Közeleg a 28. Magyar Innovációs Nagydíj Pályázat beadási határideje
A Magyar Innovációs Szövetség és a Magyar Innovációs Alapítvány által kiírt Magyar Innovációs Nagydíj Pályázat beadási határideje hamarosan, 2020. február 12-én, 15 órakor lejár.
A pályázaton azok a Magyarországon bejegyzett vállalkozások vehetnek részt, amelyek a 2019. évben kiemelkedő műszaki, technológiai, gazdasági innovációs teljesítménnyel jelentős üzleti hasznot értek el.
A felhívás ITT letölthető.
A 28. Magyar Innovációs Nagydíj Pályázat meghirdetéséről szóló korábbi cikkünk alább olvasható.
Meghirdették a 2019. évi Magyar Innovációs Nagydíj pályázatot
A Magyar Innovációs Szövetség Kiemelkedő innovációs teljesítmények címmel rendezett decemberi konferenciáján hirdették meg – immáron 28. alkalommal – a Magyar Innovációs Nagydíj pályázatot. Az elmúlt 27 év alatt összesen 1229 jelentkezés érkezett, az 1068 értékelhető innovációs teljesítmény közül 210 kapott díjat.
Az MTA Könyvtárában tartott rendezvényen jelentették be, hogy a 2019. év legjelentősebb innovációs teljesítményét elismerő Magyar Innovációs Nagydíj mellett a kiemelkedő innovációk további hét kategóriában kaphatnak díjat. Ilyen lesz a 2019. évi Ipari Innovációs Díj, a 2019. évi Informatikai Innovációs Díj, a 2019. évi Agrár Innovációs Díj, a 2019. évi Környezetvédelmi Innovációs Díj, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala Innovációs Díja, az „Alapkutatástól a piacig” 2019. évi Innovációs Díj (NKFIH). A legeredményesebb, 2017. január 1. után alapított innovatív startup vállalkozás pedig a Valor Hungariae Zrt. és a Magyar Innovációs Szövetség 2019. év legjobb startup vállalkozása Díját nyeri el. A díjak ünnepélyes átadására 2020. március végén, az Országházban kerül sor.
A pályázaton azok a Magyarországon bejegyzett vállalkozások, illetve szervezetek indulhatnak, amelyek 2019-ben kiemelkedő műszaki, gazdasági innovációs teljesítménnyel (új termékek, új eljárások, új szolgáltatások értékesítése stb.) jelentős üzleti hasznot értek el.
Az innováció kiindulási alapja tudományos kutatás, műszaki-fejlesztési eredmény, szabadalom, know-how alkalmazása, technológiatranszfer stb. lehet. A Bírálóbizottság a Magyar Innovációs Alapítvány Kuratóriuma által felkért tudósokból, vezető gazdasági szakemberekből áll, elnöke Palkovics László innovációs és technológiai miniszter. A Bírálóbizottság az innovációból, 2019-ben elért eredmény/árbevétel és egyéb műszaki, gazdasági előnyök mellett, az innováció eredetiségét, újszerűségét és társadalmi hasznosságát, valamint a pályázat kidolgozottságának színvonalát is értékeli. Fontos, hogy korábbi Innovációs Nagydíj pályázatokon díjazott innovációval újból pályázni nem lehet.
A beadási határidő 2020. február 12.
A nevezéshez szükséges minden dokumentum és további információ a www.innovacio.hu oldalon elérhető.
A nagydíjat meghirdető rendezvényen Bódis József, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) államtitkára hangsúlyozta: a magyar kormányzás történetében először jött létre olyan tárca, amelynek a nevében is szerepel az innováció, ez komoly üzenet a tudományos világnak és a gazdasági szférának. Az európai uniós innovációs listán a 23. helyen áll Magyarország, tehát van még tennivaló az előrelépés érdekében. Kiemelte ugyanakkor azt is, hogy a közelmúltban jelent meg a Harvard Egyetem és a Massachusettsi Műszaki Egyetem (MIT) által készített felmérés, amely a gazdaságokat aszerint is vizsgálja, hogy milyen a termékekben az innováció megjelenése, ebben a rangsorban mintegy 130 ország közül hazánk a 15. Az előrelépés érdekében olyan programokat kell indítani, amelyek az innováció területén sikert ígérnek. Az államtitkár szerint nincs olyan terület, ahol ne tudna az innováció megjelenni, ugyanakkor vannak fontos irányok, amelyek nélkül nem lehet a 21. század kihívásainak megfelelni. Ezek az irányok a pályázati és egyéb forrásokban is megjelennek.
