Living Labek Közép-Európában: CentraLab
A 20. század végére a hagyományos, zárt, minden információt és folyamatot szervezeten belül tartani próbáló innovációs megközelítés elavult. A technológiák egyre komplexebbé válásával, a kommunikációs csatornák hatékonyságának megnövekedésével, az új piacok megjelenésével ez a hozzáállás nehézkessé vált, már nem volt versenyképes, és – bár ez a „hatalomátvétel” még korántsem ment végbe teljesen – idővel átadta a helyét egy olyan innovációs struktúrának, amely nyitott arra, hogy a vállalaton belül születő ötletek akár a szervezet keretein kívül hasznosuljanak, ugyanakkor viszont képes befogadni és továbbépíteni olyan kezdeményezéseket, amelyek a szervezeten kívülről jönnek.
A folyamat első előfutárai a nyílt forráskódú szoftverek voltak (ezzel a területtel foglalkozik ALERT projektünk), maga a „nyílt innováció” kifejezés azonban még nincs tízéves sem; használata Henry Chesbrough professzor 2003-ban megjelent könyve (Open Innovation: The new imperative for creating and profiting from technology) alapján terjedt csak el. A nyílt innováció lényegében a szervezeti, technológiai, földrajzi vagy akár kulturális határok sokkal könnyebb átjárhatóságát jelenti az ötletek, fejlesztések, projektelemek, erőforrások szintjén, vagyis azt, hogy a kutatások eredményei, az új termékek nem egy zárt rendszerből „bukkannak elő” és kerülnek a piacra – ahol aztán nemritkán hamar kudarcot is vallanak –, hanem egészen változatos területeket képviselő partnerek széles körű együttműködéséből jönnek létre.
A Living Lab megközelítés ezt egészíti ki azzal, hogy a fejlesztésekbe teljes érvényű szereplőként vonja be a felhasználók széles körét, valamint az egyes fejlesztések elterjedését befolyásoló különféle intézményeket, szabályozási szereplőket, döntéshozókat, finanszírozókat. Korunk számos olyan problémával szembesül, amelyekre nincsen „laborban kifejlesztett” megoldás, vagy ha lenne is ilyen, nem lehet elvárni a társadalom tagjaitól, hogy – akaratuk és szokásaik ellenére – egyik napról a másikra használni kezdjék. Hogy csak néhány ilyen területet említsünk: energiafelhasználás, közlekedés, környezetszennyezés, hulladékgazdálkodás, egészséges életmód. A felhasználók fejlesztésbe való bevonásával azonban sokkal hatékonyabban lehet olyan termékeket előállítani, amelyek valós igényeket elégítenek ki, és amelyek a bevont felhasználók – az úgynevezett „lead user”-ek, a motivált, új dolgokra nyitott éllovasok – segítségével jóval könnyebben jutnak el leendő piacukra is.
A CentraLab projekt az Európai Regionális Fejlesztési Alap Közép-európai Együttműködési Programjának keretében valósul meg a magyar Corvinno mellett cseh, lengyel, német, olasz, osztrák, szlovák és szlovén partnerek részvételével. A projekt lényege, hogy a partnerek saját, földrajzi, illetve szakmai területükön megteremtsék a Living Labek elterjedésének feltételeit. Ez a tevékenység kiterjed a korábbi, hasonló projektek (pl. MedLab) eredményeinek összefoglalására és alkalmazására, a regionális lehetőségek – szabályozási és finanszírozási háttér, Living Lab jellegű kezdeményezések stb. – felmérésére, és természetesen a partnerség kiépítésére, a hosszú távú együttműködés szereplőinek bevonására. A partnerek különböző témákban maguk is elindítanak egy-egy pilot projektet, a Corvinno témája a hulladékgazdálkodás. Első két workshopunkat a témában november 23-án (Ökodizájn és életciklus-elemzés a hulladékhasznosításban) és 30-án (Hulladékhasznosítás és energiahatékonyság: innováció a hulladékhő széles körű hasznosítására) tartottuk. Nagy örömmel tapasztaltuk, hogy komoly érdeklődés mutatkozik a kezdeményezés iránt, és a megjelentek hasznosnak ítélték, hogy ebben az új formában találhattak új kapcsolatokra. A projekt további menetét honlapunkon (www.corvinno.hu) követhetik az érdeklődők.•