<
2013. november 5.

Szerző:
Czene Áron

Koncentrált gazdaságélénkítés

Csökkenő bürokrácia, átalakuló intézményrendszer, elérhető stratégiai célok és ebből fakadóan új operatív programok – ezekkel a címszavakkal foglalhatóak össze a 2014–2020-as fejlesztési ciklus Magyarországra vonatkoztatott legfontosabb változásai. Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség helyettes államtitkára szerint a következő hét év legfontosabb célja a gazdaság élénkítése lesz a kis- és középvállalkozói (kkv) szektor támogatásán keresztül.


Csepreghy Nándor

Kevesebb mint három hónap múlva fejeződik be a 2007–2013-as uniós költségvetési periódus. Készülnek már a zárszámadással?
– Egy kis pontosítással kezdenék: 2013. december 31. még nem jelenti a ciklus tényleges végét, ugyanis a projektek pénzügyi zárásának 2015. december 31-éig kell megtörténnie. Mindez a gyakorlatban azt jelenti, közel két és negyed évünk van számlákat benyújtani és elszámolni a bizottsággal. Biztató a helyzet, ugyanis a rendelkezésünkre álló források 99 százalékát lekötöttük, több mint 60 ezer fejlesztés valósul meg országszerte. Az elért eredmények ellenére sem dőlhetünk hátra, mert bár a források kihelyezése nagyrészt megtörtént, 400-500 milliárd forinttal elmaradunk az optimális kifizetési szinttől. Ez, sajnos, a késedelmesen haladó vagy el sem induló projektek miatt van, amelyekről nem nyújtanak be számlát az intézményrendszerhez. Így, ha nem gyorsítjuk fel a beruházások megvalósítását, ezeket a forrásokat Magyarország el is veszítheti. Márpedig a kormányzat határozott szándéka, hogy egyetlen eurócentet sem hagyunk Brüsszelben.

Mit tehetnek a forrásvesztés ellen? Vagy nem nagyon maradt mozgástér?
– A helyzet rendezése érdekében az önkormányzati és az állami projekteknél megvizsgáljuk a lemaradás okát, és ha úgy látjuk, hogy nincs más megoldás, elvonjuk a projektgazdától a beruházást, és egy központi projektmenedzsmentnek adjuk át. Hatvankét szennyvíz-elvezetési, valamint harminchárom ivóvízminőség-javítási projekt esetében ez már meg is történt. Ugyanakkor esélyt adunk a még menthető beruházásoknak is: újabb 20 milliárd forinttal feltöltöttük az Önerő Alapot, így például azok az önkormányzatok, amelyek az önerő hiánya miatt nem tudták elkezdeni a fejlesztéseket, most ismét igényelhetik az államtól az önerő támogatását.

Továbbra is fenntartják a 100 százalékos abszorpció lehetőségét?
– Az idei eredmények alapján bizakodó vagyok, ugyanis már október első napjaiban átlépte az 1000 milliárdot az az összeg, amelyet a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) idén kifizetett a pályázóknak. Összehasonlításul: tavaly 1054 milliárdos kifizetéssel rekordévet zártunk. A tervek szerint 2013-ban 1500 milliárd forintot kell kiutalnia az NFÜ-nek, viszont az eddigi tapasztalatok szerint az év utolsó negyedévében érkezik be a legtöbb számla a kedvezményezettektől, így lehetségesnek tűnik, hogy az év utolsó három hónapjában 500 milliárd forint jusson el a pályázatok nyerteseihez.
Az idei kifizetések során a legtöbb pénzt az energiahatékonyságot javító, valamint a különböző közlekedésfejlesztési projektek kapták 153 és 280 milliárd forint értékben. Ugyancsak jelentős összeget, közel 80 milliárd forintot fizetett ki az NFÜ vállalkozásfejlesztésre, és majdnem ugyanekkora brüsszeli forrás jutott kutatás-fejlesztésre (K+F). Ráadásul a meghozott egyedi döntéseknek köszönhetően augusztus óta többletkötelezettség-vállalási és az árfolyamkompenzációs tételekből 500 milliárd forintnyi forrást sikerült lekötnie a fejlesztéspolitikai intézményrendszernek. Ennek az összegnek több mint felét közlekedésfejlesztésre fordítottuk, több mint ötven pályázat támogatásával közel 60 milliárd forinttal támogattuk a foglalkoz­tatás és felnőttképzés területét, kutatás-fej­lesztésre és innovációra pedig mintegy 45 mil­liárd jutott. A vállalkozásfejlesztési és környezetvédelmi konstrukciók keretében majd 60 milliárd forintból indulhatnak meg beruházások, míg pénzügyi eszközökre és a közigazgatási területre több mint 35 milliárd forintot csoportosítottunk át. Energetikai pályázatokra közel 10 milliárd forint jutott, egészségügyre, szociális fejlesztésekre és oktatásra 15 milliárd. Szintén ekkora összeg segítette a településfejlesztést, turisztikai pályázatokat pedig mintegy 5 milliárd forint értékben támogattunk.

