A FÁK Üzleti Klub Magyarország, a moszkvai székhelyű Gyáriparosok és Vállalkozók Nemzetközi Kongresszusa (MKPP), valamint a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) szervezésében 2013 után idén októberben rendeztek ismét nemzetközi konferenciát Budapesten.

FÁK-országok: Azerbajdzsán, Fehéroroszország, Kazahsztán, Kirgizisztán, Moldova, Oroszország, Örményország, Tádzsikisztán, Türkmenisztán, Ukrajna, Üzbegisztán, Grúzia

Kölcsönös előnyök

A magyar cégek kölcsönös előnyök alapján fejlesztenék üzleti, különösen a mezőgazdasági, élelmiszeripari kapcsolataikat az orosz, ukrán, azeri vagy kazah piacon, míg a volt szovjet tagköztársaságbeli vállalatok számára hazánk cserébe az uniós piacot kínálja. Dávid Ferenc, a VOSZ főtitkára köszöntő beszédében egyebek között rámutatott arra is, hogy a FÁK-országbeli vállalkozások akár százszázalékos tulajdonában lévő magyarországi leányvállalatai uniós cégnek számítanak, vagyis az unió piacán mindenfajta korlátozás nélkül kereskedhetnek. Véleménye szerint egyfajta híd szerepet tölthetünk be ebben a kérdésben, és reményét fejezte ki, hogy minél szorosabb szövetség alakulhat ki hazánk és az érintett országok között. Gyabronka Tibor, a FÁK Üzleti Klub Magyarország elnöke biztató jelként értékelte, hogy a FÁK-tagállamok mellett török, makedón, román és baltikumi résztvevői is voltak a rendezvénynek. Mint mondta, érdekesek lehetnek még a szervezetek tagvállalatai számára az innovatív finanszírozási technikák, a megújuló energiaforrások feltárása és fejlesztése, a korszerű és ígéretes ipari technológiák rendszerbe állítása.

Csutora Zsolt, a Külgazdasági és Külügyminisztérium helyettes államtitkára üdvözlő beszédében a 2010-ben meghirdetett keleti nyitás politikájára emlékeztetett. Mint mondta, a kormány már hat évvel ezelőtt prioritásként kezelte ezt a régiót, és az elmúlt években jóval szorosabbra fűzte viszonyát ezekkel az országokkal. Példaként Oroszország esetében a vegyesvállalatok létrehozásának lehetőségét és a magyar–orosz régiók közötti bizottság felállításának szándékát említette. Azerbajdzsán és Kazahsztán esetében pedig már konkrét projektszerű együttműködések esélyéről is beszélt, és reményét fejezte ki, hogy Ukrajna gazdasága is mihamarabb talpra áll.

Paradigmaváltás

„A magyar ipar teljesítményét elsősorban a nagyvállalatok határozzák meg, és dominánsan ezeknél a cégeknél érhető tetten az innováció is, a kis- és középvállalkozások ebben a tekintetben erősen le vannak maradva” – mutatott rá a magyar fejlődés egyik gátjára előadásában Lepsényi István. A Nemzetgazdasági Minisztérium gazdaságfejlesztésért és -szabályozásért felelős államtitkára elmondta, jelenleg a magyar GDP 1,2 százalékát fordítja a kormány kutatás-fejlesztésre, ezt az arányt 2020-ig 1,8 százalékra szeretnék emelni. Arra is kitért, hogy az innováció elsősorban a járműgyártásban, a gyógyszer- és egészségiparban, továbbá az elektronikában erős Magyarországon. A kormány az Irinyi Terv segítségével szeretné kiegyensúlyozottabbá tenni a magyar gazdaság szerkezetét, azaz prioritás, hogy az autógyártás mellett több iparág is egyre meghatározóbbá váljon hazánkban. Lepsényi István beszélt arról is, hogy paradigmaváltás zajlik a gazdaságfejlesztésben, és a mennyiségi fejlesztésekről a minőségiekre szeretnék helyezni a hangsúlyt.
„A 4. ipari forradalom időszakát éljük, éppen ezért mintagyárak létrehozásával szeretnék helyzetbe hozni a kkv-kat” – jegyezte meg. Véleménye szerint a kis- és közepes vállalkozások (kkv-k) nem elégedhetnek meg a jól képzett munkaerővel, hanem magasan képzett szakemberekre lesz szükségük, ha az innovációban is sikeresek akarnak lenni.
Az államtitkár arra is figyelmeztetett, hogy az ipar struktúrája is át fog alakulni, és a mai diákok jó része olyan szakmákban fog elhelyezkedni, melyek most még nem is léteznek. Lepsényi István végül Oroszország vonatkozásában úgy fogalmazott, a magyar élelmiszeripar számára jelenthet kitörési pontot, a paksi atomerőmű-fejlesztés pedig a hazai energetikai cégeknek jelenthet komolyabb megbízásokat a közeljövőben.

