Az M8-as autóút Körmend–Rábafüzes (országhatár) szakaszán lévő Vasszentmihályi völgyhíd

Hogyan értékeli 2021-et? Mennyire tekinthető sikeresnek az előző évekhez képest?

– Mindent összevetve a vasútfejlesztés és az útfejlesztés területén egyaránt sikeresen zárhatjuk az idei esztendőt. Az útfejlesztés reneszánszát éli, jelenleg nagyságrendileg 230 aktív projektünk van, amelyek kétharmada előkészítési, egyharmada kivitelezési fázisánál tart. Országszerte szinte minden megyében dolgozunk kiemelkedő fejlesztéseken, melyek beruházási összértéke meghaladja az ezer mil­liárd forintot. Bár kibocsátásunk a 2019-es csúcsévtől kissé elmarad, ám idén is rendkívül erőteljes. Az idei évben ~100 kilo­méter gyors­forgalmi út épült meg, a jövő meg­alapozására 2021-ben a közút­fejlesz­tés kapcsán több mint 140 köz­besze­rzési eljárást indítunk el.

A kaposvári intermodális csomópont helyi és helyközi buszpályaudvara, háttérben a gyalogos-kerékpáros felüljáró

A vasútfejlesztés tekintetében jelenleg is országszerte számos kivitelezési projektünk van folyamatban, ezzel párhuzamosan zajlik a következő ciklus projektjeinek az előkészítése. A 2021–2027-es EU-s költségvetési időszakra vonatkozóan összesen 19 vasúti projekt engedélyezési terveinek előkészítése zajlik. A 2014–2020-as uniós ciklus projektjei döntő mértékben 2019-ben teljesültek, így ezt az évet tekinthetjük a csúcsnak. Értelemszerűen az azt követő évek, így az idei is, valamivel szerényebb a műszaki teljesítés tekintetében, ugyanakkor a befejezésre kerülő beruházások volumenét illetően ismét egy igazán sikeres zárás előtt állunk. Az üzleti terv teljesülése mellett sikerült több új kivitelezési közbeszerzést is szer­ződéskötéssel zárni, külön megemlítve a Budapest Fejlesztési Központtal együtt­működésben bonyolított budapesti Déli Körvasút fejlesztésének 338 milliárd forint értékű kontraktusát, amely a Társaság legnagyobb értékű szerződése.

Az esztendő legnagyobb kihívását talán a Szeged–Hódmezővásárhely tram-train vasútvillamos rendszer létesítése, a vonalszakasz nagyvasúti, illetve a két városon belüli kivitelezési feladatok jelentették. Ebben az esetben sem maga a kivitelezés összetett­sége jelentett gondot, hanem a tram-train rendszer úttörő jellege miatt a jogszabályi háttér és az üzemeltetési tapasztalatok hiánya. Mostanra a szerelvények már a futampróbát teljesítik a pályán.

Mennyire hátráltatták a munkálatokat a pandémia miatti korlátozó intézkedések?

– A koronavírus-járvány okozott ugyan áthidalandó nehézségeket a vasútfejlesztési területen, de számottevő elmaradásokat nem. Példaként említeném a GSM-R rendszer második ütemének kivite­lezését, melynél a megbetegedések miatt az egyeztetések, bejárások elmaradása, ezzel a tervezés és telepítés csúszása jelentett akadályt. Voltak késések a külföldi termékbeszállításoknál is, például szünetmentes áramellátó rend­szereknél, hálózati eszközöknél a globális félvezető lapka hiánya miatt. Más projektnél a lift­alkatrészek beszállítása, a külföldi irányító személyzet utazási korlátozása hátráltatta az ütem­terv teljesítését.

Évek óta folyik az egyik legnagyobb volumenű közlekedésfejlesztési beruházás, a Rákos–Hatvan vonalszakasz felújítása. Hol tartanak a munkálatok, és milyen feladatok vannak még hátra?