Az elmúlt hónapokban sokszor röppentek fel hírek a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség jövőjével kap­csolatosan. Legtöbbször ellentmondásos címekkel. Első lépésként az NFÜ a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium irányítása alól a Miniszterelnökség égisze alá került. Milyen átalakí­tások várhatók még?
– A 2014–2020-as időszak ezen a szinten is komoly kihívásokat állít elénk. Egyebek között úgy kell felépítenünk az elérhető források felhasználását biztosító új intézményrendszert, hogy ne veszélyeztessük a jelenlegi fejlesztési időszak kifutó programjainak zökkenőmentes zárását. A következő ciklusban a megmaradó központi koordináció mellett decentralizált intézményrendszer kialakítására törekszünk: az irányító hatóságok szakminisztériumokhoz kerülnek az ágazati tárcák szakmai irányításának megerősítése érdekében. Ráadásul a stratégiai irányok megjelölése mellett ők fognak rendelkezni a szükséges forrásokkal is. Hangsúlyt kap azonban a térségi decentralizáció is, azaz a megyéknek kiemelt szerepük lesz a tervezésben és a területfejlesztési operatív program végrehajtásában.

A Nemzeti Reform Program vállalásai, céljai (Forrás: NFÜ)

Néhányan még a ciklus vége felé is megpróbálják megtéveszteni a kedvezményezetteket, és különböző jogcímeken regisztrációs díjakat szednek be…
– Némely cégeket valóban megkerestek illetéktelen személyek, és pályázati regisztráció vagy pályázatfigyelési díj ürügyén készpénzt vettek át, amelynek befizetését az állítólag az NFÜ által kibocsátott, valójában hamis e-számlával, illetve a Magyar Államkincstár nevében kiállított hamis befizetési igazolással próbálták bizonyítani. Noha már a ciklus utolsó szakaszához érkeztünk, mégis külön kell hangsúlyozni: a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség semmiféle regisztrációs díjat nem kér a pályázatok kezelésével és benyújtásával kapcsolatban! És a jövőben sem fog kérni! Minden visszaélés esetén büntetőjogi következményekkel kell számolnia az elkövetőnek.

Mások meg apróhirdetésben árulják nyertes pályázatukat. Törvé­nyesen?
– Van jogszerű gyakorlata annak, ha valaki támogatást nyer valamelyik kiíráson, a beruházást azonban már más valósítja meg. Ha viszont valaki „brókerkedik” a pályázatokkal, az már büntetőjogi kategória! Törvényes lehet, ha időközben megváltozik a nyertes projekt kedvezményezettjének kiléte vagy a pályázaton nyertes vállalkozás tulajdonosának személye. Lényeges szempont, hogy annak is tudnia kell teljesíteni a kiírás eredeti feltételeit (ezeken ugyanis nem lehet változtatni), aki a korábbi kedvezményezett helyébe lép. Természetesen minden egyes átvállalást előzetesen engedélyeztetni kell a Nemzeti Fejlesztési Ügynökséggel. Aki ezt elmulasztva pénzt ad bármilyen pályázatért, jelentős kockázatot vállal. Elbukhatja a vételárat és a támogatást is.

