<

Magyar kutatók európai színtéren

A társadalmi és természettudományi területek magyar kutatói jelenleg tizenhét európai kutatási intézményben, jellemzően Nyugat-Európában vehetik igénybe a kutatási infrastruktúrát – hangzott el a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) háttérbeszélgetésén. Szabó István tudományos és nemzetközi elnökhelyettes egyebek között arra hívta fel a figyelmet, hogy a magyar kutatók az elmúlt években számos programon keresztül kaptak segítséget nemzetközi kutatásaik megvalósításához.


Magyarországnak nemzetközileg elismerten is komoly hagyományai vannak a kutatás-fejlesztés területén, amit különböző tudományterületek szakmai eredményei és a nemzetközi kapcsolatok is alátámasztanak. „Egyes nemzetközi, európai kutatási infrastruktúrák kutatásaiban hazánk már hosszú ideje vesz részt, 2015 után azonban megsokszorozódott az együttműködéseink száma” – mondta Szabó István. Korábban évente két-három helyen dolgozhattak magyar kutatók, idén pedig már tizenhét kutatási intézmény­ben. Az élvonalbeli kutatási infrastruktúrák olyan mértékű erőforrást igényelnek mind az eszközök, berendezések, mind az adatok, illetve a humán erőforrás oldaláról, amit költséghatékonyan egy uniós tagállam sem tudna létrehozni és működtetni. A hazai részvétel biztosítására az NKFIH évente 3,250 milliárd forintot fordít, ami számos nemzetközi kutatási projektbe való bekapcsolódást tesz lehetővé. A tagdíjakat rendszerint több ország együttesen fizeti be, az általunk befizetett összeg jelentős hányadát – pontosan 73 százalékát, azaz 2,4 milliárd forintot – az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet (CERN) tagsága viszi el. A világ egyik legrangosabb kutató­központja a többi között részecske­fizikai alapkutatásokkal foglalkozik, és az alapvető kölcsönhatások tulajdonságainak és a világegyetem összefüggéseinek a megismerésére fókuszál.

Szerte Európában

„A tizenhét nemzetközi kutatói infrastruktúra a kutatási területek széles körét fedi le, elsősorban alapkutatásra ad kiváló lehetőséget” – hangsúlyozta az NKFIH tudományos és nemzetközi elnökhelyettese. A CERN mellett hazánk részt vehet egyebek között az élet­tudományok területén Európa egyik vezető laboratóriumának, az EMBL-nek (European Molecular Biology Laboratory) a munkájában, melynek nyolcvan független kutatóintézet a tagja. Ugyancsak tagok vagyunk az EuBI ERIC-ben, mely hozzáférést biztosít a csúcstechnológiák széles köréhez a biológiai és klinikai kép­alkotás területén. A fizikai és műszaki tudományok területén kilenc szervezetben is érdekeltek vagyunk a nano­technológiá­tól kezdve az atommagfúziós vagy éppen a röntgensugaras kísérleteken át egészen az űrkutatásig. A 22 tagországot tömörítő European Space Agency (ESA) célja a szatellit alapú technológiák fejlesztése, az űrben kifejlesztett technológiák földi alkalmazása mellett még több információ gyűjtése a Naprendszerről és a világűrről.

Szabó István a Szegeden, Prágában és Bukarestben megépülő ELI kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy ez az egyetlen nagy volumenű önálló nemzetközi infrastruktúra, mely a volt vasfüggönytől keletre található, éppen ezért meghatározó ügynek nevezte, hogy minél több kutatót és kutatást tudjanak idevonzani. Az ELI a világ első olyan létesítménye, amely a fény és az anyag kölcsön­hatásának vizsgálatát minden eddiginél nagyobb intenzitások mellett teszi lehetővé. A hazánkban található ELI Attoszekundumos Fényimpulzus Forrás kutatóintézetben pedig az atomokban és a molekulákban végbemenő rendkívül rövid időtartamú folyamatokat vizsgálják.

Az elnökhelyettes arra is kitért, hogy a tagságok nemcsak a természettudományokat érintik, hanem lehetőséget biztosítanak a társadalmi és kulturális vonalon is. Példaként a European Social Survey-t említette, ahol az európai társadalmak demográfiai és társadalmi állapotáról, a lakosság politikai és közéleti preferen­ciáinak alakulásáról, valamint a társadalmi attitűdöket befolyásoló értékek változásairól gyűjtenek adatokat.

