„Messzebbre jutottunk, mint reméltem”

Bár még rengeteg feladat áll előttük, több területen mégis messzebbre jutott a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) élén, mint azt kinevezésekor tervezte – nyilatkozta magazinunknak Birkner Zoltán, a Hivatal elnöke, aki az Egyetemi Innovációs Ökoszisztéma program sikerét látja az idei év legnagyobb meglepetésének. A beszélgetés során szó esett arról is, hogy milyen felhívásokkal tudták segíteni a vállalkozásokat, és hogyan alakult a kutatók száma hazánkban az elmúlt években.


Közel három és fél éve, 2018 nyarán nevezték ki az NKFIH élére. Az akkor megfogalmazott tervekhez, célokhoz képest jelenleg hol tart a Hivatal? Mennyire elégedett az eddig elvégzett munkával?

– Nagyon elégedett vagyok, és ez a siker elsősorban a kollégáim munkáját minősíti. Ha a 2018-as elvárásaimat összehasonlítom a mostani helyzetünkkel, akkor azt kell megállapítanom, hogy több kérdésben messzebbre jutottunk, mint ahogy akkor reméltem. Természetesen még rengeteg feladat áll előttünk, ugyan­akkor óriási iramban halad előre a kutatás-fejlesztés és az innováció ügye Magyarországon. A finanszírozási és intézményi rendszer átalakulása jó irányba tart, ráadásul tömegeket sikerült megmozgatnunk. Olyan embereket, akik fiatalként vállalkozókká vagy tudósokká akarnak válni, és olyanokat is, akik már aktív szakemberként a piacon dolgoznak akár hosszabb ideje.

Birkner Zoltán
Még napjainkban is tombol a Covid, emellett új uniós pályázati ciklus is indult. Mi jelentette a legnagyobb kihívást idén a Hivatal számára?

– Tovább kellett vinnünk azt a sokféle folyamatot, amelyeket az elmúlt években elindítottunk. Ahogy szélesedett a finanszírozási bázis, képessé kellett tennünk a tudásszervezeteket és a vállalkozásokat arra, hogy a kutatás-fejlesztésre szánt forrásokat hatékonyan tudják felhasználni. És ami mindennél fontosabb, erősíteni kel­lett az együttműködés képességét az ökoszisztéma szereplőiben. Az volt a célunk, hogy a tudásszervezeteket és a vállalatokat ne csak a pénz hozza össze egy-egy közös projekt erejéig, hanem természetes helyzetté váljon számukra a folyamatos együttműködés. Emellett az egész átalakulási folyamat lendületét is meg kellett tartani, amihez nagyon sok pályázati konstrukció kiírására és még ennél is több kommunikációra volt szükség. Ráadásul azt se felejtsük el, hogy mindezt úgy kellett fenntartani, hogy a Covid miatt hónapokon keresztül lezárások korlátozták az országot. A Hivatal számos intézkedéssel biztosította, hogy a kutatási és innovációs projektek a különleges körülmények ellenére is tovább folytatódhassanak: egyszerűbb eljárási szabályokkal, meghosszabbított beszámolási határidőkkel, a könnyített előlegkifizetés lehetőségével is segítette a pályázatok kedvezményezettjeit.

Az NKFI Alapból 2021-ben nagyságrendileg mekkora összegben írtak ki pályázatot?