– A Rákos–Hatvan vasútvonal fejlesztése során 52,5 kilométer hosszú vasúti pálya korszerűsítésére került sor, melynek kereté­ben öt új – a közúti és a vasúti közlekedés biztonságát egyaránt növelő –, külön szintű közúti keresztezést alakítottak ki. A környezet­barát vasúti közlekedést vonzóbbá teszi a hat helyszínen létrejött, 330 férő­helyes P+R parkoló. Az utazóközönség komfortjának növelését szolgálja 13 állomás és megálló­­hely, valamint a gödöllői HÉV-állomás felújítása. A fentieken túl Akadémia­újtelep néven új megálló is létesült. Az állomásokon és megálló­helyeken épülő 55 centi­méter magas peronok, valamint a kialakításra kerülő 19 lift lehetővé teszi a vasúti közlekedés akadály­mentes igénybe­vételét. A vasút mentén mintegy 29,5 kilométer hosszon telepítettek zajvédő falat a vasút környezetében élők zaj­terhelésének csökkentése érdekében. Az utazó­közönség számára megnyitott területek (például felvételi épületek, utasforgalmi terek, peronok) kivitele­zése befejeződött. A vasúti pálya és a felső­vezeték-rendszer korszerűsítése elkészült, csupán kisebb kiegészítő munkák elvégzése van hátra, melyek az év végéig szintén lezajlanak.

Fővonali vasút-korszerűsítések

A vonalon jelenleg az ETCS 2 rendszer működéséhez szükséges nagyobb üzem­biztonságú GSM-R rádiós lefedés kiépítése történik mintegy 51 kilométer optikai hálózat, tíz bázis­állomás, tíz diszpécser­terminál és harminc átvitel­technikai eszköz telepítésével. Az ETCS 2 vonat­befolyásoló rendszer üzembe helyezése tervezetten 2022 végéig meg­történik. A be­ruhá­zás európai uniós és hazai költségvetési forrás bevonásával valósul meg, melynek értéke összesen meg­­közelítőleg bruttó 215 milliárd forint.

Országos kampány keretében mutatták be az elmúlt év­tizedben a Balaton vonzás­körzetében megvalósult NIF-fej­lesztéseket, melyek értéke meghaladta a 300 milliárd forintot. Akkor úgy fogalmazott, hogy néhány éven belül ez az összeg elérheti a 400 milliárdot is. Milyen beruházások vannak tervbe véve a jövőben a környéken?

– 2021 júniusában zárult a Szabadbattyán–Balatonfüred vasútvonal villamosítása, következő célunk a villamosítás folytatása Keszthelyig. A vasúti közlekedést és a vasúton utazók komfortját növelheti, hogy az idei évben mind az északi, mind a déli parton befejeződött összesen 28 helyszínen a balatoni vasútállomások felvételi épületeinek modernizálása, valamint elkészültek a kapcsolódó peronok akadálymentesítésének kiviteli tervei. A források rendelkezésre állásától függően ezek kivitelezése 2022-2023-ban kezdődhet meg. A fejlesztéssel az érintett állomásokon nemcsak a peronok és a felvételi épületek újulhatnak meg, hanem a kapcsolódó állomások előterei is, így a vasútállomások ismét készen állnak a településre érkezők méltó fogadására.

Villamosított vasút­vonal Balatonkenese és Balatonfűzfő között

Siófok elkerülő út, a 65. sz. főút és a Somlay Artúr utca közötti szakasz megvalósítása

A közúti fejlesztések között meg kell említeni a Látrány települést elkerülő út négynyomúsítása projektet az M7-es szomszédságában, amely kétszer két sávos főúti kiépítéssel jöhet létre – a forgalomba helyezése 2024-ben várható. Szintén a térség megközelítését segíti a Veszprém déli elkerülő szakasz jelenleg is zajló kivitelezése. A balesetveszélyes, nagy forgalmú útszakaszon új, kétszer két sávos kialakítás és külön szintű csomópontok kiépítése segíti majd a közlekedőket 2023 elejétől. A Balaton nyugati medencéjében Keszthely, Hévíz és Zalaegerszeg gyors megközelítését is segíti az építés alatt álló M76-os út. A Balatonszentgyörgy–Fenékpuszta közötti szakasz átadása 2022 elején várható. További három, Zalaegerszeg-északig tartó szakasz kivitelezésére a közbeszerzési eljárás előkészítése folyamatban van. Eredményes eljárás esetén a szerződés megkötésére 2022 második negyedévében kerülhet sor. A kivitelezés befejezése a Fenékpuszta–Sármellék közötti szakaszon 2027 harmadik negyedévében, a Sármellék–Zalaegerszeg Keleti csomópont közötti és a Zalaegerszeg Keleti csomópont–Zalaegerszeg Északi csomópont közötti szakaszon 2026 második negyedévében várható. Itt érdemes még megemlíteni a Keszthely kétszer két sávos főúti bekötését (71-es számú főút), melynek kivitelezésére a közbeszerzési eljárás előkészítése szintén folyamatban van. Eredményes eljárás esetén tervezetten a szerződéskötés 2022 második negyedévében történhet, a kivitelezés 2025 második negyedévében fejeződhet be. 2022 tavaszán pedig elindulhat a 8-as és a 82-es számú főutak összekötésének kivitelezése is Veszprémnél.

