„A Teaming kiírásra huszonhét országból 169 projekt­javaslatot nyújtottak be, abból 31 pályázat jutott a második körbe, közülük végül tíz győztest hirdettek az Európai Unióban. A hazai kutatóhelyek nemzetközi versenyképességét és kiválóságuk erejét mutatja, hogy Magyarországról két konzorcium is bekerült a támogatott projektek közé” – emelte ki Pálinkás József, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) elnöke, aki szerint az ilyen programok segítik meggyőzni a fiatalokat, hogy itthon is épülhetnek tudományos karrierek.

Pálinkás József

A két kiválósági központ projektindító áprilisi eseményén az Európai Bizottság kutatási és innovációs ügyekért felelős főigazgatója, Robert-Jan Smits arra hívta fel a figyel­met, hogy valóban a legkiválóbb projekteket díjazták, amelyek európai szinten is strukturális változást hozhatnak országuk és régiójuk tudományos és innovációs rendszerében. (A Teaming pályázat célja kiválósági központok kialakítása vezető európai intézmények segítségével azokban az országokban, ahol a kutatás-fejlesztés-innovációs teljesítmény nem éri el az európai élvonalat.)

Robert-Jan Smits

Az NKFIH által koordinált két győztes pályázat összesen 26 millió euró (mintegy 8 milliárd forint) támogatást nyert el. A kiegészítő hazai forrással és a részt vevő intézmények hozzájárulásával együtt több mint 22 milliárd forintból valósulhat meg a két élvonalbeli program – a brüsszeli finanszírozás mellett a Teaming konstrukcióban nyertes magyar vezetésű konzorciumok ugyanis hazai költségvetési forrásból, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alapból is kapnak támogatást. A termelésinformatikai és termelésirányítási program összességében mintegy 21,7 millió eurós, azaz 6,5 milliárd forintos költségvetésű, az orvostudományi program költségvetése pedig összességében mintegy 52 millió euró, tehát 15,6 milliárd forint.

Az információs technológiák fokozottabb gyártástechnológiai alkalmazásában és a logisztikai rendszerek területén érhet el számottevő eredményeket az MTA Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézet (SZTAKI) vezette konzorcium. Monostori László akadémikus, az intézet igazgatója szerint elsődleges céljuk a magyar ipar digitalizációjának elősegítése, a számítástechnikai, informatikai, kommunikációs technológiák megjelenítése a termelésben. A SZTAKI a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem két karával és a német Fraunhofer Intézettel közösen legalább hét éven keresztül azon is munkálkodik, hogy tovább képezzék az iparban dolgozókat, segítsék az ágazat fejlődését.

Monostori László

A tét igen nagy, hiszen a negyedik ipari forradalom a robotizáció révén munkahelyeket veszélyeztet, miközben újakat is teremt. Ha a magyar cégek kimaradnak a digitalizációból, elvesztik versenyképességüket, ami azzal járhat, hogy végül nemcsak néhány, hanem az összes munkahelyet elvesztik. Ellenben ha bekapcsolódnak, hatékonyabbak lesznek. A robotok ugyanis nem vesznek, nem vehetnek át minden munkát az emberektől, hanem az utóbbiakat segítik. Monostori László szerint saját szakterületén a SZTAKI a kontinens egyik csúcsintézménye, ennek ellenére sokat tanulhat abból, hogy az osztrákok és a németek miként alkalmazzák kutatási eredményeiket az iparban. A központban új kutatócsoportok nem alakulnak, de elvárás a meglévők hatékonyabb együttműködése. Az eredmények ipari alkalmazására nonprofit társaságot hoznak létre.

Martinek Tamás, a Szegedi Tudományegyetem nemzetközi és közkapcsolati rektorhelyettese, projektmenedzser megérti, hogy a nagyközönség tudni szeretné, hogy a Molekuláris Medicina Kiválósági Központ majdani kutatási eredményei miként kerülhetnek klinikai alkalmazásra, milyen betegeken segíthetnek. Ugyanakkor ennek a projektnek fontos eleme a rugalmasság, naprakészség, ezért nem határozták meg előre a konkrét kutatási irányokat. Ősszel írják ki a pályázatot, a beérkezett anyagok alapján dől el, hogy ki kap támogatást – a legérdekesebb, legmodernebb, a legtöbb hasznot hozó programok versengenek egymással. A hangsúlyt az idősebb generációkat érintő szív- és érrendszeri, daganatos, valamint gyulladásos betegségek gyógyításában alkalmazható, áttörésnek számító kutatási irányokra helyezik. Emellett kiemelten fontosnak tartják, hogy a konzorcium magasan kvalifikált kutatókat képző és foglalkoztató, a molekuláris medicina legmodernebb irányzataival foglalkozó regionális tudományos központtá váljon. A szegedi rektorhelyettes szerint amint megalakulnak a kutatócsoportok, a következő feladat a hálózatépítés, az együttműködés szorosabbá tétele lesz a három helyszínen – Szegeden, Debrecenben és Budapesten – dolgozó kutatók között. A mintaként szolgáló flamand példa azt mutatja, nem lehet gond azzal, hogy három különböző városban működnek a csoportok. A hasonló kiválósági központok példája azt mutatja, hogy a források harmada általában állami finanszírozás, harmada versenypályázatokból, harmada pedig egyéb forrásból – ipari bevétel, szolgáltatás – érkezik. Meggyőződése, hogy ezt az arányt hosszú távon itthon is tartani tudják. Az elkövetkező öt-hét év legfontosabb feladata annak igazolása, hogy ez a kezdeményezés életképes, és valóban kiváló eredményeket produkál.

Martinek Tamás

Az Európai Molekuláris Biológiai Laboratórium, a debreceni, a szegedi, a budapesti orvosegyetem és a Szegedi Biológiai Kutatóközpont alkotta konzorcium központja a Tisza-parti városban épülő ELIPOLIS-ban lesz. Óvatos becslés szerint is legalább 30-35 új kutatócsoport alakul, csoportonként négy-tíz személlyel, de egyéb támogatási forrásból akár húsz főből is állhat majd egy-egy csapat. Nagyon fontos célkitűzés, hogy külföldiek dolgozzanak, illetve vezessenek csoportokat – az EU-nak tett vállalás szerint a munkatársak 25-30 százaléka nem hazánkfia lesz.•