– Az idei egyértelműen rekordévnek számít. A pályázati keretösszegünk meghaladta a 182 milliárd forintot, ami 30 milliárd forint emelkedést jelent a tavalyihoz képest. A pályázati konstrukciók 98 százalékát már megnyitottuk, tulajdonképpen decemberben már csak minimális mozgásterük maradt a pályázóknak. De nézzünk egy átfogó helyzetképet: a KSH legfrissebb adatai szerint a hazai K+F ráfordítás összege 771 milliárd forint volt 2020-ban, ami a GDP 1,61 százalékát jelentette. Ennek több mint a háromnegyedét a vállalkozások folyamatosan emelkedő K+F ráfordításai adják. Az egyetemek K+F kiadásai és beruházásai először múlták felül a 100 milliárd forintot, és már látszanak a kutatóintézeti szféra megerősítésének eredményei is, az ő ráfordításaik egy év alatt 9 százalékkal, közel 77 milliárd forintra emelkedtek. Az egyetemek és vállalkozások kapcsolatainak szorosabbra fűzéséhez 23 egyetem kapott két szakaszban 2 + 2,4 milliárd forint támogatást az Egyetemi Innovációs Öko­szisztéma Programból, országszerte 10 Kompetenciaközpont, 18 Nemzeti Laboratórium és 14 Tudományos és Innovációs Park jött vagy jön létre a helyi adottságokra építve. Emellett az alapkutatásokat végző Eötvös Loránd Kutatási Hálózat működésfinanszírozásra szánt kerete is a másfélszeresére emelkedett. A korábbi időszakhoz képest hihetetlenül sok pénz áll most rendelkezésre.

Visszatérve a Hivatal konstrukcióihoz, melyik volt a leg­sikeresebb pályázat idén?

– Az elmúlt három és fél év szemléletformálása, a hatékony kommunikáció meghozta a gyümölcsét: minden pályázatunkon többszörös volt a túljelentkezés, érzékelhetően megnőtt az érdeklődés. Az idei év legnagyobb meglepetését egy viszonylag kis összegű program, az imént is említett Egyetemi Innovációs Ökoszisztéma pályázat jelentette. Az első szakasz kétmilliárd forintból valósult meg, amiből 22 felsőoktatási intézmény kapott 40-150 millió forint közötti támogatást a tudástranszfer tevékenység kereteinek fejlesztésére. A legmagasabb támogatási összeget a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, a Szegedi Tudományegyetem, valamint a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem kapta. Az eredmények már most impozánsak: az egyetemek piaci partnerekkel kötött KFI szerződéseinek száma meghaladta az 1300-at, a legnagyobb előrelépést pedig az iparjogvédelmi bejelentések tekintetében érték el. Míg 2018-ban a teljes hazai felsőoktatás két darab iparjogvédelmi bejelentést tudott produkálni, addig a program eredményeként ez a szám 134-re emelkedett. A program másik fontos célja a nemzetközi pályázati lehetőségek iránti érdeklődés felkeltése, a Horizont 2020, illetve idéntől a Horizont Európa programokban való részvételi arány növelése volt. Ennek érdekében már 19 egyetemen kialakult az információáramlást segítő kontakt pont; a benyújtott nemzetközi pályázatok száma megközelítette a 330-at, a befogadott pályázatok intézményi támogatási értéke pedig meghaladta a 3000 millió forintot. Ez a pályázat kiválóan megmutatta, hogy amióta a magyar egyetemek betöltik harmadik missziós szerepüket, hatékonyabban tudnak pályázni, így sokkal több hazai kis- és középvállalkozást, kkv-t tudnak bevonni a kutatásokba, és nagyságrendekkel több hallgatót tudnak meggyőzni arról, hogy érdemes vállalkozni.

Az idei év legnagyobb meglepetését az Egyetemi Innovációs Ökoszisztéma pályázat jelentette. Az első szakasz kétmilliárd forintból valósult meg, amiből 22 felsőoktatási intézmény kapott 40-150 millió forint közötti támogatást a tudástranszfer tevékenység kereteinek fejlesztésére. Az eredmények már most impozánsak: az egyetemek piaci partnerekkel kötött KFI szerződéseinek száma meghaladta az 1300-at, az iparjogvédelmi bejelentések száma pedig a 2018-ban két darab iparjogvédelmi bejelentéshez képest 134-re emelkedett.
A vállalkozásokat illetően milyen konstrukciók voltak népszerűek?

