Hogyan öregszik a kutyaagy?
Az utóbbi három évtizedben három-négy évvel nőtt a családi kutyák átlagéletkora. Emiatt az idős állatok száma is megnőtt, Európában körülbelül 15 millióra. Legalább 14 százalékuk időskori kognitív hanyatlás tüneteit mutatja, és ezek a tünetek igencsak hasonlítanak az emberi demenciához. Ez a szomorú tény nagyon értékes állatokká tette a kutyákat az öregedéssel foglalkozó kutatók számára is. Kubinyi Enikő, az ELTE Etológia Tanszék Szenior Családi Kutya Program és az MTA Lendület csoportjának vezetője munkatársaival a GeroScience folyóiratban megjelent tanulmányukban azt vizsgálták, hogy vannak-e az életkorral összefüggő mintázatok a kutyaagy homloklebenyében működő gének kifejeződésében.
Fiatal és idős magyar vizsla (Forrás: Czeibert&Kubinyi)A kutatók hat fiatal (1–4 éves) és hét idős (14–17 éves) kutya mintáit elemezték. Az agyszövetből elkülönítették a teljes RNS-állományt. A molekulák vizsgálatából kiderül, hogy egy szövetben milyen gének aktívak. A kutyáknak, az emberekhez hasonlóan, körülbelül húszezer génjük van. A bioinformatikai elemzések során kiderült, hogy tizenhatezer gén aktív a kutyák homloklebenyében. A magyar kutatók eredményei szerint a kutyaszövetbanki felajánlások rendkívül értékes alapjai lehetnek a hasonló kutatásoknak. Ráadásul idővel akár a laborkutyák alkalmazását is kiválthatják fontos kutatási területeken.•
