A konferencia 2004-ben megfogalmazott célját – miszerint a lényeg az, hogy a szakemberek teremtsenek egy független, minden piaci szereplő és felhasználó érdekét képviselő fórumot – a rendezvény mára jócskán túl­haladta. A 2005-ös első megrendezése óta innovációk és új termékek első bemutatóhelyeként éppúgy ismertté vált, mint a szektort meghatározó jogi, gazdasági és a területet befolyásoló szakmai és felügyeleti szervezetek aktuális álláspontját ismertető szakértők elismert prezentációs helyszíneként. Ebből is kitűnik, hogy a rendezvényen minden, az IT-hez jóformán bármely területen kapcsolódó szakértő vállalat vagy előadó megjelent, a biztonság mellett az auditorok, tanácsadók, gyártók, szervezeti döntéshozók, tanácsadók, disztribútorok, gazdasági és cégvezetők, továbbá az IT beszerzéseket intézők is képviseltették magukat.

A szervezők idővel saját rendezvénymonitorozó rendszert vezettek be, egyre nagyobb helyszínekre költöztették az előadásokat, egyre izgalmasabb „teszteket” futtattak a rendezvényen a részt­vevők RFID-követésével, vagy a networkinget segítő 2D Datamátrix bevezetésével, a többezresre bővült látogatószám okán pedig 2010-től kétnapos lett; a saját díjakat alapító expo európai viszonylatban is az egyik legnagyobb és legrangosabb szakmai eseménnyé nőtte ki magát.
Annyi biztos, hogy az első reggeli becsekkolást követő látogatói rohamokon túl a résztvevőket nem csak a virtuális valóság kipróbálható eszközei vagy a kiállítók játékain való részvételt jutalmazó szóróajándékok vonzották. Az előadótermek minden alkalommal megteltek, a vállalatok standjai előtt a második napon is kíváncsian várták az érdeklődők a szakmai bemutatókat, és a kapcsolatépítés is könnyen ment az izgalmas beszédtémákat felvető, közel 60 előadásnak köszönhetően.

A standokon mindkét napon sok látogató volt

Az idei rendezvény témája a mesterséges intelligencia (MI, AI) és a kiberbiztonság, az önmagát fejlesztő, automatizált jövő, az ember és gép együttéléséből fakadó – vagy legalábbis a jelen elképzeléseink szerint felmerülő – etikai, társadalmi, gazdasági kérdések. A világ legjobb kiberbiztonsági szakértői mellett például etológusok és pszichológusok bevonásával zajlottak az előadások, a tudományterületekre kitekintéssel számos új felvetés fogalmazódott meg.

A rendezvényt megelőző napon a mesterséges intelligencia és az emberek csatájáról szóló Kill Command (Kivégzési parancs) című filmet nézhették meg a szerencsés regisztráltak. A film számos olyan fontos kérdést felvet, amelyre az AI-fejlesztő és -alkalmazó cégek sem feltétlenül tudnak válaszolni. Mikor fordul a kocka, mikor lesz okosabb az AI, mint alkotója? Valójában már most is az, a kérdés inkább az alkotóval szembeni cselekvés idejére és módjára helyezi a hangsúlyt. Természetesen az is lehetséges, hogy ez egyál­talán nem fordul elő, de eddig az összes ember alkotta forgatókönyv sztorijának a mesterséges intelligencia ellenállása lett a vége…
A szakértők által felvázolt helyzet korántsem olyan sötét, már ami a szembefordulást illeti. Azt, hogy az AI előbb-utóbb a fejünkre nő, hogy az idő múlásával – fejlődését tekintve – „pillanatokon belül” túlszárnyalja a humánerőforrások kapacitását, senki nem vitatta, a következmények kezelését, a hamarosan bekövetkező más jellegű problémakezelésre való felkészülést mindenki sürgeti.

