Inkább bontsunk, mint romboljunk!
Az aktuális építészeti trendekre a klímaváltozás, a nyersanyagok és az energiahordozók elérhetősége, illetve a fenntartható, környezettudatos szemlélet elterjedése van a legnagyobb hatással, állítják a Középülettervező Zrt. (KÖZTI) építészei, akik összegyűjtötték a fenntartható építészethez kapcsolható megoldásokat, amelyeket négy +1 szempont szerint csoportosítottak: 1. Együtt a természettel; 2. Fenntartható anyagok; 3. Energiahatékonyság; 4. Hűtés természetesen +1 Szivacsvárosok.
A zöldfelületek köztudottan javítják a levegő minőségét, csökkentik a hőingadozást, valamint a zaj-, a por- és a levegőszennyezettséget is. A tanulmány készítői szerint erre különösen nagy szükség van például Veszprémben, ahol a korábbi városfejlesztési döntések miatt darabjaira esett a legnagyobb, egybefüggő belvárosi zöld park. Ez a Zöld város programnak köszönhetően hamarosan változik majd, vélik az építészek. Az értékes növényállomány megtartása célként szerepelt a soproni multifunkcionális konferencia- és rendezvényközpont tervezésekor is.
Zöld város, VeszprémBudapesti példaként említik a V.30 Belvárosi Sportközpontot, ahol a termálvíz adta hőmennyiség lehetővé teszi, hogy gázfogyasztás nélkül fűtsék a létesítményt és a medencéket is. Az épületben kialakított fényfolyosókkal pedig csökkenteni lehet az elektromosáram-fogyasztást. A jövőben a helyből felhasznált anyagokkal hosszú távra tervezett innovatív építészeti megoldások kerülnek előtérbe, ez és az épületek energiahatékonyságának növelése óriási lépésnek tekinthető a fenntarthatóság irányába. A mai építészeknek is különös gondot kell fordítaniuk arra, hogy árnyékolással és hőszigeteléssel óvják az épületeket a túlmelegedéstől. Hiszen már az elődeinket is foglalkoztatta a megfelelő természetes klimatizálás, írják a tanulmány szerzői. A magyar Parlament esetében például Steindl Imre gravitációs szellőztető rendszeréhez az épület hűtésére a Dunából kiemelt jégtáblákat szállítottak a Kossuth térre, a tömböket a szellőzőaknába helyezték, és nyáron az így létrehozott hűs levegőt keringették.
SzivacsvárosA városi betonrengetegben a szélsőséges eloszlású esőzések miatt gyakoribbak a villámárvizek, amelyek igen sok kellemetlenséget okoznak, és a nagy mennyiségű víz csak nehezen folyik le a csatornarendszerbe. A szivacsvárosok lényege az, hogy a tudatosan kialakított zöldterületek, tavak, valamint esőkertek lehetővé teszik, hogy a talaj és a növények, mint egy szivacs, elnyeljék a csapadékot, ezáltal a heves esőzések során érkező jelentős vízmennyiséget fokozatosan elvezetik, elpárologtatják. Ráadásul a biológiailag aktív vegetáció hűti a környezetét, s mivel a növények a saját növekedésükhöz is felhasználják az esőt, ez felelősebb vízgazdálkodást is eredményez.•
