2011. november 5.

Szerző:
Szegedi Imre

Lendületesen kutatnak a fiatalok

A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) 2009-ben indította el a leg­kiválóbb magyar kutatókat hazacsábító, illetve itthon tartó programját, a Lendület Fiatal Kutatói Programot. A program első évi nyerteseinek tavalyi, nagy érdeklődés mellett tartott bemutatójához hasonlóan idén a támogatást 2010-ben elnyert kiváló fiatal kutatók számoltak be egyéves munkájuk legfontosabb eredményeiről.


„A 2009-es indításkor nem volt minta arra, hogy hogyan tartsuk itthon a tehetséges fiatalokat. Azóta többször megkérdezték, hogy nem féltünk-e a bérfeszültségtől, hogy külföldről hazatérők kapnak majd kiemelt támogatást. Az elmúlt három év egyértelműen igazolta, hogy jól döntöttünk” – jelentette ki a Lendület Fiatal Kutatói Programot elindító Pálinkás József, az MTA elnöke. 2009-ben az Akadémia költségvetéséből csíptek le erre a célra 300 millió forintot, idén már 1,1 milliárd szolgálta ezt a programot. Jövőre pedig összesen 2,5 milliárd forint jut a kiválasztott kutatók által létrehozott csoportok működésére – ami hatalmas összeg ahhoz képest, hogy az akadémiai kutatóhálózat 15 milliárdra számíthat jövőre a költségvetésből. A Lendület program nyertesei a támogatásból ígéretes kutatási programok megvalósítására új kutatócsoportokat hoztak létre az általuk kiválasztott akadémiai kutatóintézetben – ezek a választások egyúttal azt is jelzik, hogy hol folynak nemzetközi szintű kutatások.

2009-ben öt, 2010-ben hét, 2011-ben 16 kutató alakíthatott önálló csoportot. Így immár 28 kiemelkedő fiatal tudós folytathat nemzetközileg is versenyképes kutatásokat a 2011-ben az egyetemekre is kiterjesztett Lendület programból. Az MTA öt évre biztosítja a támogatást. Ezt követően az Akadémia elnöke a kutatócsoportot és vezetőjét értékelő szakértői bírálat alapján dönt a támogatás további folyósításáról, illetve a kutató határozatlan idejű alkalmazásáról. A Magyar Tudományos Akadémia székházában október 27-én tartott konferencián Pálinkás József azt is kiemelte, hogy az akadémiai intézetvezetők feladata további tehetségek felkutatása.

A 2010-ben nyertes kutatók közül Soós Tibor vegyész a katalizátorok alkalmazása terén lát korszakváltást. Az MTA Kémiai Kutatóközpont Biomolekuláris Kémiai Intézet osztályvezetője által vezetett csoport eredményességét mutatja, hogy a világ egyik el­ismert kémiai szaklapja, az Angewandte Chemie az általuk leírt katalizátorfejlesztési elvet kiemelt, vagyis „Hot papers” minősítéssel fogadta el. Kóczy Á. László straté­giai jelentőségű konfliktusokkal foglalkozik. Az MTA Közgazdaságtudományi Intézetében dolgozó Kóczy olyan helyzeteket vizsgált, amelyekben az érintettek egyéni érdekeinek sérülése nélkül kell társadalmilag igazságos megoldást találni. A bakteriális fertőző betegségek elleni küzdelmet segíthetik Galajda Péter kutatásai. Az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont Biofizikai Kutatóintézetében dolgozó kutató mikro- és nanotechnológia segítségével elkészített mikroszkopikus élőhelyeken elemezte a baktériumok mozgását, csoportos viselkedését és egymáshoz való viszonyát. Galajda Péter arra a kérdésre is választ szeretne kapni, hogy hajdanán miként alakultak ki az egysejtű élőlényekből a többsejtűek. Stipsicz András matematikus az MTA Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézetében létrehozott csoportjával a három- és négydimenziós sokaságok jellemző tulajdonságait vizsgálja.

Az MTA Enzimológiai Intézetében kutató Szakács Gergely azt elemzi, hogy a daganatellenes kemoterápiák esetén kialakuló rezisztencia hogyan előzhető meg. A fiatal rákkutató a kezelések során rendre megjelenő rezisztens tumorsejtek szelektív elpusztítását szeretné elérni. E munkában nagy segítséget jelent az Achilles néven futó magyar–francia tudományos együttműködés. Újszerű módon közelíti meg kutatásaiban az egyik legtöbb embert érintő népegészségügyi probléma, az elhízás terápiáját az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézetében dolgozó Fekete Csaba. A fiatal kutató a táplálkozást szabályozó neuropeptideket és receptorokat azonosítaná. Első lépésként csoportjával a jóllakottságot szabályozó idegi folyamatokat kezdték vizsgálni, és sikerült egy új idegpályát leírni, amelynek szerepe van a jóllakottság érzésének kialakulásában. Nagy értékű műszer segítségével lézerrel körbe tudnak vágni az agyban egy kisebb sejtcsoportot is. (Ugyancsak tavaly nyert Gali Ádám fizikus, akivel lapunk e havi számában a Portré rovatban olvashatnak interjút.)•


 
Archívum
 2011  2012  2013  2014  2015  2016  2017  2018  2019  2020  2021  2022  2023  2024
Címkék

Innotéka