A tizenhét nemzetközi kutatói infrastruktúra tekintetében a CERN mellett hazánk részt vesz egyebek között az élettudományok területén Európa egyik vezető laboratóriumának (a képen az EMBL Heidelberg), az EMBL-nek a munkájában; tagok vagyunk az EuBI ERIC-ben (mely hozzáférést biztosít a legmodernebb technológiák széles köréhez a biológiai és klinikai képalkotásban); a fizikai és műszaki tudományok területén kilenc szervezetben, a nanotechnológiától kezdve az atommagfúziós vagy a röntgensugaras kísérleteken át az űrkutatásig. A hazánkban található ELI Attoszekundumos Fényimpulzus Forrás kutatóintézetben pedig az atomokban és molekulákban végbemenő rendkívül rövid időtartamú folyamatokat vizsgálják. A European Social Survey a társadalomtudományok területén nyújt lehetőségeket. (Forrás: heidelberg.de)
Elkészült a Nemzeti Kutatási Infrastruktúra Útiterv
Magyarország 2018-ban készítette el a Nemzeti Kutatási Infra­struktúra Útitervét, melynek elsődleges célja, hogy számba vegye a jelentősebb magyarországi kutatási infrastruktúrákat, és betekintést nyújtson azok működésébe. A dokumentum nemcsak bemutatja a hazai kapacitások jellegét és változatosságát, de háttér-információt biztosít a kutatási infrastruktúrák további fejlesztési irányainak megalapozásához. Az Útiterv alapvető feladata az is, hogy felkeltse a hazai és nemzetközi kutatói közösség érdeklődését a magyarországi kutatási erőforrások és lehetőségek iránt.

A nemzetközi infrastruktúrák lokációja valóban Nyugat-Európára szűkül: hat található közülük Franciaországban, négy Németországban, három a Benelux államokban, csak hogy a nagyobb részvételű országokat említsük. Szabó István az Innotéka magazin felvetésére, hogy a kontinensen kívül is fontolgatunk-e tagságot létesíteni, azt felelte, hogy a rendszer­váltás előtt hazánk már tagja volt a Dubnai (Oroszország) Egyesített Atomkutató Intézetnek, azonban az ott végzett kutatásokat a CERN kiváltja, ugyanakkor tagságunkat azóta sem függesztették fel. Hozzátette, hogy Kínából és Japánból is érkeztek már megkeresések, ám egyelőre a tudományokban valóban erős Európára koncentrálunk. Új infrastruktúrák építéséről azt is megtudtuk, hogy jelenleg egy nagyobb volumenű beruházás előkészítése zajlik, az Einstein-teleszkópé, mely a második európai gravitációshullám-detektor lesz. Az még kérdés, hogy hol. A háromszög alakzatban, három tíz kilométeres hosszúságú, a föld alá fúrt karból álló berendezés potenciális helyszínéül ugyanis több európai ország, köztük hazánk is szóba jött. A Mátrába tervezett helyszínt végül a hazai tudományos élet sem támogatta a túlzott anyagi költségek miatt.

Megéri részt venni

Szabó István a háttérbeszélgetésen arra biztatta a magyar kutatókat, hogy minél többen éljenek a lehetőséggel, azaz használják az európai kutatási infrastruktúrákat, mert mint fogalmazott, az ilyen projektekben való részvételnek nem kizárólag gazdasági haszna van, hanem a kutatók a többi között nemzetközi kapcsolatépítésre is felhasználhatják ezeket az alkalmakat. Az elnök­helyettes elmondta azt is, hogy a magyar jelentkezők kutatási javaslatát az adott intézmény bírálótestülete hagyja jóvá, és érdemes nemzetközi konzorciumhoz kapcsolódva végezni a kutatást. „Eddig a tagsági keret közel felére érkezett be támogatási igény, a pályázatok értékelése folyamatban van” – tájékoztatott a részletekről. A Hivatal további támogatást is nyújt a kutatóknak: a nemzetközi kutatási infrastruktúra igénybevételének bizonyos díjára, valamint a rész­vétel költségeire – utazás, kint tartózkodás – is lehet pályázni. Fontos megjegyezni, minderre azért van szükség, mert a tagdíj maga csak arra ad lehetőséget, hogy a kutatók újabb összegek befizetése után használhassák az infra­struktúrát. Szabó István egy hasonlattal úgy magyarázta el a helyzetet, hogy a tagdíj az autó bérleti díját fedezi, a benzinért azonban külön kell fizetni. Az NKFIH éppen ezért mindent megtesz azért, hogy a kutatók kizárólag a kutatási ötletükre koncentrálhassanak, az anyagi terheket leveszik a vállukról, hangsúlyozta az elnökhelyettes. „A lehetőség a mesterszakos hallgatók számára is elérhető” – tette hozzá.