– Nagyon népszerű a Piacvezérelt KFI pályázatunk, ebben a konstrukcióban idén újabb 35 milliárd forint áll rendelkezésre. Jelenleg is zajlik a szakmai vélemény iránti kérelmek feldolgozása, várhatóan mintegy 130 vállalkozásnál indulhat majd új kutatás-fejlesztési projekt ennek a támogatásnak köszönhetően. Számomra különösen fontos a pályázásban még járatlan vállalkozásokat megszólító KKV Start konstrukció. Ezen a felhíváson három körben összesen 470 innovatív ötlet támogatásáról született döntés, több mint nyolcmilliárd forint értékben. A konstrukció legnagyobb értéke, hogy olyan, több éve stabil piaci jelenléttel rendelkező kisvállalkozásokat sikerült megszólítanunk, melyek korábban sosem találkoztak KFI pályázatokkal. Olyan ötleteket vártunk tőlük, melyeknek köszönhetően versenyképesebb, eredményesebb, innovatívabb működést érhetnek el. Az érdeklődést látva a tervek szerint a GINOP Pluszban már 12 milliárdos pályázati keretet tervezünk, de ha ennél is nagyobb lesz a pályázói igény, akkor további forrást fogunk erre a célra mozgósítani. Sokat várok a hamarosan megnyíló Gyorsítósáv pályázattól is, amelyet megjelenés előtt nemrég bocsátottunk társadalmi egyeztetésre. Ebben a konstrukcióban nyolcmilliárdos keretösszeg támogatja a gyors növekedésre képes és jelentős hazai hozzáadott értéket felmutató vállalkozások KFI tevékenységét. Itt nem az előző évek pénzügyi mutatói, hanem az ötlet megalapozottsága határozza meg a támogatói döntést. Ugyancsak egy új konstrukció keretében prototípusok piacra viteléhez lehet majd támogatást kapni. Erre a pályázatra olyanok jelentkezését várjuk, akik a működő prototípusuk tömeggyártását tervezik, akár nemzetközi partner bevonásával. Ezt azért tartom rendkívül fontos lehetőségnek, mert a sikerhez vezető utolsó fontos, de sokszor legnehezebb lépést segít megtenni.

A vállalkozások számára hamarosan megnyíló Gyorsítósáv pályázatban nyolcmilliárdos keretösszeg támogatja a gyors növekedésre képes és jelentős hazai hozzáadott értéket felmutató vállalkozások KFI tevékenységét, ahol az ötlet megalapozottsága határozza meg a támogatói döntést. Szintén egy új konstrukció keretében prototípusok piacra viteléhez kaphatnak majd támogatást azok, akik a működő prototípusuk tömeggyártását tervezik, akár nemzetközi partner bevonásával.
A Covid kapcsán kiemelt szerepet kapnak az egészségügyi kutatások. Milyen programok indultak el ezen a területen?

– Közvetlenül a vírus hazai megjelenése után, már tavaly márciusban megnyitottuk az úgynevezett Covid Alapot, amely 27 projekt támogatásával határozott lépést jelentett abba az irányba, hogy Magyarország minél több területen legyen önellátó a védekezésben. Ezt követően további hétmilliárd forintot különítettünk el a Befektetés a jövőbe Alapba, amellyel újabb 11 projektet tudtunk támogatni. A járvány óriási lökést adott az egészségtudománynak, mi pedig úgy gondoltuk, érdemes ezt a lendületet tovább vinni. Éppen ezért már az egyetemek és az állami kutatóintézetek számára 2021-ben kiírt Tématerületi Kiválósági Programon belül is elkülönítettünk egy nagyobb összeget – 25 milliárd forintos pályázati ablak nyílt meg öt évre az egészségügyi kutatások további erősítésére.

Idén ősszel együttműködési megállapodást kötöttek két minisztériummal a kutatás-fejlesztés támogatására. (Lásd keretes írásunkat.) Mit vár ettől az új megállapodástól?