A Balatonnál a kerékpározás iránti igény is állandóan nő, éppen ezért egyszerre több szakaszon folyamatos a Balatoni Bringakör fejlesztése és kivitelezése. A 205 kilométer hosszú kerékpárútból már 86 kilométeren avatkoztunk be, és jelenleg is dolgozunk 28,1 kilométernyi szakaszon.

A Győr–Pannonhalma közötti kerékpárút

Amennyiben forrást tudunk rendelni a kivitelezés előtt projektjeinkhez, akkor például megvalósulhat a dél-balatoni és az észak-balatoni vasútállomások felvételi épületeinek rekonstrukciója is.

Milyen nagyobb, érdekesebb fejlesztések várhatók még jövőre?

– Az egyik izgalmas, érdekes útfejlesztési projektünk az M76-os autóút Keszthely–Fenékpuszta–Zalaegerszeg közötti szakaszán tervezett nagysebességű tesztszakasz, valamint a már folyamatban lévő M85-ös autóút Fertőrákos csomópont–Sopron országhatár szakaszán lévő alagút kivitelezése. Szintén ki kell emelni a tervezetten induló M100-as autóút alagútjainak jövő évben kezdődő építését. További tervezetten induló, nagyobb kivitelezések az M4-es autóút Törökszentmiklós–Kisújszállás közötti szakasza, az M44-es gyorsforgalmi út M5-ös autópálya és Szentkirály közötti szakasza, melynek megvalósulásával Békéscsabát is bekötjük a gyorsforgalmi úthálózatba, illetve az M49-es autóút M3-as és Ököritófülpös közötti szakasz vagy a 23-as és 25-ös számú főutak fejlesztése.

2022-ben is folytatódnak a vasúti infrastruktúra átfogó megújítását, kapacitásának bővítését célzó fejlesztések. Érdemes kiemelni a Déli Körvasút fejlesztésének első ütemeként a Déli össze­kötő vasúti Duna-híd korszerűsítését, a debreceni Észak-Nyugati Gazdasági Övezet kialakításával össze­függő közúti, vasúti és közmű infra­struktúra-fejlesztések meg­valósítása részeként pedig a Debrecen–Macs közötti vasúti vonal­szakasz átépítését. Emellett 2020 őszén meg­­kezdődött a Püspökladány–Bihar­­keresztes vasút­vonalat érintő szűk kereszt­metszet kiváltása és villamosí­tása projekt is, amelynek keretében új, elektronikus biztosító­berendezés is kiépül, központi forgalom­irányítással. Ennek folytatásaként a 2022–2026 közötti idő­szakban a vágány­építési munkák mellett korszerű, modern, akadály­mentes utas­forgalmi létesítmények, utas­tájékoztató rendszerek, P+R parkolók, zaj­védő falak létesítése is megvalósul.

A Déli összekötő vasúti Duna-híd két új hídszerkezete

A közeljövő vasútfejlesztéseire kitekintve két jelentős beruházást is szükséges megemlíteni: a Békéscsaba–Lőkösháza vonalszakaszt, illetve a Déli Körvasút II. ütemeként a Kelenföld–Ferencváros vonalszakasz fejlesztését, melyek összességében közel bruttó 650 milliárd forint vasúti infrastruktúra-fejlesztést jelentenek. Már megindult a Gubacsi vasúti híd át­építésének kivitelezői közbeszerzési eljárása, amelyet a jövő év elején a Ferencváros vasútállomáson létesülő egyik 1-es vonali átmenő vágány külön szintű kitérőkörzet feletti átemelésének, valamint Népliget megállóhely néven új, hatvágányos vasúti megállóhely, új közlekedési kapcsolat létesítésének eljárásai követhetnek. Ez utóbbi két, a Déli Körvasút III. ütemét képező létesítmény nagyban elősegíti a körvasúti kapacitás növelését, ezáltal a vasúti és a közösségi közlekedés régóta várt integrációját.