A legjövedelmezőbb tagságunk a CERN-hez köthető, ahol évente mintegy 70-80 magyar kutató vesz részt a különböző kísérletekben, az elmúlt öt évben pedig 29 doktorandusz volt tagja az intézmény PhD-programjának. Emellett a magyar állandó alkalmazottak létszáma a tagdíjrészesedés arányához képest magas, 2018-ban tíz kutató vagy mérnök mellett három technikus és egy adminisztrátor is erősítette a CERN állományát. (Forrás: home.cern)

Az elnökhelyettes arról is beszélt, hogy idén felmérik, a magyar kutatók mennyire éltek a lehetőséggel, illetve hol lenne még célszerű újabb nemzetközi kutatási infrastruktúrához kapcsolódni. „A kutatói bázis nagyságától és természetesen az anyagiaktól is függ, hogy a magyar szakemberek milyen kutatási infrastruktúrához csatlakoznak a jövőben” – határozta meg az NKFIH mozgás­terét Szabó István. Kérdésünkre válaszolva az elnökhelyettes el­mondta, nem gondolkoznak kilépésben, inkább egyfajta visszajelzésként tekintenek majd az eredményekre, és a Hivatal a jövőben is ösztönözni kíván ezen a területen. Nem véletlenül. Véleménye szerint a magyar tagság a nemzet­közi kutatási infra­struktúrát adó intézmények­ben mindenképpen kifizetődő, nemcsak a pénzben nehezen kifejezhető szellemi érték növekedése miatt, hanem azért is, mert a befizetett tagdíj egy részét az intézményekbe be­szállító magyar cégek vissza tudják szerezni. Szabó példaként a svéd­­országi Lund városában lévő ESS ERIC infrastruktúrát említette. A világ legnagyobb intenzitású neutronforrása esetén a magyar tagdíj 70 százalékát hazai beszállítókon keresztül fizette ki Magyarország. Ezt a folyamatot erősíti a Hivatal Kabay-programja, melynek célja, hogy az alapkutatásban részt vevő szervezetek a piac felé orientálódjanak, azaz olyan műszereket készítsenek, melyek támogatni képesek az innovációt a nemzetközi kutatási infrastruktúrákban.

A felmérések szerint a legjövedelmezőbb tagság a CERN-hez köthető, ahol évente mintegy 70-80 magyar kutató vesz részt a különböző kísérletekben, az elmúlt öt évben pedig 29 doktorandusz volt tagja az intézmény PhD-programjának. Emellett a magyar állandó alkalmazottak létszáma a tagdíjrészesedés arányához képest magas, 2018-ban tíz kutató vagy mérnök mellett három technikus és egy adminisztrátor is erősítette a CERN állományát. Szabó István elnökhelyettes a létszám további növelését tűzte ki célul. A világ egyik legrangosabb kutató­központjában évente három-öt magyar fiatal kutató kap ösztöndíjat, és 40-50 fizikatanár vesz részt szakmai tanulmányúton. A tagság gazdaságilag is rendkívül hasznos: a magyar ipari beszállítások volumene 2017-ben elérte a 2,3 milliárd forintot. 1988 és 2018 között pedig közel félmilliárd forint értékben nyertek el támogatást magyar kutatócsoportok kollaboratív kutatásban való részvételre.

Szabó István tudományos és nemzetközi elnökhelyettes a hát­térbeszélgetés végén ismét felhívta a figyelmet arra, hogy a nemzetközi kutatási infrastruktúrák esetében még bőven van lehető­ség újabb kutatók jelentkezésére. Véleménye szerint ennek az lehet az oka, hogy nem mindegyik infrastruktúrának van meg a kellő ismertsége, de reményét fejezte ki, hogy ez a helyzet a közeljövőben javulni fog Magyarországon.•

 
Archívum
 2011  2012  2013  2014  2015  2016  2017  2018  2019  2020
Címkék

Innotéka