Nemzetközi háttér

Húsz esztendeje kutatja az iparban felmerülő matematikai problémákat dr. Horváth Zoltán, a Széchenyi István Egyetem Matematika és Számítástudomány Tanszékének tanszékvezető egyetemi tanára. Munkatársaival olyan matematikai kutatásokat folytatnak, amelyek ipari feladatok adatai alapján nyújtanak hatékony megoldásokat.

Öt éve alakult meg a hasonló kutatások közvetlen EU-s forrásból való támogatásának megszerzésére a már 15 ország kutatócsoportjaiból álló EU-MATHS-IN nemzetközi hálózat. Ennek tagja a tanszékvezető kezdeményezésére és vezetésével megalakított HU-MATHS-IN, a Magyar Ipari és Innovációs Matematikai Szolgáltatási Hálózat.

Horváth Zoltán az EU-MATHS-IN vezetőségi tagjaként megszervezte és koordinálja a közvetlen brüsszeli támogatású H2020-as MSO4SC projektet. Ebben vezető európai egyetemek közre­működésével olyan felhőalapú, nagy teljesítményű számítási infrastruktúrát, HPC-cloudot fejlesztenek, amely lehetővé teszi mind a matematikai fejlesztő környezet, mind az ezen alapuló szolgáltatások könnyű elérését.

A matematika mindenhol ott van, csak fel kell ismerni

Váratlan példát szolgáltat az MSO4SC-ben a Strasbourgi Egyetem által kidolgozott „Eye2Brain” alprojekt a matematika alkalmazására. Ebben a szemen történő mé­ré­sek eredményeiből az agyi folyadékáram­lási folyamatokat számolják, amelyet a mögöttes neurológiai betegségek feltérképezésére használnak fel. De a tanszékvezető példaként hozza norvég partnerüket is: a SINTEF vezetésével szabad forrású, professzionális szintű kódot hoznak létre kutatók a talajban lévő kőolaj vagy elhelyezett CO₂ pontos szimulációjára.

Globális kihívások (migráció, városi légszennyezés, álhírek terjedése) adat- és fizikai modellezésének eszközeivel való, szuperszámítógépeket is felhasználó matematikai megoldása szintén matematikai modelleken alapul. Ezeket a győri részvétellel decembertől induló, H2020-as pályázati kiválósági központ, a HiDALGO finanszírozza.

Matematika mint szolgáltatás és ipari kutatási technológia

Részben az előbb említett projektek és a nemzetközi hálózat tagjainak ta­pasz­ta­latai­ra is alapozva dolgozták ki egy EFOP-projekt munkatervét. Horváth Zoltán kifejtette, az EFOP-programban elsődleges céljuk, hogy a HU-MATHS-IN hálózaton belül egy szolgáltatási szervezetet, úgynevezett one-stop-shopot, azaz egyablakos kapcsolatot alakítsanak ki az ipar és a matematikusok között annak érdekében, hogy elősegítsék, az ipar rátaláljon a feladatai megoldásához megfelelő matematikai csoportra.

Közlekedés NO_x emissziójának (jobbra) és keveredésének szimulációja matematikai DNS-kóddal Győr városára; az MSO4SC projekt eredménye a SZE, KTH és BCAM által.

Emellett a projekt támogatásából ipari matematikai kutatásokat pályáztatnak, szer­veznek és futtatnak. Jelenleg húsz ilyen mi­ni­projektet futtatnak a programban részt vevő Széchenyi Egyetem, a Szegedi Tu­do­­mány­egyetem, a Debreceni Egyetem, az ELTE, a BME, az Óbudai Egyetem és az MTA Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet cso­portjai. Miniprojektenként egy-egy jármű- vagy egészségipari cég által inspirált feladaton dolgoznak. Győrben az Audi Hun­garia adott feladatot: kipufogók zajosságá­nak előrejel­zésére dolgoznak ki olyan számítógépes szimulációs módszertant, amely az eddigi state-of-the-artnál lényegesen ponto­sab­ban, de ugyanannyi idő alatt, már tervezési fázisban képes szimulációval megállapítani a kipufogó zajosságát.

A program harmadik pillére a fenti kutatások alapján kialakított képzés. Lényege, hogy egy oktatási anyagban egy ipari feladat megoldását kibontva, az ahhoz szükséges matematikai eredményeket tanítják meg, majd bemutatják ezekkel a teljes ipari feladat elvégzését. Ezeket mind az egyetemi oktatásban, mind a már a vállalati szférában dolgozók továbbképzésében is alkalmazzák.

A teljes projektet januári győri konferenciájukon mutatják be, amelyre minden érdeklődőt és ipari feladatot szívesen várnak a matematikusok!•