<

Kalkulálható a megújuló energia fogyasztása

Tudatosabb hozzáállással radikálisan csökkenthető lenne energiafogyasztásunk. Az atomenergia veszélyes, ám olcsón termel áramot, a megújuló energiaforrások hasznosításához azonban hatalmas területek szükségesek. De vajon érdemes-e bármilyen alternatíván gondolkodni, miközben a magyar lakosság negyede azzal sincs tisztában, mekkora az áramszámlája?


Az Európában szokásos 1200 liter/hektáros terméshozammal számolva egy átlagos közút mellett mintegy 8 kilométer széles energiaültetvényre lenne szükség, ha kizárólag abból szeretnénk fedezni azt az energiamennyiséget, amit az úton haladó járművek átlagosan fogyasztanak – szemléltette az alternatív energiahordozók hatalmas területi igényét David MacKay professzor, a brit kormány energia- és klímaügyi főtanácsadója. A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalában rendezett, Energiáról mellébeszélés nélkül – Energiapolitika tudományos alapokon című konferencián a Cambridge-i Egyetem Mérnöki Karának egyetemi tanára (regius professor) mellett dr. Aszódi Attila egyetemi tanár, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Nukleáris Technikai Intézetének igazgatója, dr. Kaderják Péter adjunktus, a Corvinus Egyetem Regionális Energiagazdasági Kutatóközpontjának vezetője és Zarándy Tamás, a Századvég Gazdaságkutató Zrt. energetika és fenntartható fejlődés üzletágának vezetője vett részt az energetika jövőjével foglalkozó kerekasztal-beszélgetésen.

Egységnyi fogyasztás

David MacKay kitért arra is, hogy napjainkban a világ energiafelhasználásának 80 százaléka származik fosszilis erőforrásból, és ezt az arányt véleménye szerint mindenképpen csökkenteni kell. A britek már most konkrét számokkal álltak elő: 2050-re 80 szá­zalékkal szeretnék csökkenteni a szénalapú energiafelhasználást. Ehhez pedig a megújuló alternatívák mellett két újabb atomerőmű építésére készülnek. És hogy miért éppen az atom mellett döntöttek? A professzor által kidolgozott, úgynevezett online kalkulátor számításai szerint a mai tudásunk alapján megvalósíthatónak tűnő valamennyi energiatermelési változat hosszabb távon körülbelül ugyanannyiba kerülne, azaz pénzügyi szempontból nem könnyű közülük választani. Azt is elmondta, hogy a jelenlegi készletek kinyerése egyre költségesebb lesz, miközben a megújuló energiaforrások felhasználására szolgáló erőművek kiépítése, bár sokba kerül, de az így nyert erőforrás jóval olcsóbb. Véleménye szerint viszont hosszú távon a hagyományos energiahordozók okozta klímaváltozás negatív hatásai miatt csak ez a járható út.

A kalkulátor mellett egy új mértékegységet is alkotott, amely alkalmas arra, hogy összemérhetővé váljon mindenfajta energiatermelés és -fogyasztás. Ez a mérték az egy főre és egy napra eső energiafelhasználás, illetve -termelés. Bármely ország statisztikai adatai alapján az értékek eszerint már kiszámolhatóak és összehasonlíthatóak. Így lépésenként méri össze a fogyasztói társadalom emberének napi energiaszükségleteit és a különböző energiatermelési formák napi termelésének lehetőségeit és korlátait.

Az emberiség jelenlegi fogyasztása ebben a formában nem tartható fenn – szögezte le a professzor, aki ugyanakkor azt is elismerte: a megújuló energiára való átállás nem könnyű feladat. A kalkulátor megmutatja, hogy amennyiben csak egyfajta megújuló erőforrást alkalmazna, az mekkora területeket venne igénybe. Legtöbbször elborzasztó adatokat kapunk. Biomassza esetében például egész Angliát és Németországot ültetvényeknek kellene fedniük, ha kizárólag ebből szeretnék fedezni energiaszükségleteiket, de a szélenergia sem olcsó, a két ország több mint felét kellene szélerőművekkel beépíteni, ám még a napkollektorok alkalmazásával is az államok egynegyedét veszítenék el.

Hazai viszonyok

Természetesen nem sokkal rózsásabb a helyzet hazánkat illetőleg sem. A hagyományos energiák kiváltására MacKay kalkulátora szerint a Paksi Erőmű két és félszeresére lenne szükség. Napenergia tekintetében pedig minden magyar állampolgárnak mintegy 25 négyzetméter napelemmel kellene rendelkeznie. Technikailag képesek lennénk a megújuló energiára átállni, ám látni kell, hogy irreális területi igényeik vannak – hangsúlyozta a brit kormány energia- és klímaügyi főtanácsadója, aki szerint a helyes arányok eltalálására kell törekedni. Szólt arról is, hogy minél nagyobb arányú innovációra van szükség, hogy áttörést érhessünk el az energiatárolás területén. Úgy véli, komoly előrelépési lehetőség van a föld alatti és a sűrített levegős tárolásban, de a vegyi energiát is fontos kutatási irányként jelölte meg.

