IT: fejlesztési utak és irányok
Ez a tömör megfogalmazás legalább két okból is találó. Egyrészt mert úgy tűnik, hogy az informatikához kapcsolódó területeken a fejlesztést mintha más időegységekben mérnénk, vagy az idő gyorsulásával jellemezhetnénk. Egyre rövidebb idő telik el egy-egy probléma felmerülése és megoldása között. Másrészt a spanyolviaszt feltalálók ideje lejárt. Az IT szakma éles szemű közössége csak azokat ismeri el újítókként, akik valóban új szempontokat, új megoldásokat tudnak felmutatni, a valós kérdésekre képesek valós válaszokkal reflektálni.
A konferenciák, meetupok, IT pop-upok idejét éljük, a nyílt tudásmegosztással, a tapasztalatok transzportálásával és a közös problémamegoldás módszertanával. Utóbbi azonban nem csupán – nem elsősorban – azt jelenti, hogy az IT szakemberek kéz a kézben oldják meg az egyes projektekben, fejlesztési folyamatokban felbukkanó nehézségeket. A vállalatok életében részt vevő szakemberek együttműködését jelenti, a felismerést arra vonatkozóan, hogy az IT is a „dolgok része”, mint ahogyan a pénzügyek, a marketingstratégia stb. is az IT részeként kezelendő, vagyis számításba kell venni az általuk kiváltott hatásokat is. Természetesen nem mindegy, hogy adott helyzetben a szoftver maga a termék, vagy mint kiszolgáló terület és eszköztár jelenik meg egy cégnél. A fejlesztés és a projektmenedzsment együttműködésére számos módszertan létezik, ám egyiket sem tekintik tökéletesnek vagy megkerülhetetlennek. Nem is tehetnék, hiszen a vállalat vagy projekt típusa és a benne dolgozók döntik el és alakítják ki a számukra legmegfelelőbb – egyben a cél elérését leginkább szolgáló – kereteket.
Az újra meg újra felbukkanó téma apropója most a nemrégiben megrendezett Craft Konferencia, ahol mások mellett az agilis szoftverfejlesztés úttörői is előadtak. A közel harmincéves témában friss gondolatok főleg például a big data kapcsán fogalmazhatók meg, hiszen az alapelv változatlansága mellett azért a technikai és üzleti kihívásokra folyamatosan reagálni kell, elméleti síkon is.
Agilis szoftverfejlesztés
A többször említett és örökzöld terület, az agilis szoftverfejlesztés és a projektmenedzsment együttműködése nem új keletű téma, mindkettőről számos könyv, publikáció jelent meg, előadás hangzott el. A régebbi – de természetesen ma is alkalmazott – vízesésszemlélet lényege a munkafolyamatok szakaszolása és a pontos tervezés. Ezért is használatos a PPP kifejezés is rá (Phased Product Planning). Az agilis modell kifejezés ezzel szemben arra a szemléletmódra használatos, amely az egyénekbe és a csapatba vetett bizalomra épül, elfogadja a fejlesztési folyamatokban lévő bizonytalanságot, és ezért ciklikus fejlesztési megközelítést javasol.
Kialakulása időben jól összekapcsolható a projektmenedzsment-módszerekkel, de ahogy már utaltunk rá, sem a projektmenedzsment-módszertanok, sem az egyéb fejlesztési metódusok nem tekinthetők tökéletesnek.
Az agilis szoftverfejlesztés elsősorban értékrendszerként alkalmazható, a 12 alapelv is röviden és világosan megfogalmazott princípiumokat rögzít. Valójában nem más ez, mint a hangsúlyok erős eltolódása a vízesésszemlélethez képest. Mindkettő szabályokra épít, a különbség tehát a kultúra és a team kialakításának sorrendjében van, és nem abban, hogy szükség van-e szabályokra. De míg a vízesésszemlélet kiindulópontja az, hogy az a csapat lesz hatékony, amelyik jól kidolgozott eljárásokat, szabályokat és szervezeti felépítést követ, addig az agilis szemlélet abból indul ki, hogy a megfelelő emberekből összeállított csapat számára kell világos kereteket adni és világos célokat kitűzni. Így azok tagjai képesek lesznek stabil szervezeti felépítés és hatékony eljárások, szabályok kialakítására.