Augusztusban sajtótájékoztatón jelentette be, hogy felülvizsgálják a korábban kötött támogatási szer­ződéseket, és az átláthatatlan tulajdonosi körrel rendelkező kedvezményezettek szankciókra számít­hatnak. Miért volt erre szükség?
– Sokan és rengeteget beszéltek már arról, hogyan kell fellépni az off-shore pénzszivattyúk ellen, tenni azonban senki sem tett semmit egészen 2011-ig. Az Alaptörvény tartalmazza, hogy közpénzekhez kizárólag csak átlátható tulajdonosi szerkezetű vállalkozás juthat. És, hogy az átláthatatlan tulajdonosi háttérű cégeket még hatékonyabban ki tudjuk szűrni a rendszerből, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 2013. szeptember 1-jén új eljárási rendet vezetett be, amely szigorúbb nyilatkozati kötelezettséget ró majd a jövőben a pályázatot benyújtó potenciális kedvezményezettekre.
Jogosan merül fel a kérdés, hogy miért éppen most? A válasz egyszerű: azért lett aktuális ez a kérdés, mert közeledünk a 2007 és 2013 közötti fejlesztési periódus végéhez. Szeretnénk világos képet kapni és adni arról, hogy kikhez jutottak uniós támogatások.
A cél, hogy az NFÜ tiszta helyzetet teremtsen, láthatóvá tegye, hogy az elmúlt években támogatott cégek hol adóztak a támogatásokból megvalósított fejlesztések eredményeképpen keletkezett jövedelem után.
Azoknak a pályázóknak, akik az Alaptörvény hatálybalépése előtt nyertek, nem kell szankciókra számítaniuk, nyilatkozniuk azonban nekik is kötelező. Azoknak viszont, akik 2011 után kaptak támogatást, és nem felelnek meg az átláthatósági törvénynek, kamatostul kell visszafizetniük a pénzt. A ki­töltési kötelezettség azonban mindenkinél megvan, és ennek elmulasztását szankcionáljuk. És még egy fontos szempont: tiszta lappal indulhatunk a jövőre kezdődő pályázati időszaknak.

Mennyire vették komolyan ezt a terhet a kedvezményezettek?
– 2013. szeptember elején megkezdődött a már támogatási döntéssel rendelkező projektgazdák átláthatósági utóellenőrzése, melynek keretében elektronikus úton 46 372 felszólítást küldtünk ki. A nyilatkozatok feldolgozása folyamatban van a közreműködő szervezeteknél. 2013. szeptember végéig körülbelül 32 ezer nyilatkozat érkezett vissza az intézményrendszerhez. Az átláthatósági vizsgálat teljes lebonyolítására 2014. március végéig kerül sor. Fontos hangsúlyozni, ez az első eset 2010 óta, hogy az NFÜ nem az adminisztrációs terhek csökkentésének irányába lép. Ugyanakkor a felmerülő adminisztrációs folyamatok főleg az intézményrendszer számára jelentenek többletfeladatokat. A MAG Zrt. például egymaga több mint harmincezer nyilatkozatot kezel. Az át­láthatósági szint növelésének ára van, ezzel az NFÜ vezetése is tisztában van. Össztársadalmi szinten azonban busásan megtérülő befektetés a transzparencia növelése.

