Irány a körkörös gazdaság

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium kezdeményezésére, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal szervezésében megalakult Veszprémben a Körforgásos Gazdaság Technológiai Platform.


Ez egy új, szakmai, konzultációs és érdekképviseleti fórum, melynek elnökségében helyet kapnak a tanácsadói, kis- és középvállalkozói, a mezőgazdasági, ipari, építőipari, digitalizációs nagyvállalati, továbbá a kamarai, önkormányzati és pénzpiaci szervezetek képviselői is.

Az együttműködés célja, hogy – összhangban az Európai Zöld Megállapodás, valamint Magyarország nemzeti stratégiai törekvéseivel – felgyorsítsa az átállást a körforgásos gazdaságra. Egyre inkább látszik, hogy a gazdaságoknak mennyire biztos alapot nyújthat a körforgásos gazdaság. Ahogy a hulladék újrahasznosítása nem csak környezetvédelmi szempontból fontos feladat, hiszen az abban rejlő értékes erőforrásokkal is foglalkozni kell, úgy minden olyan megoldásra szükség van, amely napjaink energiaproblémá­ján javítani tud. Ma az energiaforrások több mint nyolcvan szá­za­léka kötődik a fosszilis energiahordozókhoz, amelyeket előbb-utóbb ki kell tudni váltani. Ez adja a jelentőségét a naperőművi kapacitások bővítésének, a hidrogén energiahordozóként és -tárolóként való felhasználásának, valamint a közlekedés zöldítésének is. Az akkumulátorfejlesztési, -gyártási és -újrahasznosítási képesség kialakítása szintén stratégiai előnnyel jár majd a jövőben. És az átmenet egyik kulcsa a körkörös gazdaság lehet – jelentették ki a platform márciusi alakuló ülésén felszólaló szakemberek.

Palkovics László elmondta, hogy az elmúlt időszakban az autóipart különböző alapanyagok hiánya akadályozta, az energetikai helyzetet pedig az orosz-ukrán háború tette bonyolultabbá. Ezért minden olyan megoldásra szükség van, amely az energiaproblémát javítani tudja – jelentette ki a tárcavezető a kilencedik technológiai platform alakuló ünnepségén.
Az innovációs és technológiai miniszter a rendezvényen átfogó komplex prezentációban mutatta be a kormány klímapolitikai lépéseit hangsúlyozva, hogy a régióban Magyarország volt az első, amely törvénybe foglalta klímasemlegesség célját. Az elmúlt években a magyar gazdaság úgy növekedett, hogy közben a károsanyag-kibocsátás csökkent.
Kiemelte a Magyar Akkumulátor Stratégia jelentőségét, és beszélt a naperőművi kapacitások bővítéséről, a hidrogén mint energiahordozó és -tároló jelentőségéről, valamint a közlekedés zöldítéséről is. Jelezte: a zöld busz programot 25 ezer fő alatti városokra is kiterjeszti a kormány.
Elmondta, hogy a nukleáris energiát zöld energiaforrásnak kell tekinteni, és megerősítette, hogy a kormány megépíti Paks 2-t.

Steiner Attila, az Innovációs és Technológiai Minisztérium körforgásos gazdaság fejlesztéséért, energia- és klímapolitikáért felelős államtitkára a körforgásos gazdaságot érintő kötelezettségekről, stratégiákról és támogatásokról beszélt.
Ismertetve a 2021-27-es uniós ciklus támogatási lehetőségeit, elmondta: a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Programban 1200 milliárd forintos keretösszeg áll rendelkezésre öt fő prioritásban. Emellett a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF) több forrása is igénybe vehető a körforgásos gazdaságra történő átállás elősegítésére.

Gelencsér András, a Pannon Egyetem rektora arra hívta fel a figyelmet, hogy a hulladék újrahasznosítása nem csak környezetvédelem szempontjából fontos feladat. Az elmúlt napok világpolitikai eseményei is rámutattak arra, hogy a hulladékkal és az abban rejlő értékes erőforrásokkal foglalkozni kell – emelte ki.
A rektor arról is beszélt, hogy a Pannon Egyetem jogelődjén indult Magyarországon elsőként környezetvédelmi műszaki képzés 1973-ban.

Ovádi Péter, a térség kormánypárti országgyűlési képviselője büszkeségének adott hangot, amiért Veszprém egyetemi város lehet. A Pannon Egyetem olyan tudásközpontot biztosít, amely a térség gazdaságát jelentősen meghatározza – jelentette ki.

Navracsics Tibor, az Északnyugat-magyarországi Gazdaságfejlesztési Zóna komplex fejlesztéséért felelős kormánybiztos azt emelte ki, hogy az Észak-dunántúli régió, az Európa kulturális fővárosa program és a Pannon Egyetem is érdekelt a platform sikerében.

Birkner Zoltán, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal elnöke, a platform vezetője bemutatta az elnökséget, amelyben a tanácsadói, kis- és középvállalkozói, mezőgazdasági, ipari, építőipari és digitalizációs nagyvállalati, kamarai, önkormányzati és pénzpiaci szervezetek képviselői is helyet kapnak. Elmondta: májustól már dolgoznának munkabizottságaik, az év végére pedig több anyaggal is tudják már támogatni a kormányzatot.

Hernádi Zsolt, a Mol-csoport elnök-vezérigazgatója úgy fogalmazott: ma az energiaforrások több mint nyolcvan százaléka kötődik a fosszilis energiahordozókhoz, amelyeket a jövőben ki kell tudni váltani. Az átmenet egyik kulcsa a körkörös gazdaság lehet – jelentette ki.

A Körforgásos Gazdaság Technológiai Platform – mint szakmai, konzultációs és érdekképviseleti fórum – elsődleges célkitűzése a magyar és európai stratégiákkal összhangban felgyorsítsa Magyarországon a körforgásos gazdaságra történő átállást, mint a fenntartható jövő egyik legfőbb zálogát. (X)


 
Archívum
 2011  2012  2013  2014  2015  2016  2017  2018  2019  2020  2021  2022
Címkék

Innotéka