Innovatív megoldások a nádudvari sertéstenyésztésben
A mezőgazdasági célú létesítmények építésében több évtizedes tapasztalattal bíró Nádép Kft. „zöldmezős” beruházás keretében épített – a Hunép Zrt.-vel konzorciumban – a Hage Zrt. részére egy 3000 koca elhelyezésére alkalmas szaporítótelepet, melyet tavaly októberben adtak át. Jelenleg a Nagisz Zrt.-nek épít egy 6 ezer koca és 16 000 hízó sertés elhelyezésére alkalmas telepet. A 18 ezer négyzetméteres Hegedűs-tanyai hízótelep elkészültével a Tiszántúl legkorszerűbb sertéstelepei közé fog tartozni, mely közel 2,5 milliárd forintból, uniós támogatással épül.
„A Hegedűs-tanyán évi 45 ezer vágósertés hizlalására alkalmas telepet adtunk át július végén. A telep a kor műszaki színvonalának megfelelően, illetve az elmúlt évtizedek tenyésztési és üzemeltetési tapasztalatainak felhasználásával lett megtervezve. Az alap technológiai, illetve műszaki elképzeléseket az SARL I-TEK francia céggel együttműködve fogalmazták meg a cégcsoport szakemberei. Ezek az elképzelések alapvetően szakítottak az elmúlt időszakban a sertéstelepek felépítésére és működtetésére vonatkozó szokásokkal” – magyarázta Pavluska Péter.
A Hegedűs-tanyán alkalmazott építészeti megoldások fontos hozadéka, hogy az ólak fűtési- és hűtésienergia-igényét minimalizálja az a megoldás, hogy az épület külső felületét a ma használatos Dryvit rendszerrel szigetelték, belső mennyezete fémfegyverzetű hőszigetelő panelből készült, illetve külső nyílászárói szintén teljesítik a hőtechnikai normákat.
Az SARL I-TEK által alkalmazott, az állatok számára friss levegőt biztosító szellőzési rendszer, amely az energiamegtakarítás következő lépcsőjét jelenti és újdonságként jelenik meg a sertéstartó épületeknél. A külföldön már régóta alkalmazott, itthon azonban csak kevéssé elterjedt innovatív megoldás, hogy az úgynevezett folyékony trágyatároló lagúnás termekbe a levegő a föld alatt a lagúnák szintjén jut be, azokkal párhuzamos légcsatornákon keresztül ér el az állattartó termek minden pontjára, s eközben a levegőt és a folyékony hígtrágyát elválasztó betonfalakon keresztül átveszi a levegő a folyékony hígtárgya hőmérsékletét. Ez a megoldás télen a hideg levegő felmelegítésével fűtési energiát takarít meg, nyáron pedig a külső meleg levegő hőmérsékletét tudja csökkenteni, ezáltal hűti (ábra).
Ez a szellőzési rendszer az állatok által elhasznált levegőt nem a termek mennyezetén vagy oldalfalán szívja el, hanem az állatok tartására szolgáló kutricák vasbeton, illetve műanyag taposórácsa, és a lagúnában lévő folyékony hígtrágya közötti teret szívja meg, ezáltal a levegőt lefele mozgatva minimalizálja az állatok szintjén megjelenő ammóniát, így segíti azok jobb fejlődését, gyarapodását.
A fent leírt megoldások az üzemeltetés energiaköltségét egy hagyományos állattartó épülethez képest 40-60 százalékkal is csökkentheti.
Ezeknek az épületeknek fontos része a vasbeton taposórácsból készült padozat, melyet a Nádép Kft. érdekeltségi körébe tartozó Nádép-Fabeton Kft. gyárt nádudvari telephelyén.
A beruházás másik lényeges eleme, hogy a korábban több épületből álló szaporító, előnevelő, hizlalótelepek után ez a telep zárt, tömbösített elvek alapján épült. Épületszerkezeténél a belső felület képzése, látszó vasbeton felületek, fémfegyverzetű szigetelőpanelek, műanyag, illetve tűzihorganyzott és rozsdamentes anyagok alkalmazásával elérhető, hogy az épületek takarítása, fertőtlenítése minden körülmények között biztosítható legyen, és így ezek a telepek úgynevezett magas egészségügyi státusz szintjén tudjanak üzemelni. Az épületeket zárt folyosók kötik össze, a dolgozók kizárólag egy fekete-fehér beléptető rendszeren keresztül léphetnek be. Mindezzel biztosítják, hogy az állatokhoz nem juthat be fertőzés, így csökken a megbetegedések száma.
A telepekre beépített technológiák (etetés, itatás, szellőzés-hűtés), melyek központi vezérléssel irányítva és felügyelve működnek, teljes automatizált üzemet tesznek lehetővé. Mivel a munkafolyamatok döntő többsége automatizált, a telepen dolgozók létszáma egy hasonló nagyságú hagyományos telephez viszonyítva körülbelül az egyharmadára csökken, ez is hozzájárul a sertéstenyésztés fajlagos költségeinek mérséklődéséhez.•