Komplex vágánydiagnosztika Európa több országában
Mióta vizsgálják Magyarországon a sínek minőségét?
– 1958-ban egy baleset következtében bírósági határozat kötelezte a MÁV-ot arra, hogy sínvizsgáló szervezetet hozzon létre. Ez Európában is úttörő megoldásnak számított, a Központi Felépítményvizsgáló Főnökség néven, majd a Pályagazdálkodási Központon belül működő szervezet 1996-ig maradt fenn, ekkor vált ki a MÁV Központi Felépítményvizsgáló Kft., amely a vasúttársaság 100 százalékos tulajdonában áll.
A cég kezdetektől belső sínhibák vizsgálatával foglalkozott saját fejlesztésű gépi ultrahangos vizsgálószerelvénnyel, melyet még ma is üzemeltet. A speciális tevékenységi körnek köszönhetően a MÁV hálózata mellett a GYSEV és a BKV vonalainak vizsgálatát is mi végezzük, sőt több szomszédos és néhány távolabbi országgal is van üzleti kapcsolatunk.
Az ultrahangos vizsgálószerelvény több mint tíz éve végzi az osztrák és a szlovák, öt éve pedig a szlovén vonalhálózat vizsgálatát, Vágánygeometria üzletágunk pedig a görög és a bosnyák vasúttársaság megbízásából végzett feladatokat több alkalommal is. Ezenkívül kapcsolatban állunk Európa nagyobb vasúttársaságaival, illetve részt veszünk a tudományos műhelyek, például az UIC (Vasutak Nemzetközi Egylete) munkáiban is.
Mennyiben változott a cég alaptevékenysége az elmúlt évtizedben?
– Profilunk lényegesen kibővült a kezdetekhez viszonyítva: Síndiagnosztikai üzletágunk ultrahangos vizsgálószerelvénye 50 km/órás sebesség mellett képes a sínen lévő belső hibák kimutatására, és egy fejlesztésnek köszönhetően kézzel vezérelt új kiskocsink hat csatornán sugározza az ultrahangot a sínbe, ami a különböző repedések kiszűrésére alkalmas. Ezt a technológiát elsősorban a mellékvonalakon és állomási mellékvágányokon, valamint kitérőkben alkalmazzuk. Méréstechnikánk is komoly változáson ment keresztül: 2008-ban vásároltuk a szentpétervári Radioavionika nevű cégtől vizsgálóberendezésünket, és terveink szerint a szerelvény mozdonyait néhány év múlva újakra cseréljük. Síndiagnosztika üzletágunk egy olasz gyártású érintkezésmentes, lézeres technikával működő sínprofilmérővel a sín kopásának megjelenítésére is képes. Vágánygeometriai vizsgálatainkat az FMK–004 és FMK–007 típusú mérővonatokon végezzük. Az előbbi hagyományos technológiával működik, az utóbbi azonban már érintkezés- és torzításmentes, lézeres technikával felszerelt, így a korszerű európai szabványoknak megfelelő vizsgálatok is elvégezhetők vele. Cégünk emellett nemrég vásárolt két darab örvényáramos sínvizsgáló készüléket, ezek a mikrorepedések detektálására alkalmasak.
Külföldi tapasztalataik alapján van különbség a hazai és egy más országbeli vasúthálózaton diagnosztizált sínhibák között?
– Néhány specialitástól eltekintve ugyanazokkal a problémákkal találkozunk mindenhol. Azonban egyértelműen azt figyeltük meg, hogy átalakulás zajlik ezen a területen egész Európában. Még 5-10 évvel ezelőtt is elsősorban síngyártási és megmunkálási típushibák voltak a jellemzőek. Alapvetően az úgynevezett vese alakú fáradásos hiba dominált, amelyben egy zárvány körül az anyag fáradni kezdett, majd keresztmetszete erősen csökkent. A technológia fejlődésének köszönhetően manapság a nagyobb sebességű és terhelésű mozdonyok megjelenése okoz gondokat. Hatékony és gyors fékrendszerük a sín felületén olyan feszültségi állapotot idéz elő, amely gördülő terhelésből származó hibákat indukál a síneken. Ez az új típusú hiba kezdetben apró repedéseket okoz a sín futófelületén, később néhány milliméterig mélyül a felületen, majd behatolva a keresztmetszetbe meredeken lefele fordul, ami miatt a sín kettétörhet.•