<

Járműakusztika: mód­szer­­tan pontosabb szimulációs tervezéshez

A mainál jóval pontosabban meg lehet majd tervezni egy jármű utasterének akusztikai tulajdonságait, ha sikerrel zárul a Széchenyi István Egyetemen folyó kutatási program, amely az Audi Hungaria Zrt. és a Magyar Tudományos Akadémia támogatásával valósul meg.


Az MTA Lendület Programjának ipari kutatásokat célzó alcsoportja új projektre fókuszál. A kutató­csoport a Széchenyi István Egyetem Járműfejlesztési Tanszékén a járművek utasterére jellemző akusztikai tulajdonságok szimulációval történő meghatározásával foglalkozik. Az idén januárban indult, öt évig tartó projekt hozzájárul az egyetemi kutatógárda kompetenciafejlesztéséhez, valamint a győri vállalat versenyképességének erősítéséhez.

Feszty Dániel egyetemi docens, a rajta kívül négy PhD-hallgatóval működő kutatócsoport első embere, az egyetem Járműfejlesztési Tanszékének vezetője, nem mellesleg az Audi Járműfejlesztés részlegén is vezető pozícióban dolgozó fejlesztőmérnök elmondta: a szimuláció a 21. században egyre nagyobb szerepet kap, hiszen most már van annyira érett a számítástechnika, illetve az egész numerikus matematika, hogy tulajdonképpen virtuálisan meg lehet tervezni egy komplett autót. A gond csak az – tette hozzá –, hogy ezeknek a szimulációs eszközöknek egyelőre korlátolt az alkalmazhatóságuk. Az általuk vizsgált konkrét esetben az a probléma, hogy egy bizonyos frekvenciáig pontosan ki tudják következtetni a zaj mértékét, de a felett már nem. Ezért a kutatócsoport feladata egy olyan módszertan kidolgozása, amely számítógépes szimulációkkal jóval szélesebb tartományban teszi lehetővé az utastérben jelentkező zaj mértékére utaló pontos következtetést.

Feszty Dániel

Felmerül a kérdés, hogy miért az utastér a fontos, miért nem az a hanghatás, amely az autón kívül van? Ezzel kapcsolatban Feszty Dániel elmondta, hogy ez a vásárlók elvárásaival magyarázható, amelyek nagyban meghatározzák egy autó tervezését. Épp ezért ma már van egy úgynevezett „Sound Design” ága a járműfejlesztésnek, ami azt jelenti, hogy megtervezik, milyen zajélmény érje az utasokat az autóban. Például ugyanannak a motornak a hangja az utastérben lehet teljesen csendes, vagy lehet akár sportos is. Ez a tervező szabadságán és a vásárlók elvárásain múlik, és ehhez kellenek ezek a szimulációs módszerek. Így ugyanaz a motor, mondjuk, egy limuzin kategóriájú autóban csöndes lehet, míg egy sportautóban öblösebb hangja lehet – magyarázta a kutatócsoport vezetője.

A tanszékvezető kitért arra is, hogy a nagyon csendesnek számító elektromos motorok elterjedésével igen sok olyan hanghatás, zaj kerül majd előtérbe – vagyis utastérbe –, amit most még elmaszkolnak a belső égésű motorok. A motorzaj hiányából eredendően ugyanis más lesz a zajélmény a belső térben is. Ahhoz is kellenek ezek az újfajta módszerek, hogy ezeket az akusztikai tulajdonságokat versenyképesen, gyorsan és költséghatékonyan tudja megbecsülni egy autógyár.

Manapság az autóiparban nemcsak egy-egy technikai újítás a nagy érték, hanem a módszertan, azaz a know-how is, amellyel a járműveket tervezik. Ezek színvonalának legalább akkora értéke van a versenyképesség szempontjából, mint egy újfajta technológiának. Ilyen új módszertan kifejlesztését célozta meg Győrben az MTA–SZE Lendület Járműakusztikai Kutatócsoport.•

 
Archívum
 2011  2012  2013  2014  2015  2016  2017  2018  2019  2020
Címkék

Innotéka