– Elsősorban azt, hogy az új európai költségvetési ciklusban – a GINOP Plusz forrásainak hasznosítása során – folytatódjon az a zökkenőmentes együttműködés, amely a legutóbbi ciklust jellemezte. Lehet, hogy mindez egyszerűen hangzik, de rengeteg összehangolt közös munkára volt szükség ahhoz, hogy 2014 és 2020 között hatékonyan tudjuk lehívni a KFI célú uniós forrásokat.

Sosem látott együttműködés a KFI támogatására
Együttműködési megállapodást kötött a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH), az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM), valamint a Pénzügyminisztérium a kutatás-fejlesztés és innováció támogatására – jelentette be októberben Rákossy Balázs európai uniós források felhasználásáért felelős államtitkár. Míg 2014 és 2020 között 550 milliárd forintnyi európai uniós forrás volt hozzáférhető kutatás-fejlesztési célokra, addig a 2021 és 2027 közötti cik­lusban már csaknem 600 milliárd forint áll majd rendelkezésre.
A megállapodás értelmében a Hivatal és a két minisztérium az ezekhez a forrásokhoz való hozzájutást közösen koordinálja, ezen belül pedig az ITM és az NKFIH fekteti le azokat a szakmai elvárásokat, amelyek a magyar gazdaság szereplői számára egyértelművé teszik, hogy milyen szabályok alapján tudnak kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységet végezni. Az államtitkár szerint ezek az uniós források azért fontosak, mert a nemzeti hozzájáruláson felül segítik, hogy a magyar kis- és közepes vállalkozások, a magyar nagyvállalatok minél versenyképesebbek legyenek, és a kutatás-fejlesztés területén minél jobb eredményeket tudjanak elérni. Rákossy Balázs kitért arra is, hogy időarányosan jól állnak annak a célkitűzésnek a teljesítésével, amely szerint Magyarország 2030-ra a GDP 3 százalékát fordítja kutatás-fejlesztésre.
Nemzetközi téren milyen kétoldalú tudományos és technológiai együttműködések folytak 2021-ben?

– A kutatói mobilitás támogatására 2021-ben külön pályázatot hirdettünk a francia és az osztrák relációban, illetve újra megnyitottuk a nemzetközi kapcsolatépítést bármely relációban támo­gató általános TéT (tudományos és technológiai – a szerk.) mobilitási pályázatot. Az idei esztendőben 7-7 millió eurós keretösszeggel megjelent a kétoldalú német–magyar EUREKA-pályázat, a magyar és német innovatív vállalkozások és egyetemi, kutatóintézeti partnereik innovációs együttműködéseinek támogatására. Projekt­alapú együttműködéseket támogató pályázatokat hirdettünk meg Oroszországgal és Marokkóval, és ugyancsak ebben az évben megszületett a döntés a kínai és török relációkban is a projektalapú együttműködéseket ösztönző pályázati programokban, ami végül négy kínai–magyar és három török–magyar együttműködési projekt támogatását eredményezte. Sikerrel zárult a multilaterális V4–Japán együttműködési program is, a támogatást nyert öt projekt mindegyikében van magyar résztvevő.

Mekkora összeget fordít Magyarország éves szinten nagy nemzetközi kutatási infrastruktúrákhoz való hozzáfé­résre, szervezeti tagságokra? Bővült-e idén ez a kör?

