Modern, környezetbarát technológiák alkalmazásával, tiszta energiák felhasználásával a káros környezeti ha­tások számottevően csökkenthetők, ezért azok jelentősége a műszaki életben is egyre nagyobb. Bár kevesen gondolnák, de az iparjogvédelem is egyike azoknak a hatékony eszközöknek, amelyek alkalmasak új, környezetbarát technológiák kifejlesztésének vagy már kidolgozott megoldások továbbfejlesztésének az ösztön­zésére. Az alábbiakban röviden áttekintjük, hogy a közelmúltban milyen lehetőségek nyíltak az iparjogvédelem nemzetközi színterén a környezetbarát technológiákkal kapcsolatos találmányok szabadalmaztatásának, illetve hasznosításának elősegítésére.

Tudományos berkekben ma már elfogadott tény, hogy az éghajlatváltozás megállításának egyetlen módja az üvegházhatású gázok kibocsátásának radikális csökkentése. Az üvegházhatású gázok elsősorban a fosszilis tüzelőanyagok, azaz a szén, a kőolaj és a földgáz elégetése során keletkeznek, ezért a mérséklés fő eszköze az ilyen tüzelőanyagok felhasználásának csökkentése vagy azok kiváltása megújuló energiaforrásokkal, az úgynevezett tiszta energiákkal. Az üvegházhatású gázok további forrása a mezőgazdaság, amely jelentős mennyiségű metánt bocsát ki, valamint az erdőirtás, amelynek során a földi növényzet által megkötött szén-dioxid mennyisége csökken drámai mértékben.

A Szellemi Tulajdon Világszervezete (WIPO) 2010 decemberében számos ipari partnerrel együttműködve életre hívta a WIPO GREEN programot, melynek célja a környezetbarát, vagyis „zöld” technológiák kifejlesztésének és elterjesztésének felgyorsítása, különösen a fejlődő és a feltörekvő országokban.

Az 1992-ben elfogadott Riói Egyezménnyel összhangban a WIPO GREEN program azokat a technológiákat öleli fel, amelyek óvják a környezetet, csökkentik a környezetszennyezést, kevesebb nyersanyagot használnak fel az eddigieknél sokkal inkább fenntartható módon, több hulladékot hasznosítanak újra, és amelyek az általuk kiváltott technológiánál előnyösebben kezelik a megmaradó hulladékokat. Természetesen az ilyen technológiákat nem önmagukban kell tekinteni, hanem egy olyan teljes rendszerben, amely magába foglalja a technológia mögött rejlő know-how-t, a műszaki eljárásokat, a felhasznált termékeket és szolgáltatásokat, továbbá a technológia alkalmazását lehetővé tevő berendezéseket, de még a kapcsolódó szervezési és vezetési módszereket is.

A WIPO GREEN program lehetőséget biztosít különféle környezetvédelemmel, illetve klímaváltozással összefüggő problémák esetén az azok megoldására alkalmas, már meglévő zöld technológiák alapos megismerésére és az adott technológiák felhasználási jogával – például szabadalmával – rendelkező ipari partnerek és az érdeklődő potenciális felhasználók közötti közvetítésre.

A hatékony működés alapját képező adatbázison kívül a WIPO GREEN program számos további szolgáltatást is nyújt a résztvevőknek. Egyebek között hozzáférést biztosít a zöld technológiák szabadalmaztatásával és technológiatranszferével kapcsolatos lényegesebb információkhoz, technológiatranszferrel kapcsolatos esettanulmányokhoz, finanszírozási lehetőségeket ismertető anyagokhoz, információkhoz stb.

Közelebbről szemügyre véve a szabadalmaztatás folyamatát, a WIPO – mint a nemzetközi szabadalmi bejelentéseket nyilvántartó és elővizsgáló nemzetközi hatóság – a zöld technológiák szabadalomkutatásának megkönnyítését is célul tűzte ki. Ennek kertében 2010 szeptemberében egy új online szolgáltatást indított Green Inventory néven, amely nagyban megkönnyíti a környezetbarát technológiákra vonatkozó szabadalmi bejelentések, szabadalmak kutatását. Ennek lényege, hogy a világ minden tájáról érkezett szakemberek bevonásával a zöld technológiákkal kapcsolatos mintegy 200 témakörhöz meghatározták a legjellemzőbb nemzetközi szabadalmi osztályjelzeteket, és azokat táblázatos formában a WIPO honlapján online módon nyilvánosan elérhetővé tették (http://www.wipo.int/classifications/ipc/en/est/). A főbb témakörök: az alternatív energiatermelés, a közlekedés, az energiatakarékosság, a hulladék­kezelés, a mezőgazdaság és erdészet, valamint az atomenergia-termelés. A témakutatást tovább segíti, hogy a táblázatban közölt valamely osztályjelzet kijelölésével automatikusan végrehajtódik a WIPO publikus szabadalmi adatbázisában az adott osztályjelzetre vonatkozó keresés, és egy új ablakban megjelenik a teljes találati lista.

