értik. Egyértelmű, hogy sokkal mélyebben belelátnak a digitalizációs folyamatokba, és az adatok felhasználásával törekednek a digitalizációban rejlő előnyök kiaknázására. A vállalatok 61 százaléka szerint a digitalizáció pozitívan járult hozzá hatékonyságuk növeléséhez” – magyarázta Madar Norbert, a GKI Digital üzletágvezetője.

A digitalizáltság állapota a vállalatokon belül

Általánosságban a megkérdezett vállalatok úgy tapasztalják, hogy jelenleg kevesebb a hátráltató tényező, és jobbak a körülmények a digitalizációs fejlesztések megvalósításához, illetve több szektorban felkészültebbnek is érzik magukat a cégek a további fejlesztések elindítására. A bővülésnek azonban minden ágazatban komoly akadálya a jelenleg tapasztalható munkaerőhiány.

A képzett munkaerő hiánya és ennek hatásai

A magasan képzett munkaerő hiánya több szempontból is hatással van a vállalatok digitalizációs törekvéseire. Egyrészt előfel­tétele a tervezett fejlesztések megvalósí­tásának, másrészt a már megvalósult pro­jektek, a digitalizált területek minden­napi működtetéséhez is elengedhetetlen a képzett munkaerő. A vizsgált vállalatoknál általános problémát jelent, hogy megfe­lelő szakembereket találjanak a digitalizáció által érintett területekre.
A digitalizálás hatására megjelent új területeken a felmérésben részt vevő vállalatok többségének nem volt szüksége vagy épp lehetősége új munkaerő alkalmazására, így az esetlegesen létrejött új munkakörök betöltését házon belüli munkaerő-fejlesztéssel, illetve a feladatkörök átcsoportosításával oldották meg.

A digitalizáltság feltételei közül melyek a legszükségesebbek?

Összességében a vizsgált vállalatok 11-16 százaléka oldotta meg az új területek ellátását létszámbővítéssel. Ám vannak olyan újonnan létrejött digitalizációs terü­letek is – ilyen az adatgyűjtés és -tárolás –, melyek annyira speciális szaktudást igényelnek, amit nem feltétlenül lehet átképzéssel megszerezni (vagy az átképzésre nem áll rendelkezésre megfelelő anyagi háttér). Megnőtt például a big data szakemberek munkaerőpiaci értéke, hiszen ők azok, akik a digitalizáció eredményeképpen keletkező óriási mennyiségű adat összegyűjtésében, tárolásában és elemzésében a leginkább otthon vannak.

A digitalizációt leginkább akadályozó tényezők

A digitalizáció mint versenyelőny

A megkérdezett vállalatok többsége úgy látja, hogy a digitalizáció továbbra is versenyelőnyt jelent a hazai és a regionális piacon. Ágazati összehasonlításban az ener­giaszek­torban jelenik meg leginkább a magas fokú digitalizáltság versenyelőnyként, ahol a szereplők 30 százaléka közepes, 64 százaléka nagymértékű versenyelőnyt tulajdonít a digitalizációnak. A kisvállalatoknak jelent legkevésbé versenyelőnyt a digitalizáció, hi­szen ők jellemzően nem nemzetközi színtéren versenyeznek, épp ezért a belföldi piacon kevésbé jelentkezik előnyként vagy hiányként a digitalizáció. Ez jól jelzi azt, hogy a hazai vállalati szektorban további ösztönzésre van szükség a fejlesztések előmozdítására.

A digitalizáció hatásai a vállalatoknál

„A digitalizáció a növekedés hajtóereje, segítségével a vállalatok hatékonyabbá, rugalmasabbá és gyorsabbá tehetik működésüket, ami elengedhetetlen a jelenlegi piaci környezetben. A digitális átalakulásból igazi versenyelőnyre pedig azok tudnak majd szert tenni, akik felismerik és élni is tudnak a belőle fakadó számos új üzleti lehetőséggel” – emelte ki Dale A. Martin, a Siemens Zrt. elnök-vezérigazgatója.•