2012. július: jegyzet, portré, tudomány, innováció, biotechnológia, disszemináció, egyetem, paragrafus, atomenergia, zöldkörnyezet, hulladékgazdálkodás, vízgazdálkodás, építés, megújuló energia, it
2012. július 4.

Szerző:
Bencze Áron

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem • bme.hu

Mérföldkövek a kutatás területén

A Műegyetem letette a voksát a kiválóság mellett, és kész mindent megtenni azért, hogy az egyetemi képzés és kutatás minél magasabb színvonalú legyen – foglalta össze a Kutatóegyetemi mérföldköveink 2012 című konferencia elsődleges üzenetet dr. Péceli Gábor, az intézmény rektora. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) az ország legjelentősebb felsőoktatási intézménye a mérnöki és a kapcsolódó üzleti tudományok területén, de tervei között az európai kiváló kutatóegyetemek közé kerülés is szerepel.


Az egyetem 2010. április 16-án nyerte el a kutatóegyetemi címet, és a címpályázathoz kapcsolódóan – a TÁMOP 4-2-1/B-09-11 KMR támogatás keretében – kutatóegyetemi programot hirdetett meg. A TÁMOP mint fejlesztési forrás mennyire értékelődött fel a felsőoktatás esetében az utóbbi években?
– Rendkívüli módon, ugyanis azok az elképzelések, melyeket a Jövő Műegyeteme című program keretében szerettünk volna megvalósítani, egyre inkább ellehetetlenülnek az elmúlt idő­szakban drasztikusan csökkentett költségvetési támogatás kö­vetkeztében. Számunkra az is hátrányos, hogy a közép-magyar­országi régióban hozzáférhető uniós források lényegesen szűkebbek, mint az ország többi részében. Azonban intézményünk nemcsak a támogatás miatt indult el a pályázaton, hanem azért is, hogy hangsúlyozza a magyar felsőoktatásban kiemelt szerepét.

A kutatóegyetemi programmal milyen célokat fogalmazott meg maga előtt az egyetem?
– A program keretében a TÁMOP fejlesztési projekt célkitűzéseit összehoztuk azokkal a saját stratégiai elképzeléseinkkel, amelyek ettől függetlenül is léteztek. A Jövő Műegyeteme Program három lényeges területen kívánt meg előrelépni: a kutatóegyetemi kritériumok teljesítésében, a hazai gyakorlattól eltérő, új belső szervezeti és gazdálkodási kultúra bevezetésében, továbbá az oktatási-képzési kínálat folyamatos korszerűsítésben, illetve ehhez kapcsolódóan markánsabb figyelem a hallgatók megtartását illetően.

A magyar felsőoktatás egyik gyenge pontja az oktatók viszonylag magas átlagéletkora. A Műegyetem ezen a területen mit tudott tenni a helyzet javítása érdekében?
– Karaink többségén rettenetesen nehéz fiatalokat az oktatói-kutatói pályának megnyerni. A jelenlegi jövedelmi viszonyok mellett egy felsőoktatási intézménynek szinte esélye sincs felvenni a versenyt a piaci szereplőkkel. A TÁMOP szellemi potenciál fejlesztés programjával lépéseket tettünk abba az irányba, hogy minél több, jól felkészült, lehetőség szerint fiatal oktatója és kutatója legyen a Műegyetemnek. El kellett fogadnunk: nincs más út, mint extra mértékben invesztálni a tehetséges hallgatókba. Ez az invesztíció a gyakorlatban nemzetközi mozgásteret biztosító érdekes és korszerű témák, illetve ösztöndíjakkal kiegészített fizetések felvállalását jelenti. Emellett a támogatás közel egyharmadát, úgy egymilliárd forintot infrastrukturális beruházásra használtunk fel, elsősorban műszerekre költöttünk.

Büszkén jelenthetjük, hogy az Akadémia elnöke által életre hívott Lendület Programban nemcsak tavaly, de idén is van nyertesünk, ami egy komplett kutatócsoport finanszírozását teszi lehetővé. Szükség van a vérfrissítésre, mert a közeljövőben azok a nagy generációk mennek nyugdíjba az egyetemről, amelyek tagjai évtizedeken keresztül lendületet adtak az intézményünk különböző karainak. Nehézséget jelent, hogy korosztályok hiányoznak, a korfa „kétpúpú”, elsősorban a középgenerációt nélkülözzük. Ők alapvetően a rendszerváltás után, a kilencvenes évek elején végeztek, és szinte azonnal kiáramlottak a munkaerőpiacra.