A fentiekhez hasonlóan a „zöld” találmányok szabadalomkutatásának megkönnyítését célozza az Európai Szabadalmi Hivatal (ESZH) által alkalmazott Európai Szabadalmi Osztályozási Rendszer (ECLA) továbbfejlesztése is, melynek keretében az ESZH munkatársai a klímaváltozás hatásait csökkentő technológiákat különböző témakörökbe csoportosították, és az egyes témaköröket két új szabadalmi osztályba, az Y02C és az Y02E osztályokba sorolták. Az Y02C osztályba tartoznak az üvegházhatású gázok megkötésével, tárolásával vagy ártalmatlanításával kapcsolatos megoldások, míg az Y02E osztály az emissziót csökkentő energiatermelési, energiaszállítási vagy energiaelosztási technológiákra vonatkozó találmányokat öleli fel. A klímaváltozás hatásainak csökkentésével összefüggő mintegy 200 témakörhöz jelenleg közel 600 ezer szabadalmi dokumentum tartozik.

A világ legnagyobb „forgalmú” nemzeti szabadalmi hivatalai szintén már évek óta kiemelt figyelmet fordítanak a zöld technológiákkal kapcsolatos szabadalmi bejelentésekre, és különböző eszközökkel igyekeznek elősegíteni, illetve felgyorsítani az ilyen témájú találmányok szabadalmaztatásának – amúgy hosszú évekig elhúzódó – folyamatát. A téma kiemelt jelentőségét mi sem jelzi jobban, mint hogy az elmúlt 15 évben a tiszta energiát alkalmazó technológiák területén évente közel 20 százalékos mértékben növekedett a szabadalmaztatási aktivitás, és ezzel meghaladta a hagyományos energiaforrásokra (fosszilis tüzelőanyagok, nukleáris energia) alapozó találmányokat. Az említett fellendülés elsősorban az 1997-ben elfogadott Kiotói Egyezménynek tudható be, amely világviszonylatban megfelelő keretet biztosított az ilyen technológiák fejlesztésének ösztönzésére. A legintenzívebb kutatások a napenergia, a szélenergia és a szén-dioxid-megkötés területén indultak meg. Jelenleg a tiszta energiák felhasználásán alapuló technológiai találmányok közel 80 százaléka hat országból származik, ezek az élen járó országok az Amerikai Egyesült Államok, Németország, Franciaország, Nagy-Britannia, Japán és Dél-Korea.

Az Egyesült Államokban 2009-ben indították el a Zöld Technológia Kísérleti Programot (Green Technology Pilot Program), amelynek keretében prioritással kezelik az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére irányuló szabadalmi bejelentéseket. A program 2012. márciusi lezárásáig mintegy 3500 szabadalmi bejelentés kapta meg – a bejelentő kérésére – a különleges státuszt. Az ilyen bejelentéseket az Egyesült Államok Szabadalmi és Védjegy Hivatala (USPTO) térítésmentesen az egyébként rendkívül magas hivatali díjért végzett gyorsított vizsgálati eljárás körébe vonta. A hivatal a különleges ügykezelésnek köszönhetően a „zöld” bejelentéseket a minősítést követően 12 hónapon belül érdemben elbírálja.

Nagy-Britannia iparjogvédelmi hatósága 2009 májusában nyitotta meg az úgynevezett „zöld csatornát”, amely a környezetbarát technológiákkal kapcsolatos szabadalmi bejelentések gyorsított vizsgálatát teszi lehetővé a bejelentő kérelmére.

A Dél-koreai Szabadalmi Hivatal (KIPO) előtti szabadalmaztatási eljárásban 2009 októbere óta van lehetőség a gyorsított vizsgálat kérelmezésére az olyan zöld technológiával kapcsolatos szabadalmi bejelentéseknél, amelyek a károsanyag-kibocsátás csökkentését célozzák, vagy más módon, például energiatakarékos megoldásokkal járulnak hozzá a „zöld” fejlődéshez.

A Japán Szabadalmi Hivatal (JPO) 2009 novembere óta biztosít gyorsított engedélyezési eljárást a zöld technológiákkal kapcsolatos szabadalmi bejelentések számára.

Hazánkban a jogszabályok egyelőre még sajnos nem adnak lehetőséget a környezetvédelmi témájú találmányok különleges ügykezelésére a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH) előtt zajló szabadalmaztatási eljárásban. A szóban forgó szakterületre eső találmányok bejelentői (elsősorban külföldi bejelentői) számára némi vigaszt nyújthat, hogy az SZTNH bilaterális egyezmények keretében (a szakterülettől független) gyorsított vizsgálati eljárást folytat le a bejelentő kérelmére – bizonyos szigorú eljárási feltételek teljesítése esetén – azoknál a szabadalmi bejelentéseknél, amelyekre az elsőbbségi bejelentés országában az ottani szabadalmi hivatal a szabadalom megadásáról döntött. Jelenleg a szóban forgó úgynevezett Szabadalmi Szupersztáda (Patent Prosecution Highway, PPH) programban az SZTNH az USA Szabadalmi és Védjegy Hivatalával, a Japán Szabadalmi Hivatallal, a Finn Szabadalmi Hivatallal és az Osztrák Szabadalmi Hivatallal működik együtt.•