1. Legfontosabbnak azt tartjuk, hogy az ügyfél elégedettségét a működő szoftver mielőbbi és folyamatos szállításával vívjuk ki.
2. Elfogadjuk, hogy a követelmények változhatnak, akár a fejlesztés vége felé is. Az agilis eljárások a változásból versenyelőnyt kovácsolnak az ügyfél számára.
3. Szállíts működő szoftvert gyakran, azaz néhány hetenként vagy havonként, lehetőség szerint a gyakoribb szállítást választva.
4. Az üzleti szakértők és a szoftverfejlesztők dolgozzanak együtt mindennap, a projekt teljes időtartamában.
5. Építsd a projektet sikerorientált egyénekre. Biztosítsd számukra a szükséges környezetet és támogatást, és bízz meg bennük, hogy elvégzik a munkát.
6. A leghatásosabb és leghatékonyabb módszer az információ átadásának a fejlesztési csapaton belül a személyes beszélgetés.
7. A működő szoftver az elsődleges mércéje az előrehaladásnak.
8. Az agilis eljárások a fenntartható fejlesztést pártolják. Fontos, hogy a szponzorok, a fejlesztők és a felhasználók folytonosan képesek legyenek egy állandó ütemet tartani.
9. A műszaki kiválóság és a jó terv folyamatos szem előtt tartása fokozza az agilitást.
10. Elengedhetetlen az egyszerűség, azaz az elvégzetlen munkamennyiség maximalizálásának művészete.
11. A legjobb architektúrák, követelmények és rendszertervek az önszerveződő csapatoktól származnak.
12. A csapat rendszeresen mérlegeli, hogy miképpen lehet emelni a hatékonyságot, ehhez hangolja és igazítja működését.
Ezen elvek alapján számos módszertani keretrendszer alakult ki, mint például a Scrum. Hatékonyságuk elsősorban akkor tud megmutatkozni, ha új szoftver fejlesztéséről, önálló termékről van szó.
Craft Konferencia 2015, Budapest
A budapesti konferencia nagy nemzetközi érdeklődés mellett zajlott áprilisban, ami a beharangozott előadók neve ismeretében nem is meglepő. Mivel a jegyek hetekkel előbb elkeltek, a szervezők (Ustream, Prezi, Ericsson) gondoskodtak arról, hogy az előadásokat élőben, online is lehessen követni.
Olyan előadók, mint Marty Cagan, Dan North vagy Mary Poppendrick mindig messze földről is vonzzák az érdeklődőket.
Mary Poppendrick, bár 1998-ban „nyugdíjba vonult”, férjével együtt azóta is folyamatosan képezi magát, könyveket ír és tanít. Népszerű előadó és szerző, 2003-ban jelent meg díjnyertes könyve Lean Software Development: An Agile Toolkit címmel, amelyben az addig az autóiparban alkalmazott Lean módszertan alapjait ültette át a szoftverfejlesztésbe. Ezt még három sikerkönyv követte, a legutóbbit 2013-ban publikálta. A konferencián a megújulás jegyében A legújabb fejlesztési játszma: konténerek, mikroszervizek és tesztelésük címmel tartott előadást (amely megtekinthető a konferencia honlapján), ahol kérdésekre is válaszolt.
Dan North sem kezdő a szakterületen, a programozószervezet-átalakító szakértő több mint húszéves tapasztalattal rendelkezik az IT területén, és igen népszerű előadó. Munkája során egyebek között
a Lean műveletek és az agilis szoftverfejlesztés elveinek alkalmazásával segíti a különböző szervezeteket abban, hogy a technológiai lehetőségeiket összehangolják üzleti céljaikkal.
