Magyar részvétel az ITER-ben

Az ITER néven ismert fúziós erőmű fejlesztésében az ELKH Energia­tudományi Kutatóközpont (EK) több tucat kutatója és mérnöke már egy év­tizede aktívan részt vesz.


Az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) a Glasgow-ban megrendezett COP26 klímavédelmi konferencián mutatta be a jövő energiaforrásának létrehozására irányuló magfúziós fejlesztést, az ITER-t. Az Európában épülő berendezésben a Nap közepén uralkodó hőmérsékletnél forróbbra hevített, körülbelül 100 millió Celsius-fokos hidrogéngázból keletkezne hélium. A fúzió során a tervek szerint tízszer több hőenergia jönne létre, mint amennyit az anyag fűtésére felhasználnak. A földi csillagok begyújtásához az emberiség eddigi legkomplexebb berendezését kell megépíteni és üzembe helyezni.

A beindítás mellett kritikus fontosságú a berendezés biztonságos és gyors leállítása bármilyen havária esetén. A forró anyagba ekkor – puskagolyó-gyorsasággal – mínusz 260 Celsius-fokos hidrogénjég-lövedéket, más néven jégpelletet lőnek. Budapesten magyar szakemberek építik meg a belövőberendezés prototípusát. Az EK kutatói a pellet előállításának, gyorsításának és törésének tesztelésével, a kilövőszerkezet mérnöki tervezésével jelentős mértékben hozzájárulnak az ITER későbbi biztonságos üzemeltetéséhez. Ugyancsak magyar mérnökök tervezték meg az egész ITER belső részének bekábelezését oly módon, hogy azok húsz évig karbantartás nélkül működhetnek, illetve egyes komponenseket szintén ők teszteltek Budapesten.•


 
Archívum
 2011  2012  2013  2014  2015  2016  2017  2018  2019  2020  2021  2022  2023  2024
Címkék

Innotéka