– A magyar állam közel négymilliárd forintot biztosít arra, hogy a hazai egyetemek, kutatók és vállalatok igénybe vehessék a legjelentősebb nemzetközi kutatási infrastruktúrákat, amelyek elengedhetetlenek a világszínvonalú eredmények eléréséhez. De nemcsak az a cél, hogy mi magyarok külföldre menjünk kutatni, hanem az is, hogy minél több külföldit győzzünk meg arról, hogy érdemes használni az egyre erősödő magyar kutatási infrastruktúrát. Ennek érdekében a hazai kutatási infrastruktúrák nemzetközi láthatóságát is elősegítjük. Az idei évben Szabó István, az NKFIH tudományos és nemzetközi elnökhelyettese kezdeményezésére a legkiemelkedőbb ötven hazai kutatási infrastruktúra és hálózat Kiváló Kutatási Infrastruktúra címet kap, és megjelenik egy angol és magyar nyelvű kiadványban. Megkezdődött a nemzetközi tagságok monitoringja is: Magyarország az ESFRI 2021 Útiterv (European Strategy Forum on Research Infrastructures) előkészületeivel összhangban felmérte a magyar kutatóközösség igényét a már meglévő és az újonnan alakuló páneurópai kutatási infrastruktúrákhoz való csatlakozással kapcsolatban. A felmérést követően Magyarország újabb három nemzetközi kutatási infrastruktúrához csatlakozott (ICOS – Integrated Carbon Observation Sys­tem; BBMRI – Biobanking and BioMolecular Resources Research Infra­structure; E-RIHS – European Research Infrastructure for Heritage Science) és két induló infrastruktúrában (EuPRAXIA – Euro­pean Plasma Research Accelerator with Excellence in Appli­catio; GUIDE – Growing Up in Digital Europe – EuroCohort) vesz részt a következő években.

A kutatók létszáma hogyan változott az elmúlt években itthon? És milyen konkrét pályázati lehetőségekkel támogatják őket?

– Kiemelt sikernek tartom, hogy a koronavírus-járvány megjele­nése Magyarországon nemhogy lassította volna, de még dinamikusabbá tette a magas hozzáadott értékű, tudásalapú munkát folytató kutatók létszámának növekedését. Az elmúlt években 20-30 százalékos bővülést tapasztaltunk, tavaly már több mint 62 ezer kutató dolgozott hazánkban, és a kutatók tényleges állományi létszáma is meghaladta az 51 ezret. Az őket támogató felhívások közül az első alkalommal 2020-ban meghirdetett Kooperatív Doktori Programot emelném ki, melynek keretében tavaly 246 fő nyert ösztöndíjat a vállalati együttműködésben zajló doktori tanulmányaihoz. Az idei kiírás júniusban jelent meg, az érdeklődés pedig tovább nőtt: 350 érvényes pályázatból várhatóan mintegy 100 ösztöndíjast tudunk támogatni ötmilliárd forint értékben. Nem véletlen ez a kiemelt figyelem, hiszen a Hivatal a pályázattal olyan megoldást kínált, amelynek a leendő kutató, a munkaadó, az egyetem és végső soron az állam is nyertese lesz. A program akár 48 hónapon át havi 400 ezer forinttal segíti a nyertesek doktori tanulmányait. Az ösztöndíjasok után az őket befogadó doktori iskola, a témavezető tanár, valamint a projektbe kapcsolódó vállalati szakértő is kap támogatást. A tavalyi nyertesek kétharmada műszaki projektekben vett részt, de az egészségtudomány és az agrárium részesedése is magas volt. Az NKFIH a jövőben fokozottan ösztönözni fogja a tudástermelő és a tudást hasznosító szereplők összefogását.

2020-ban kritikus hangok kísérték a tudománymetriai rendszer bevezetését az alapkutatási pályázatok bírálati eljárásába. Hogyan látja most a helyzetet?

– Kezdetben valóban nem volt osztatlan a kutatói közösség lelkesedése, de a gyakorlat megmutatta, hogy működőképes, sőt előremutató az objektivitást szolgáló rendszer. A bírálóktól érkezett visszajelzések alapján elsősorban a fiatalabb kutatók körében volt sikere, azonban a szenior kutatók között is kiemelkedőnek bizonyult az elfogadottság. Ennek megfelelően az OTKA-pályázatok elbírálása esetében már 80 százalékban a publikációs adatbázisok, kiemelten a Magyar Tudományos Művek Tára alapján kaptunk objektív képet az egyes pályázók publikációs teljesítményéről, figyelembe véve az adott kutató életkorát és tudományterületét. Azt gondolom, hogy a tudománymetriai rendszer bevezetésének létjogosultságát hosszú távon a támogatott pályázatok egyre magasabb színvonala fogja igazolni.

