Járműakusztika: módszertan pontosabb szimulációs tervezéshez
Az MTA Lendület Programjának ipari kutatásokat célzó alcsoportja új projektre fókuszál. A kutatócsoport a Széchenyi István Egyetem Járműfejlesztési Tanszékén a járművek utasterére jellemző akusztikai tulajdonságok szimulációval történő meghatározásával foglalkozik. Az idén januárban indult, öt évig tartó projekt hozzájárul az egyetemi kutatógárda kompetenciafejlesztéséhez, valamint a győri vállalat versenyképességének erősítéséhez.
Feszty Dániel egyetemi docens, a rajta kívül négy PhD-hallgatóval működő kutatócsoport első embere, az egyetem Járműfejlesztési Tanszékének vezetője, nem mellesleg az Audi Járműfejlesztés részlegén is vezető pozícióban dolgozó fejlesztőmérnök elmondta: a szimuláció a 21. században egyre nagyobb szerepet kap, hiszen most már van annyira érett a számítástechnika, illetve az egész numerikus matematika, hogy tulajdonképpen virtuálisan meg lehet tervezni egy komplett autót. A gond csak az – tette hozzá –, hogy ezeknek a szimulációs eszközöknek egyelőre korlátolt az alkalmazhatóságuk. Az általuk vizsgált konkrét esetben az a probléma, hogy egy bizonyos frekvenciáig pontosan ki tudják következtetni a zaj mértékét, de a felett már nem. Ezért a kutatócsoport feladata egy olyan módszertan kidolgozása, amely számítógépes szimulációkkal jóval szélesebb tartományban teszi lehetővé az utastérben jelentkező zaj mértékére utaló pontos következtetést.
Feszty DánielFelmerül a kérdés, hogy miért az utastér a fontos, miért nem az a hanghatás, amely az autón kívül van? Ezzel kapcsolatban Feszty Dániel elmondta, hogy ez a vásárlók elvárásaival magyarázható, amelyek nagyban meghatározzák egy autó tervezését. Épp ezért ma már van egy úgynevezett „Sound Design” ága a járműfejlesztésnek, ami azt jelenti, hogy megtervezik, milyen zajélmény érje az utasokat az autóban. Például ugyanannak a motornak a hangja az utastérben lehet teljesen csendes, vagy lehet akár sportos is. Ez a tervező szabadságán és a vásárlók elvárásain múlik, és ehhez kellenek ezek a szimulációs módszerek. Így ugyanaz a motor, mondjuk, egy limuzin kategóriájú autóban csöndes lehet, míg egy sportautóban öblösebb hangja lehet – magyarázta a kutatócsoport vezetője.
A tanszékvezető kitért arra is, hogy a nagyon csendesnek számító elektromos motorok elterjedésével igen sok olyan hanghatás, zaj kerül majd előtérbe – vagyis utastérbe –, amit most még elmaszkolnak a belső égésű motorok. A motorzaj hiányából eredendően ugyanis más lesz a zajélmény a belső térben is. Ahhoz is kellenek ezek az újfajta módszerek, hogy ezeket az akusztikai tulajdonságokat versenyképesen, gyorsan és költséghatékonyan tudja megbecsülni egy autógyár.
Manapság az autóiparban nemcsak egy-egy technikai újítás a nagy érték, hanem a módszertan, azaz a know-how is, amellyel a járműveket tervezik. Ezek színvonalának legalább akkora értéke van a versenyképesség szempontjából, mint egy újfajta technológiának. Ilyen új módszertan kifejlesztését célozta meg Győrben az MTA–SZE Lendület Járműakusztikai Kutatócsoport.•