A témaválasztás mellett a program felépítése is egyedülállónak nevezhető a magyar felsőoktatásban. Az öt kiemelt stratégiai kutatási területét a horizontális integráció szellemében határozta meg a Műegyetem. Mit jelent mindez a gyakorlatban?
– Olyan programokat hirdettünk meg, amelyek egyszerre több kar és több tanszék együttműködését tették lehetővé. Ez a vállalás eleve komoly kihívást jelentett a Műegyetem számára, miután korábban a karok többsége egymástól lényegében függetlenül, önállóan működött. Ez az új szisztéma egészen érdekes egymásra találásokat eredményezett: lényegében szomszédos épületek professzorai és kutatói csodálkoztak rá arra, hogy bár a konkrét céljaik eltérnek, a felhasznált eszközök, a megközelítési mód és a technológia mégis ugyanaz. És hogy az öt nagy kutatási témáról is essék szó. A sorban a fenntartható energetika, a járműtechnika, közlekedés és logisztika, biotechnológia, egészség- és környezetvédelem, intelligens környezetek és e-technológiák, illetve nanofizika, nanotechnológia és anyag­tudomány szerepel. Az említett területek közül ez utóbbi hozta a legtöbb sikert az elmúlt két esztendőben; az alapkutatás mellett markáns alkalmazott kutatást is sikerült megvalósítanunk.

Milyen következtetéseket tudott levonni az egyetem vezetése az új rendszer hatékonyságát illetően?
– Az eredeti pályázatban a „mindnyájunknak el kell menni” elvet alkalmaztuk. Ennek következtében talán túl sokféle kutatási téma szerepelt az öt kiemelt témakörön belül, ami nem tartható, ezért a jövőben fókuszálásra és finomhangolásra van szükség. A szelekciónál a kutatómunka eddigi színvonala mellett a további finanszírozhatóságuk lehetőségei jelentik a döntő szempontot. Jelenleg a gazdasági környezet nagyon kedvezőtlen, emellett a pályázati lehetőségek is meglehetősen korlátozottak. A nemzetközi projektben való részvétel sem egyszerű, főleg abban az esetben, ha önrészt követel meg. A közvetlen ipari megbízások viszonylag ritkák: miközben elsősorban a kis- és középvállalkozások számára lenne szükség efféle kutatásokra, éppen ez a szektor nem képes ilyen jellegű finanszírozásra. Rendkívül nehéz időszak előtt állunk, de azon vagyunk, hogy a nehézségek dacára értékeinket és képességeinket megőrizzük.

A Kutatóegyetemi mérföldköveink 2012 című konfe­rencián milyen fontos üzeneteket fogalmaztak meg a felsőoktatás és a piac számára?
– Nemcsak számunkra, de az egész felsőoktatás számára lényeges üzenet, hogy az elmúlt két évben kipróbált horizontális szerveződés működőképes modell, van benne fantázia és számos új lehetőség. Nyilvánvalóan egy új struktúra extra odafigyelést és rengeteg új szolgáltatás bevezetését igényli, azonban a Műegyetem divizionális szervezeti felépítése ezek hatékony megoldását ki tudja kényszeríteni. A kifejezetten kis létszámú egyetemi vezetés különösebb apparátus nélkül a stratégiai feladatokra tud koncentrálni, míg a karok jelentős önállósággal rendelkeznek, ők gazdálkodnak a pénzzel, ami áttekinthetőbb munkaszervezést, átláthatóbb és felelősebb gazdálkodást eredményez. Ami azonban ennél is lényegesebb üzenet: a Műegyetem határozottan letette a voksát a kiválóságok mellett, és kész jelentős áldozatokat hozni azért, hogy az egyetemi képzés és kutatás minél magasabb színvonalú legyen.

Milyen új irányokat határoztak meg?
– A Műegyetemen folyó minőségi kutatást tovább erősíti a Magyar Tudományos Akadémia és a BME kilenc új kutatócsoportja, a közel 30 ezer négyzetméter (úgy hat futballpályának megfelelő) laboratóriumi háttér, valamint itt található az ország legnagyobb műszaki könyvtára. A tudományos fokozattal rendelkező oktatók aránya meghaladja a 60 százalékot, s a 14 doktori iskolában évente 200 új doktorandusz kezdi meg tanulmányait. Ezekkel a sikerekkel azonban nem elégedhetünk meg. Nyolc új horizontális programot hirdettünk meg: a tehetséggondozás, az idegen nyelvű képzés, a külkapcsolati rendszer, az infrastruktúra, az informatika, a minőségbiztosítás és az oktatók képzése területén. Az előrelépés másik kulcsa a technológia- és tudástranszfer terén elnyert TÁMOP pályázat volt, melynek segítségével szellemitermék-hasznosításaink, szabadalmaink és spin-off cégeink mutatóit tudtuk javítani. Ambícióink nagyok, nemcsak az ország egyik vezető kutatóegyeteme szeretnénk maradni, de határozott célunk az európai kiváló kutatóegyetemek közé beverekedni magunkat. Természetesen ez nem kis feladat, de a Műegyetem vállalja a kihívásokat.•

 
2019. október – Közlekedésfejlesztési különszám

2019. október – Közlekedésfejlesztési különszám

Hírlevél feliratkozás

Innotéka