Évek óta probléma, hogy nem elég hatékony a hazai szervezetek részvétele az uniós KFI keretprogramokban. Miképp tudták erősíteni a nemzetközi beágyazottságukat, hatékonyságukat az elmúlt időszakban?

– A felfedező és kísérleti hazai kutatások eredményeinek nemzetközi hasznosítása kizárólag a legkompetensebb hazai szakmai műhelyek összekapcsolásával lehetséges, ezt támogatja a Nemzeti Laboratóriumok hálózata is. Megvalósulásukkal nem egy egyetem vagy kutatóintézet próbál önállóan érvényesülni a nemzetközi térben, hanem a legjobb hazai kompetenciák egyesülnek egy-egy területen, immár jól látható kritikus tömeget képezve. Mondok egy példát: egészen biztosan van 13 remek kutató a Szegedi Tudományegyetemen a mesterséges intelligencia témakörében, de az országban ez a szám elérheti a 350-et is. Egészen más a súlyunk, ha ezt a kapacitást együtt tudjuk a kínálatban megjeleníteni. A vállalatok felkészítése is elengedhetetlen, ezért az NKFIH rendszeresen tart tájékoztató eseményeket, konzultációkat, workshopokat. A pályázati információszolgáltatást és tanácsadást nyújtó Nem­zeti Kapcsolattartókat mintegy 1900 ügyfél kereste meg közvetlenül 2021-ben e-mailben, telefonon, online vagy személyesen. Külső szakértők bevonásával angol nyelvű, gyakorlatorientált Horizont Európa pályázatíró, projektmenedzsment- és pénzügyi tréningeket is szervezünk, amelyeken eddig mintegy 150 pályázó kutató vagy projektmenedzser vett részt. Ugyancsak fontos eszköznek tartom a hazai forrásból indított rásegítő pályázatokat, és ösztönzésnek szánjuk azt is, hogy a hazai innovációs pályázatoknál pluszpontot jelent, ha valaki a nemzetközi térben is aktív.

A felfedező és kísérleti hazai kutatások eredményeinek nemzetközi hasznosítása kizárólag a legkompetensebb hazai szakmai műhelyek összekapcsolásával lehetséges, ezt támogatja a Nemzeti Laboratóriumok hálózata is. Megvalósulásukkal nem egy egyetem vagy kutatóintézet próbál önállóan érvényesülni a nemzetközi térben, hanem a legjobb hazai kompetenciák egyesülnek egy-egy területen, immár jól látható kritikus tömeget képezve.
Mit vár az idén induló uniós pályázati ciklustól?

– Elsősorban rengeteg munkát és nagyon sok új magyar csatlakozót, valamint növekvő pályázói sikerességet. Nem szerepeltünk rosszul az előző periódusban sem, hiszen a Horizont 2020 forrásaiból elnyert részesedésünkkel a 2004-ben vagy azután csatlakozó 13 „új” tagállam közül a képzeletbeli dobogó harmadik fokára sikerült fellépnünk. Ugyanakkor bízom benne, hogy a következő hét évben a közvetlenül pályázható brüsszeli forrásokból ennek a többszörösét fogjuk tudni elhozni. Nem titkolt ambíciónk, hogy Magyarország a teljes keretből 2,2 százalék körül részesedjen.

Ehhez milyen lépésekre lesz szükség már jövőre?

– A hazai pályázati rendszer logikáját már értjük, tudjuk és működtetjük, azonban képessé kell válnunk arra is, hogy a nemzetközi pályázati térben is hatékony lebonyolító és támogató rendszerré tudjunk fejlődni. Ezen a téren is tovább kell erősítenünk az NKFIH új szerepét, ami szerint nem pusztán egy hagyományos értelemben vett hivatal vagyunk, hanem egy olyan katalizátorszervezet, amely aktívan támogatja a hazai innovációs rendszer fejlődését, és segíti az ökoszisztéma szereplőit.•


 
Archívum
 2011  2012  2013  2014  2015  2016  2017  2018  2019  2020  2021  2022
Címkék

Innotéka