Az innováció megtérül

Zupkó Gábor, az EU Bizottság magyarországi képviseletének vezetője előadásában arra hívta fel a figyelmet, hogy Európa ugyan egyelőre még meg tudta tartani a világ exportjából való mintegy 20 százalékos részesedését, ám Kína, Brazília és India megkezdte a felzárkózást, és gazdasági eredményeik jóval erőteljesebben javultak, mint az unióé. Mint mondta, az EU a termelékenység terén lemaradt az Amerikai Egyesült Államokhoz képest, éppen ezért minél több innovációra lenne szükség, mert a 21. században ez a gazdaság mozgatórugója. Hozzátette azt is, hogy az innováció megtérülési rátája kifejezetten magas, a válságból például azok az országok tudtak elsőként kilábalni, amelyek ezen az úton jártak. Az EU Bizottság magyarországi képviseletének vezetője szerint hazánkban a közoktatás állapota, a finanszírozás nem megfelelő hozzáférhetősége, a költséges szabadalmi eljárások és a lassú szabványosítási folyamatok állnak elsősorban az innováció útjában.
„Jelenleg mintegy 300 milliárd eurónyi beruházás hiányzik az európai gazdaságból, amennyiben ezek nem kezdődnek meg rövid időn belül, akkor az EU gazdasági fejlődése le fog lassulni” – hívta fel a figyelmet Zupkó, kiemelve: éppen ezért új finanszírozási eszközöket hoztak létre. Az európai beruházási terv arra összpontosít, hogy felkeltse a magánbefektetők érdeklődését az életképes projektek iránt, így a hiányzó forrásokat minél előbb elő tudják teremteni a szükséges gazdasági fejlődéshez. Zupkó Gábor úgy véli, hogy az elmaradt befektetések alapvetően nem a pénzhiányra vezethetőek vissza, az okok a bizalmatlanságban keresendők.

Génmódosítás a jövő?

„Az uniós agrárpolitika Hollandia, Dánia és Belgium kivételével nem kifejezetten serkenti a versenyt, és antiinnováció jellemzi, ezért vesztésre állunk az USA-val vagy Dél-Amerikával szemben” – hangsúlyozta előadásában Raskó György agárközgazdász, aki szerint a versenyhátrányt az Európában alkotmányos szinten tiltott génmódosítás okozza. Véleménye szerint Oroszországban, Kazahsztánban és Ukrajnában a dél-amerikai fejlődés jelei tapasztalhatóak. A mező­gazdaság – növényvédő szerek, munkagépek – komoly mértékben károsítja a természetet, ezért ezen a területen kifejezetten szükség van az innovációra. Az agrárközgadász arra is felhívta a figyelmet, hogy az unióban működő mintegy 12 millió agrárvállalkozás 80 százaléka életképtelen, azaz nem termelnek profitot. Véleménye szerint nálunk több helyen még 19. századi technológiákat alkalmaznak, és az uniós támogatások mára elkényelmesítették az ágazat szereplőit. Hazánknál is rosszabb helyzetben van Lettország, ahol szinte kivétel nélkül minden agrárvállalkozás csak az uniós forrásoknak köszönheti jelenét. Raskó György kitörési pontként a génmódosítást jelölte meg, és példaként az Amerikai Egyesült Államokat hozta fel, ahol a kukorica 93, míg a szója 99 százaléka génmódosított. Dél-Amerikában Uruguayban a kukorica 100 százalékát érinti a génmódosítás. „Az Európa által korábban ellátott piacokat a feltörekvő dél-amerikai országok fogják elfoglalni, mert kevesebb ráfordítással jóval nagyobb termékenységet képesek elérni” – fogalmazott az agrárközgazdász, hozzátéve: precíziós növénytermesztéssel további költségeket lehet megtakarítani.

Szorosabb együttműködés

Gyabronka Tibor, a FÁK Üzleti Klub Magyarország elnöke a konferencia után az Innotéka magazinnak elmondta, hogy az esemény remek lehetőség volt a közös kitörési pontok megtalálásában, hiszen a volt szovjet tagállamokból számos vállalkozás képviseltette magát Budapesten. Emlékeztetett arra is, hogy már Oroszországban is elkészült a 2020-ig szóló innovációs program, ami azt jelenti: ebben a térségben is egyre inkább ezt látják kitörési pontként. „A konferencián bemutattak több olyan magyar kutatás-fejlesztési projektet – vasúti diagnosztikai rendszert, elektromos buszt –, amely megmutatta a magyar cégekben rejlő potenciált" – folytatta az elnök, aki végezetül elmondta azt is, hogy a jövőben közös fórumot kívánnak teremteni a volt FÁK-országbeli tagállamokkal a szorosabb együttműködés kialakítása érdekében.•