Marty Cagan, a Silicon Valley Product Group alapítója minden bizonnyal az egyik legnagyobb érdeklődéssel várt előadó volt. Ő a mai napig aktív, saját cége van, és a világ legfontosabb fejlesztői csapatainak ad tanácsokat. Jelenlegi cége előtt az eBay termék- és dizájnfelelős alelnökeként dolgozott.
Rajtuk kívül természetesen más nagy nevek is felvonultak, például Alf Rehn, aki több világhírű egyetem professzora, a The Times pedig beválasztotta az 50, a jövőt meghatározó üzleti gondolkodó közé. Előadásában arról beszélt, hogyan óvjuk meg az innovációt önmagától.
Mellette olyan világhírű cégek vezetői tartottak előadást, mint a Google, Pivotal, Twitter, PayPal, IBM, Netflix (képviselője Jeremy Edberg az előadás során bejelentette, hogy a cég várhatóan 2017-ben Magyarországra is megérkezik), Atlassian, Fastly, Etsy, Gilt, Red Hat, LinkedIn, Basho, Typesafe vagy éppen az Aerospike.
Az eseményen 1302 résztvevő volt jelen, közülük 553-an külföldről – 42 országból – érkeztek. Az IT területén is kiemelt ügyként kezelik a nemek közti egyenlőséget, így hát természetesen a férfiak és nők arányáról is készült statisztika. Ebből kiderül, hogy az érdeklődők 88 százaléka férfi, 12 százaléka nő, a női előadók aránya pedig 25 százalék volt. Szakmai arányok: 66 százalék fejlesztőmérnök, 34 százalék technikai vezető. 11 egész napos workshopot bonyolítottak le 67 előadóval.
A kiemelt előadások a konferencia honlapján megtekinthetők.
Egyre nő az adatmennyiség
A konferencia kapcsán lapunk kérdéseire az egyik szervező, az Ericsson Magyarország Kft. ügyvezető igazgatója, Jakab Roland válaszolt.
Mivel tudták meggyőzni az Ericcsont a csatlakozásról az első konferencia szervezői, a Ustream és a Prezi?
– Még 2014-ben többen részt vettünk a két cég által szervezett Stretch konferencián. Kiváló minőségű tartalmat tudtak összerakni, nagyon jó volt a környezet, a szervezés is, és mindez igen kedvező áron. Vonzó volt a konferencia nonprofit jellege. Ekkor kezdődtek el a beszélgetések arról, hogy az Ericsson milyen formában tudna beszállni a számunkra fontos (Stretch és Craft) rendezvényekbe.
Mi volt az a gondolat vagy lehetőség, ami igazán vonzóvá tette a cégnek, hogy szervezőként is szerepet vállaljon?
– Több célunk volt. Először is, a konferencia nagyon jó tanulási lehetőség a mérnökeinknek és vezetőinknek. Másodszor: a hasonló rendezvények jó alkalmat teremtenek arra, hogy megmutassuk a közönségnek, hogy az itt elhangzottakból mi mennyi mindent alkalmazunk Magyarországon. Ez és a hasonló események nagyban hozzájárulnak a magyar fejlesztői közösség erősödéséhez, ami sikeressé teszi a már itt működő cégeket, valamint új világcégeket vonz ide.
Mit gondol, milyen nemzetközi rendezvény tudná felvenni a versenyt a Crafttal?
– Talán az amerikai Velocity vagy az angliai ACCU konferencia.
A telt ház bizonyította, hogy a fejlesztők örömmel veszik ezt a fajta tudásmegosztást. Ön hogyan látja, mikor változott meg a néha egymás előtt is zárt – vagy legalábbis annak tűnő – szakmai közösség hozzáállása az együttműködéshez?
– Évek óta jól működnek a kisebb-nagyobb meetup csoportok, amelyek egy-egy speciális téma (programozási nyelvek, technológiai trendek, munkamódszerek stb.) köré szerveződnek. A különbség a méretekben van. Szervezői oldalról nagy kockázattal járt egy ilyen hatalmas létszámú rendezvény megrendezése.
Milyen hatással van erre a közösségre, a kommunikációra és a fejlesztések irányára, stílusára egy hasonló rendezvény?