Az AI-ról folytatott kerekasztal-beszélgetésen Az emberek diadala a gépek felett? címmel a korábban látott Kill Command szereplőinek közreműködésével folyt a társalgás.
A Réz András, Kollár Csaba, Keleti Arthur és a meglepetésre online bejelentkező, a film egyik főszereplője, Bentley Kalu a film nyomán a szakemberekben felmerülő kérdésekről beszélgettek. Emberi, katonai, biztonságtechnológiai szempontból egyaránt sok még a megkérdőjelezhető pont a mesterséges intelligenciával kapcsolatban, de megállíthatatlanul és vitathatatlanul haladunk előre a fejlesztésben. Társadalmi szempontból a nemtelenség vagy éppen nemiség, az érzelmek hiánya vagy éppen az embernél nagyobb agyi kapacitás egyaránt lehet mellette és ellene szóló érv, hiszen kiválthatóvá válik jó néhány rizikófaktor, mondjuk, a problémamegoldásban. Gazdasági vagy ipari szempontból a nagyobb kapacitás vagy a nagyobb tűrőképesség a beprogramozott önfejlesztéssel kiemelkedően megnövelheti a profitot. Katonai szempontból pedig remek dolog megóvni a harcoktól az emberi erőforrásokat.

A második nap nyitóbeszélgetése az ember és a mesterséges intelligencia együtt­működéséről, jövőjéről szólt Réz András, Kollár Csaba, Keleti Arthur és Bentley Kalu online részvételével.

Az elemzők azonban mindezek fonákját is felvillantották. Társadalmi szempontból mikor és mennyire elfogadható az AI jelenléte? Mennyire vagyunk képesek megbízni másokban vagy akár magunkban, ha magunk is befogadunk a mesterséges intelligenciából egy kis darabkát. Mi döntünk, mi reagálunk, vagy a chip? Gazdasági és ipari szempontból vajon valóban nem okoz gondot a termelés gyorsulása, a munkaerőpiac hihetetlen ütemű átalakulása, vagy akár a bankolási folyamatok átalakulásának ritmusa? Katonai szempontból az emberi döntés lecserélése az AI döntésére nem törli el a kollektív lelkiismeret-furdalást? Már ma is drónok végzik a felderítést, drónok és robotrepülők szállítják a fegyvereket, lövik ki a rakétákat – de vajon amikor ezeket már nem ember irányítja, akárcsak távolról, ki vagy mi fogja meghúzni a határt az ellenségesnek látszó vagy viselkedő között?
Bármennyire is az AI felé irányuló pozitív megerősítés volt a beszélgetés célja, nem sikerült megnyugtató válaszokat adni, viszont – ahogyan az előadók lezárták a panelt – legalább konkrét kérdések fogalmazódtak meg. Hamarosan eljön az idő, amikor megismerhetjük az összes választ, akár tetszik, akár nem.

Csányi Vilmos, a világhírű etológus 2011-ben már tartott egy nagy sikerű előadást az ITBN konferencián, idén pedig legújabb könyve kapcsán kérték fel őt a szervezők előadónak. Az Ő ott bent címmel megjelent utópia a hatalom természetét, ember és gép viszonyát, a mesterséges intelligencia problematikáját boncolgatja. Az előadáson egy tűt sem lehetett volna leejteni. A szakemberek megtöltötték a nagyelőadót, kíváncsian várva a következő, nem IT nyelvén megfogalmazott előadást.

Csányi Vilmos etológus előadásában az emberi intelligencia és az ember által elképzelt és megvalósítani vágyott mesterséges intelligencia kifejeződéseiről beszélt.

Csányi Vilmos megerősítette egy korábbi, vele készült interjúban elhangzottakat, miszerint az intelligencia egy kicsit túlértékelt fogalom, pedig tulajdonképpen csak bizonyos problémák megoldására tesz alkalmassá, nem pedig valamiféle isteni tulajdonság, ami bármire képessé teszi „hordozóját”. Valójában az ember is csak a saját maga környezetében intelligens, mindig a maga idejéhez képest alkotott figyelemre méltót, legyen az piramis vagy gőzgép.
Csányi Vilmos előadásában az emberség-istenség viszonyt boncolgatta, vajon együtt jár-e az istentudat az új intelligens létforma létrehozásával, és ez jó vagy rossz, ha szükséges mindezt egyáltalán minősíteni, még mielőtt élesben szembesülünk a kérdésekkel. A mesterséges intelligencia minden bizonnyal tekinthető egy újabb – már elérkezett – evolúciós lépésnek, ahol az elért eredmények ugyanúgy beépülnek majd, ahogy az korábban is történt. Csupán a következmények, a változás szintje lehet különböző, törvényszerűsége nem.