Mi alapján és mikor indult el a tervezés az új fejlesztési ciklusra?
– Még 2010-ben az Európai Unió öt területen fogalmazott meg 2020-ig elérendő célkitűzéseket az összes tagállam számára. Ezek elsősorban az EU gazdasági növekedésének biztosítását szolgálják. Emellett az elfogadás előtt álló, új kohéziós jogszabálytervezet 11 olyan, az EU2020 stratégiával összhangban álló prioritást tartalmaz, amelyeket szem előtt tartva kell kialakítani az egyes tagállamok operatív programjait. Gyakorlatilag ezek azok az irányvonalak, amelyek alapján az Európai Unió fenntartható, sőt fejlődésre képes közösséggé válhat, amely fel tudja venni a versenyt mind az ázsiai, mind az amerikai piacokkal.
A társadalmi egyeztetés részeként elindult a szamitaszavam.hu weboldal. Itt az érdeklődők megismerhetik az eddig elért eredményeket, valamint a következő uniós ciklus kiemelt fejlesztési területeit, és – fontossági sorrendbe állítva az egyes területeket – véleményt is mondhatnak arról, hogy ők mire költenék a rendelkezésre álló uniós forrásokat.

És a keret mekkora részét osztják szét?
– Magyarországnak összesen 7300 milliárd forint EU-s forrás áll majd rendelkezésére a 2014–2020 közötti uniós költségvetési időszakban. A pénz 60 százalékát a gazdaság ösztönzésére fordítjuk, 40 százalékát pedig a humán- és reál-infrastruktúra hatékony fejlesztésére. A jövőre induló ciklusban stratégiát váltunk: az uniós forrásokat nem az eddigi gyakorlat szerint „porlasztva”, hanem koncentráltan pumpáljuk a gazdaságba.
A váltás oka a szemléletbeli különbség. Ko­rábban az volt a logika, hogy a gazdaság minden területére jusson valamennyi ezekből a forrásokból, lehetőleg egyenletesen, a lehető legkevesebb konfliktust vállalva. Mára azonban bebizonyosodott, hogy ez se gazdasági növekedést nem hozott, se nem ösztönözte kellőképpen a munkahelyteremtést. Az új stratégia lényege, hogy ezeket a forrásokat most koncentráltan, közvetlenül gazdaságfejlesztésre fordítjuk, így 2020-ra sokkal előkelőbb helyen lehetünk a régióban és az EU-ban is.

A gyakorlatban mit jelent majd ez a 60-40 százalékos arány? Mit lehet tudni a részletekről?
– K+F-tevékenységre a jelenlegi GDP-arányos 0,7-0,8 százalék helyett 1,8 százalékot tervez fordítani a kormány, ami még mindig nem az optimális szint, de több mint a duplája a mostaninak. Ezen a területen is kiemelt hangsúlyt kap az autóipar, a cél pedig az, hogy olyan kkv-k jelenjenek meg, amelyek beszállítói tevékenységüket innovatív termékekkel támogatják, miáltal nem csak Magyarországon válnak piacképessé. Fontos szerep jut a stratégiában az energetikai szektornak is, ahol a cél, hogy a megújuló energiaforrások részaránya 7-8 százalékról 2020-ra 15 százalék közelébe emelkedjen. A kormány elképzelései alapján a fenntartható közlekedés előmozdítására közel 870 milliárd forintot szánunk, a gazdaságban az alacsony szén-dioxid-kibocsátás megvalósítására 830 milliárd forint állna rendelkezésre. További mintegy 500 milliárd forintot fordítanának a magyar gazdaságban az energiafelhasználás hatékonyságának javítására.
Az uniós forrásokból a kormány 1178 milliárd forintot tervez fordítani a foglalkoztatás és a munkavállalói mobilitás ösztönzésére. A cél itt a különféle (szociális) programokon keresztül az, hogy 2020-ra a munkaképes korú lakosság foglalkoztatási rátája 75 százalékra nőjön, a korai iskola­hagyók aránya 10 százalék alá, a mélyszegénységben élők száma pedig 450 ezerrel csökkenjen. A mostaninál sokkal hatékonyabban segítik majd anyagi forrásokkal a szakképzés szerkezeti átalakítását is. A legfontosabb, hogy mintegy 1125 milliárd forintot fordítunk a kis- és középvállalkozások verseny­képességének javítására.