A Déli Körvasút új, két fedett peronnal megépülő Népliget megállóhelyének látványterve

A 2014–2020-as EU-s ciklus pénzügyi zárásához közeledve átrendeződik a projekt­portfólió. A műszaki átadások számának növekedésével csökken a folyamatban lévő kivitelezések száma, ezzel együtt pedig jelentős számban indult el a következő EU-s ciklus előkészítéseként újabb vasútvonalak korszerűsítésének műszaki tervezése.

Az európai uniós elvárás alapján a közlekedésben 2050-re 90 százalékkal kell csökkenteni a károsanyag-kibocsátást. A NIF beruházásainál milyen lépésekkel segítik a klíma­célok elérését?

– Az országban a legnagyobb közúti forgalom – és ezzel a legnagyobb közlekedési károsanyag-kibocsátás – Budapesten és az agglomerációban jelentkezik, így a NIF Zrt. következetesen fejleszti azokat az elővárosi vasútvonalakat, amelyek a felújítást követően nagy kapacitásukkal, versenyképes menetidejükkel jelentősen hozzájárulhatnak az autóforgalom csökkentéséhez. A villamosítási programunkban kivitelezés alatt áll a Püspökladány–Biharkeresztes vonal fejlesztése, melynek befejezése 2022-ben várható. A beruházással a Nyugat-Európából Románia felé tartó tehervonatok immár az ország teljes hosszán villamos vontatással tudnak majd közlekedni. Mindemellett előkészítési fázisban van, ám még ebben az évtizedben elkészülhet a Szeged–Röszke, a Debrecen–Balmazújváros, a Ba­latonfüred–Tapolca–Keszthely/Ukk, valamint a Zalaszentiván–Nagykanizsa szakaszok villamosítása, így újabb szakaszokon villamos mozdonyok közlekedhetnek a dízelmozdonyok helyett.

Beruházásainknál – legyen az bármilyen szakág – folyamatosan figyelünk a projekt környezetére. A NIF Zrt. be­ruházásai­nak keretein belül a faültetések száma már elérte a tízezres nagyság­rendet. Különös kihívás a Déli Körvasút­hoz kapcsolódó, előkészítés alatt álló környezet­rendezés, melynek során a vasút­fejlesztések mentén fekvő városi területek teljesen megújulhatnak. A zaj- és levegő­szennyezés csökkentése érdekében beruházásaink során a szük­séges helyeken zaj­árnyékoló falakat építünk, melyekre napelemek is kerül­hetnek. A nagyobb terhelésű utakon gumi­bitument építünk be, melyet használt gumi­abroncsokból származó gumi­őrlemény felhasználásával állítanak elő. Ennek alkalmazása nem csupán az aszfaltutak minőségének javítását teszi lehetővé a normál bitumennel épített aszfaltutakhoz képest, hanem megoldást kínál a hulladék gumiabroncsok környezet­­barát feldolgozására és hasznosítására is. Újra­hasznosítjuk a meglévő útpálya­szerkezeti aszfalt­­rétegekből vissza­nyert mart aszfaltot az építés helyszínén vagy más kivitelezésnél, valamint alkalmazzuk a hulladékok csökkentését, az anyagok többszöri felhasználását szolgáló remix eljárásokat. A vízel­vezetés tervezésekor nagyobb figyelmet fordítunk az út te­rületéről lefolyó csapadékvizek helyben tartására, megfelelő kö­rülmények esetén szikkasztására, felhasználására. A közvilágítás tervezésekor pedig előtérbe kerül a dinamikus világítás tervezése, mely mozgás­mentes állapotban a teljesítményt töredékére veszi vissza a korszerű világítótesteken.•