Természetesen az elméleti tudás mellett kimagasló számban vonultak fel az IT biztonság képviselői, nemcsak a nagyelőadóban, de a kiállítótérben és a tematikus előadókban is.
Erős kezdéssel indított Rand Hindi, aki már gyerekként kivívta az első elismeréseket.

Rand Hindi előadásának fókuszában az ember és eszköz közti kommunikáció nehézsége állt, illetve a mesterséges intelligencia nyújtotta lehetőségek ennek a kommunikációnak az egyszerűsítésére.

Tízévesen már kódolt, első vállalkozását mindössze 14 évesen alapította, 21 esztendősen doktori képzésen vett részt, a Forbes magazin 2015-ben beválasztotta a 30 legjobb, 30 év alatti vállalkozók listájára. Bioinformatikából doktorált, és még két diplomát szerzett, az egyiket a a Szilícium-völgyben működő Singularity Universityn. Előadásának fókuszában az ember és eszköz közti kommunikáció nehézsége állt, illetve a mesterséges intelligencia nyújtotta lehetőségek ennek a kommunikációnak az egyszerűsítésére. Az AI majd tulajdonképpen eltünteti, feloldja a sok eszközből adódó kommunikációs nehézségeinket úgy, hogy fel sem fog tűnni magának a technológiának a használata. Ez különösen akkor lehet remek megoldás, amikor már mindennapos lesz a bankszámlákba való betörés veszélye, például az okoshűtőnkön keresztül, vagy amikor a vállalati rendszerek nem érzékelik a problémákat, a betörési kísérleteket – így aztán nem is reagálnak rá, emiatt pedig könnyű dolguk lehet a támadóknak. Ezek a láthatatlan ellenségek már amúgy is betörtek néhány kaput, az ellenük való védekezésben pedig az AI – annak tanul-elemez-újratervez jellegéből adódóan – egyelőre az egyetlen megoldásnak tűnő eszköz. Természetesen ezzel együtt megerősítést nyert, hogy továbbra is fontos az emberi tényező, vagyis a tudatlanság, hanyagság vagy szándékos károkozás kiküszöbölése. Elég egy USB a teljes rendszerösszeomláshoz vagy a teljes adatbázislopáshoz, az óriási károkozáshoz. Az adatkezelésre egyébként is kiemelt figyelmet kell fordítanunk, nem csupán a vállalati rendszerből munkavállalók által kivitt adatokra, hanem a tárolt információknak biztosított megfelelő körülményekre. Az ITBN Conf-Expo programjai között is kiemelkedő szerepet kapott az Általános Adatvédelmi Rendelet (General Data Protection Regulation; GDPR), az ennek való megfeleltetést Magyarországon is el kell végeznie minden, a jogsza­bály hatálya alá eső cégnek 2018 májusáig. A téma fontossága és a határidő közelsége miatt számos tájékoztató anyag kering, a konferencián is több előadót meghallgathattak a regisztráltak. Következő cikkünkben a terület egyik szakértőjével, Angyal Adrián vezető információbiztonsági tanácsadóval, adatvédelmi szakértővel beszélgetünk a legfontosabb kérdésekről.

A rendezvény kiemelt szakmai előadásait érdemes megnézni az ITBN Youtube csatornáján, nem csupán a mesterséges intelligencia, de az előadók által az IT szakembereknek és felhasználóknak szóló intő jelek és körülmények megismerése okán is. Annyi biztos, hogy a felvetett kérdésekre hamarosan választ kapunk, ám addig is marad a folyamatos készenléti állapot a kiberbiztonsági szakértők számára azért, hogy mi és a vállalatunk nyugodtan kommunikáljunk, tervezgessünk és tanuljuk elkerülni a kockázatot.•