Zarándy Tamás, a Századvég Gazdaságkutató energetikai részlegének vezetője saját kutatásaira hivatkozva arra hívta fel a figyelmet, hogy Magyarországon minden különösebb gond nélkül képesek lehetnénk komolyabb megtakarításra. Példaként a modern izzók elterjedését említette, amivel véleménye szerint 2020-ig legalább 250 watt/óra megtakarítást érhetünk el, és hasonló eredmény várható a szovjet típusú háztartási gépek lecserélésétől. Azt is elmondta, hogy a legnagyobb energiafogyasztó az épületenergetika, de a közlekedésben is markáns változásokra lenne szükség. Zarándy szerint azonban az ország csökkent energiaigényeinek is csak mintegy a fele lenne kielégíthető megújuló energiaforrásokból.

Sajnos, legtöbbször még akkor sem érhetünk el sikereket, ha az erre szánt források a rendelkezésre állnak – figyelmeztetett Aszódi Attila, a BME Nukleáris Technikai Intézetének igazgatója, aki egy dunaújvárosi kísérletre alapozta gondolatait. A kutatás egy hetvenes években épült tízemeletes panelház mindennapjait követte. Az épületet teljesen felújították, hőszigetelték, kicserélték a nyílászárókat, a legmodernebb szellőztető­rendszert építették bele, és a lakók minden részletre kiterjedő felvilágosítást kaptak az új lehetőségekről. A tapasztalat szerint azonban, bár a lakók számára minden adott volt a takarékossághoz, mégis korlátozott mértékben éltek vele. Akik 25 fokon szociali­zálódtak, azok az állítható fűtés esetében is 25 fokra fűtötték fel a lakást, és a többségük a legmodernebb szellőztetőrendszer ellenére is az ablakok kitárásával szellőztetett. Aszódi Attila megjegyezte: a korszerűsítés jóvoltából az eredeti számlaösszeg kétharmadát is megspórolhatták volna a tudatos felhasználók, a többség azonban megelégedett a kisebb sikerrel. A BME Nukleáris Technikai Intézetének igazgatója szerint ez a kísérlet arra hívja fel a figyelmet, hogy a szokásokon és a szocializáción igen sok múlik.

Apró lépések

David MacKay is hasonló angliai tapasztalatokról számolt be. Mint mondta, jóval nagyobb sikert vártak, ám az emberek megrögzött szokásai erősebbek voltak a modernizációból fakadó lehetőségeknél. Véleménye szerint a legfontosabb kérdés, hogyan lehet a társadalmi normákat a modern fejlesztésekhez igazítani. Aszódi Attila úgy vélte, elsősorban az oktatáson keresztül lehetne hatni, igaz, így elsősorban az egyébként is nyitottabb fiatal generációt lehetne megszólítani. A brit professzor arra hívta fel a figyelmet, hogy apró lépésekkel is komoly eredményeket lehet elérni. Példaként a fűtés mérséklését említette: a nappaliban elég a 21 fok, a hálóban éjszakára pedig a 18 az ideális. David MacKay úgy fogalmazott, mindenképpen redukálni kell a társadalom energia­igényét, amihez életmódváltásra van szükség. Egyebek között a közlekedésben a járműveket kell hatékonyabbá tenni, hiszen a benzin és a dízel mindössze 25 százalékos kihasználású hajtóanyag.

Zarándy Tamás az információ hiányában látja a legnagyobb problémát. Magyarázatképpen hozzátette, amíg az emberek nincsenek tisztában azzal, hogy egy modern izzó árát fél év alatt, egy új hűtőét pedig három év alatt hozza be a csere, addig nem várható radikális szemléletváltás. Ezzel kapcsolatosan MacKay kijelentette: Angliában egy olyan rendszert dolgoztak ki, amiben a ház modernizálásakor felvett hitel törlesztése az ingatlan eladásával az új tulajdonosra száll. Ezzel kívánják ösztönözni a felújítási munkálatokat azoknál is, akik néhány éven belül költözni szeretnének.

Dr. Kaderják Péter, a Corvinus Egyetem Regionális Energiagazdasági Kutatóközpontjának vezetője elmondta, hogy egy kutatás szerint a magyarok 25 százaléka azzal sincs tisztában, mekkora az áramszámlája, ami azt jelenti, hogy az energia ára túl olcsó. Mint fogalmazott, az egyik leghatékonyabb takarékossági eszköz, ha a lakosságban tudatosítják, mennyit fizet az energiáért, ami már önmagában 2-3 százalék fogyasztáscsökkentést eredményezhet. Véleménye szerint az áramszolgáltatókat ösztönözni kellene arra, hogy ajánlják fel fogyasztóiknak az intelligens mérőket, amivel kontrollálható a fogyasztás. Kaderják újságírói felvetésre reagálva a rezsicsökkentésről is beszélt. Elmondta, a gazdasági válság óta több mint 30 százalékkal csökkentek Európában a piaci energiaárak, azonban a hazai piacon ez a változás semmilyen következménnyel nem járt. A lakosságot érintő rezsicsökkentés nem több, mint a piaci folyamatok lekövetése – jelentette ki, hozzáfűzve: a kormánynak már jóval korábban meg kellett volna tennie ezt a lépést.•

 
Archívum
 2011  2012  2013  2014  2015  2016  2017  2018  2019  2020
Címkék

Innotéka