Birkner Zoltán, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) elnöke előadásában ismertette: külső partnerekkel együtt áttekintették 7000 olyan vállalkozás eredményeit, amelyek 2007 és 2015 között elnyertek kutatási-fejlesztési-innovációs forrást, és 7000 olyat, amelyek egyáltalán nem kaptak semmilyen támogatást. Azt vizsgálták, hogyan hasznosultak a támogatások, milyen hatással voltak a cégek növekedésére. Azoknak a kis- és középvállalkozásoknak (kkv), amelyek 10 és 100 millió forint közötti támogatást kaptak, hétszer gyorsabban nőtt az árbevételük, a nyereségük pedig évente átlagosan nyolcszor nagyobb lett, mint azoké, amelyek nem kaptak támogatást. Az eredmények azt jelzik, hogy érdemes a támogatási rendszerben markánsan megjeleníteni a kutatás-fejlesztést, illetve az innovációt. Az elnök szerint hazánk kutatás-fejlesztésre a nemzeti össztermék 1,35 százalékát költötte 2017-ben, míg tavaly 1,53 százalékát (654 milliárd forintot). 2018-ban a kutató-fejlesztő helyek száma 12 százalékkal nőtt, és elérte a 3500-at. Birkner Zoltán fontos eredményként említette, hogy 2010 és 2017 között 30 százalékkal nőtt a nemzetközi tudományos közös publikációkban való részvételünk.
Pakucs János, a Magyar Innovációs Szövetség tiszteletbeli elnöke felidézte, hogy a pályázatot először 1992-ben hirdették meg, a 27 év alatt 1229 jelentkezés érkezett, és az 1068 mérhető innovációs teljesítmény közül 210 kapott elismerést. A nagydíjat kétszer kutatóintézet, nyolcszor nagyvállalat, tizenhétszer kis- és középvállalkozás érdemelte ki. Ez pedig egyértelműen azt jelzi, hogy az innováció nem a hatalmas cégek privilégiuma, kisebbek is érdemi megoldásokkal állhatnak elő. Most is olyanokat keresnek, akik nem beszélnek az innovációról, hanem gyakorlati eredményeket produkálnak.
A tavalyi pályázati felhívásra – számos jelentős és néhány kiemelkedő innovációs teljesítményt bemutató – összesen 43 dokumentumot nyújtottak be különböző magyar cégek.
A rendezvény házigazdája a 2018-as Innovációs Nagydíjjal elismert Omixon Biocomputing Kft. ügyvezető igazgatója, Simon Zoltán arról beszélt, hogy a szerv- és csontvelő-transzplantáció sikeressége rendkívüli mértékben függ a donor és a beteg immunkompatibilitásától. A kompatibilitást meghatározó gének közül egyetlen különbözősége 10 százalékkal növeli a halálozási kockázatot. Megfelelő tesztek híján az érintettek fokozott kockázatnak voltak kitéve. Egy gyakorlatilag minden esetben egyértelmű és pontos eredményt adó transzplantációs immunkompatibilitási tesztet a világon először az Omixon Biocomputing Kft. vitt piacra. A 2010-ben alakult vállalkozás tesztjeit eddig 45 országban összesen 300 ezer teszt során alkalmazták. A kutatás-fejlesztésre 2020-ban az előző évinél 35 százalékkal többet költő vállalkozás termékét itthon – a kérdésben illetékes állami szervezettel kötött szerződés hiányában – nem használják.•