– A jegyek nagyon gyorsan elfogytak az eseményre. Az látszik, hogy több ilyen konferenciára van igény, és a hasonló rendezvények jól kiegészíthetik egymást. Elmondható, hogy a konferencia hatása nagyban függ a részt vevő fejlesztők cégkultúrájától. Van, ahol a konferencián gyűjtött ötleteket azonnal el tudják kezdeni alkalmazni, és ezzel versenyelőnyhöz jutnak. De gyakori az is, hogy a résztvevők csak a jövőre vonatkozóan kapnak inspirációt, közvetlenül nem építhetik be az ötleteket.
Volt-e az ön számára kiemelkedő jelentőségű előadó, előadás, ha igen, melyik és miért?
– Alf Rehn első napot záró keynote-ja (kulcselőadása), amely az innovációhoz kapcsolódott. Azt hangsúlyozta: nem mindegy, hogy a jelen levő hatalmas fejlesztői potenciál milyen problémák megoldására koncentrálja a képességeit. A kockázatitőke-befektetők jelenleg többre értékelik az olyan ötleteket, amelyek új típusú fényképmegosztást tesznek lehetővé, mint amelyek valóban súlyos problémákat (például Kalifornia kiszáradása vagy a gyermeküket egyedül nevelő anyák helyzetének könnyítése) akarnak megoldani. Alf Rehn szerint a fejlesztői közösségnek nagy szerepe van abban, hogy ezen a fókuszon változtassunk. Ami miatt számomra fontos volt az üzenet, hogy sok embernek felhívta a figyelmét arra, hogy amikor munkahelyet választ, ne csak az alkalmazott technológia és a fizetés legyen szempont, hanem az is, hogy az adott cég a társadalom számára mennyire fontos problémák megoldásán dolgozik.
Ha több előadótól kellene kiemelnie egy-egy meghatározó gondolatot, melyek lennének azok? Talán már látható, hogy elhangzott-e olyan „látnoki beszéd”, amely új irányt határozhat meg, mondjuk, a szoftverfejlesztésben vagy akár a vállalatirányításban?
– Egyre közelebb kerül a megvalósításhoz a „dolgok internete” (Internet of Things). 2020-ra a becslések szerint 50 milliárd eszköz fog egymással kommunikálni és kapcsolódni a hálózatokhoz, átalakítva ezzel a mindennapjainkat az orvoslástól kezdve a közlekedésen át a háztartási szokásokig. Óriási kihívást jelent ezeknek a hálózatoknak és alkalmazásoknak a kifejlesztése. Olyan méretű adatmennyiség mozgatására, feldolgozására van szükség, amelynek tizedére sincs példa jelenleg a világban. Szerencsére vannak már új irányok, minták azokra a szoftverrendszerekre, amelyek ezt a problémát sikeresen kezelhetik. Ilyenek például a cloud technológia vagy a mikroszerviz alapú architektúrák. Az idei konferencia előadásai ezek köré a témák köré csoportosultak, nagyon jól kiegészítve egymást, lefedve a problémakör különböző dimenzióit.
Az IT területén már rég nem beszélhetünk földrajzi értelemben vett határokról. Ez az online követhető konferencia is erre példa, ugyanakkor felveti a kérdést, hogy a régebben erősen elvárt mobilitás mennyire maradt fontos téma? Tapasztal-e ilyesfajta elvárást, tehát fizikailag is jelen lenni az ügyfélnél vagy az adott projektben? Ha nincsenek nyelvi vagy országhatárok, miért kell mégis jelen lenni?
– A személyes jelenlét elsősorban az új kapcsolatok elején fontos. Nagyon gyorsan lehet így bizalmat építeni. Ha megvan a kellő bizalom, a távoli együttműködést segítő eszközökkel könnyen és hatékonyan fenn lehet tartani. A konferenciákon elhangzó tartalomhoz bárki bárhonnan ingyen hozzáférhet, ám személyes kapcsolatokat építeni csak a helyszínen lehet.•