Mennyiben változik majd a pályáztatás folyamata?
– Lényegi változásokra törekszünk a rendszerben. Mivel az unió nem követeli meg minden forrás esetében a pályáztatást, ezért a közszféra több területén is kiváltjuk ezt a folyamatot, és bizonyos esetekben automa­­­ti­kusan fogunk támogatni egyes beruházásokat, mint például az iskolák felújítását. Ez a változtatás nem új keletű, más tagállamokban is előfordul, hogy az állami pályázatokkal kapcsolatos tanácsadást, segítségnyújtást az állam erre hivatott szervei végzik. Természetesen figyelünk a piaci szereplőkre is: pályázati tanácsadási lehetőséget biztosítunk számukra, ezzel is tovább csökkentjük projektmenedzsmentjük költségeit. Ezért a megyei jogú városokat és a megyei önkormányzatokat is arra köteleznénk, hogy legyen pályázatíró részlegük, ahogy a minisztériumoknak is ki kellene ilyeneket alakítaniuk. Ezek a jogi osztályok írnák és később felügyelnék is a pályázatok adminisztrációját.
Az új programozási időszakban a visszatérítendő támogatások egyre nagyobb hangsúlyt kapnak a vissza nem térítendőkkel szemben, a jelenlegi gazdasági helyzet miatt azonban arányuk csak 2020 után fog megfordulni. Ez a folyamat garantálja, hogy a jövőben nem feneketlen pénznyelőkbe tűnik el a sok ezer milliárdnyi forrás, hanem hatékony és versenyképes vállalkozásokat segíthetnek különböző pénzügyi eszközök, például kockázati tőkealapok.
Kiemelkedően fontosnak tartjuk, hogy területi szinten komplex, integrált fejlesztési koncepciók és programok szülessenek, amelyek egy adott térség fejlődését több területen is szolgálják. Ehhez új eszközként jelennek meg az integrált területi beruházások (ITI-k), amelyek keretében különböző tematikájú fejlesztési tevékenységeket (pl. közútfejlesztést, foglalkoztatás javítását szolgáló, szociális alapszolgáltatásokhoz kapcsolódó fejlesztéseket) tartalmazó integrált csomagokat alakítunk ki.
A források koncentrációja mellett egyszerűbb eljárásrenddel találkozhatnak majd a pályázók. A következő időszakban az e-ügyintézés teljesen felváltja a pályázat papíralapú benyújtását, és sok esetben egyszerűsítjük az eljárásrendeket is.

Új operatív programokra is lehet számítani?
– Hazánk a mostani tizenöttel szemben 2014-től kilenc operatív program (OP) keretében fogja meghirdetni az uniós forrásokat, és úgy, hogy ezek a programok illeszkedjenek a korábban már említett EU2020 stratégiához. Íme a „kilencek”: Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP), Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program (VEKOP), Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP), Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program (IKOP), Környezeti és Energetikai Hatékonysági Operatív Program (KEHOP), Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program (EFOP), Végrehajtási Koordinációs Operatív Program (KOOP), Vidékfejlesztési Operatív Program (VP) és Magyar Halgazdálkodási Operatív Program (MAHOP).

Közép-Magyarország az egyetlen térség hazánkban, amely Európa fejlett régiói közé tartozik. Ez a po­zíció milyen változásokat eredményez majd 2014-től?
– A fejlettségnek sajnos ára van: Közép-Magyarországon, mint ahogy a mostani időszakban, úgy 2014-től is kevesebb uniós forrás áll majd rendelkezésre. A kormány azonban nem akarja magára hagyni az ország motorjának számító régiót, ezért szándéka szerint a hazai költségvetési forrásból komolyabb mértékű fejlesztési támogatásra számíthat a térség.•

 
Archívum
 2011  2012  2013  2014  2015  2016  2017  2018  2019  2020
Címkék

Innotéka