Miért lett népbetegség az allergia?

Az allergia a 21. század népbetegsége. Ha az immunológiai túl­­érzékeny­­ségek összes típusát figyelembe vesszük, a magyar betegek aránya biztosan eléri a népesség harmadát, de egyes becslések szerint a diagnosztizá­lat­lan allergiásokkal együtt akár a felét is. Bár néhány speciális allergiát kivéve e betegség általában nem veszélyezteti a beteg életét, világ­szerte emberek milliárdjai­nak rontja jelentősen az életminőségét. De miért reagál az immun­rendszer ilyen hevesen az olyan teljesen veszély­telen környezeti hatásokra is, mint egy pollenszem? Jóllehet elméletek vannak erre, valójában keveset tudunk az allergia kialakulásának okairól, és emiatt a betegség gyógyítása is meglehetősen nehéz.


Az allergia napjainkban leginkább a Covid-19 koronavírus-betegséggel összefüggésben kerül a hírekbe. Főként a virágporok okozta légúti allergiák időszakában sokan aggódnak amiatt, hogy a náthaszerű tüneteiket vajon az allergia okozza, vagy esetleg vírusfertőzés (akár a SARS-CoV–2 vírus) következményei. Noha a korábbi vírusváltozatok okozta megbetegedés tünetei jellemzően eltértek a szénanátha tüneteitől (tavaly elsősorban a lázzal, levertséggel és a száraz köhögéssel kötötték össze a Covidot), a delta-variáns okozta megbetegedések tünetei igen gyakran már nehezen megkülönböztethetők más megfázásos jellegű betegségektől – és az allergiától is. Teljes bizonyosságot csak teszteléssel lehet szerezni a Covid-fertőzésről.

A tünetek pontos azonosítása azért is nehéz, mert Magyarországon, ahogy szerte a fejlett világban, meredeken emelkedik az allergiások száma. Jóllehet a becslések jelentősen eltérnek egymástól, nagyon valószínű, hogy az emberek legalább harmada allergiás, és számuk évente három-négy százalékkal nő. A leggyakoribb allergiatípus, a parlagfű-allergia legalább 2,5 millió ember életét keseríti meg, vagyis a népesség negyede érintett. Ám emellett számos más környezeti hatásra is kialakulhat allergia, és sokan egyszerre több mindenre is túlérzékenyek.

A virágporok okozta légúti allergiák időszakában sokan aggódnak amiatt, hogy a náthaszerű tüneteiket vajon az allergia okozza, vagy azok esetleg vírusfertőzés következményei. Magyarországon valószínű, hogy az emberek legalább harmada allergiás, és számuk évente három-négy százalékkal nő. A leggyakoribb allergiatípus, a parlagfű-allergia legalább 2,5 millió ember életét keseríti meg, vagyis a népesség negyede érintett.

A hajlam örökletes

Kérdés, hogy mi okozza az allergia tömegessé válását és folyamatos terjedését. Ahogy minden betegség esetén, az allergia kialakulásában is vannak öröklött tényezők, illetve a környezeti tényezők is hatnak rá. A rohamos terjedés láttán hajlamosak vagyunk azt feltételezni, hogy a környezeti hatások játsszák a döntő szerepet az allergia kialakulásában, hiszen közismertek az emberi tevékenység okozta környezeti károk, a légszennyezés és a klímaváltozás. De vajon mekkora szerepük van az allergiában a géneknek?

„Az allergiás hajlam örökletes. A kutatások szerint, ha mindkét szülő allergiás, akkor hatvan-nyolcvan százalék eséllyel a gyermek is allergiás lesz. Ha csak az egyik szülő allergiás, akkor húsz-harminc százalék a gyermekben kialakuló betegség esélye
– mondja Novák Zoltán, a Szegedi Tudomány­egyetem egyetemi tanára, aki egyben a Magyar Allergológiai és Klinikai Immunológiai Társaság elnöke is. – Viszont a betegség meg­jelenésé­nek időzíté­sében és az allergia formájában, súlyosságában már számos külső tényező játszik szerepet.”

Vagyis teljes bizonyossággal nem lehet kijelenteni, hogy az allergiás szülőknek allergiás lesz a gyermekük is, de nagyon nagy a veszélyezte­tett­sége. Akiben pedig erősebb a hajlam, az kevésbé súlyos környezeti hatások esetén is allergiás tüneteket tapasztalhat, akár már egészen kis korban. Az allergia a 21. század népbetegsége. Az Egészségügyi Világ­szerve­zet (WHO) becslése szerint az évszázad közepére várhatóan minden második ember allergiás lesz a Földön. Azonban azt sem szabad elfelejteni, hogy az orvosi statisztikák­ban azért is bukkanhatnak fel egyre gyakrabban bizonyos betegségek, mert fejlődik a diagnosz­tika, és így többet azonosítunk közülük. Számos kór­képet csak az utóbbi év­tizedekben tudunk felismerni, de ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy korábban ne létezett volna.

Az allergia gyakoribbá válására számos elmélet létezik. Talán a legismertebb a higiénia­hipotézis, amely szerint a modern korban elterjedt higiénés szokások kedveznek az allergiás tünetek kialakulásának. Az allergia alapvetően az immun­rendszer hibás működéséből fakad: a szervezet védekezőrendszere ártalmatlan környezeti tényezőkre, például virágporra, különféle tápanyagokra vagy állati eredetű anyagokra is immunválaszt indít be, és ez okozza a tüneteket. A higiéniahipotézis egyik feltételezett mechanizmusa szerint a tényleges kórokozók (vírusok, baktériumok) elleni immunválaszt az 1-es típusú segítő (helper) T-immunsejtek közvetítik. Ezzel párhuzamosan gátolják a 2-es típusú segítő T-sejtek (TH2) közvetítette reakciót, ami számos allergiás tünet hátterében húzódik.

„Bizonyos gyermekkori fertőzések az immunrendszer sejtjeinek allergiát gátló vonalát erősíthetik, míg mások akár kedvezhetnek is az allergia kialakulásának – állítja Novák Zoltán. – Ennek az elméletnek számos bizonyítéka van, ugyanakkor vannak szkeptikus kutatók is.”

Az elmélet szerint, ha túlzottan steril, patogén­mentes környezetben növünk fel, akkor az immun­rendszer TH1 ága nem stimulálódik eléggé, így az nem képes gátolni a TH2 választ, és ez váltja ki az allergiát. Másképpen fogalmazva, az emberi szervezet ahhoz alkalmazko­dott a törzs­fejlődés során, hogy nagyszámú kórokozóval kell megküzdenie, és ehhez rendelkezik megfelelő immun­rendszerrel. Ha a szervezet nem találkozik ezekkel a kór­okozókkal, akkor egyéb, ártalmatlan anti­gének ellen fordul. A higiénia­hipotézist számos tapasztalat alá­­támasztja. A széna­­nátha és az ekcéma kevésbé gyakori a nagy­családokban felnőtt gyerekeknél, hiszen elméletileg őket több kór­okozóval fertőzik meg a testvéreik.

Az egyre sterilebb környezet lehet az oka annak is, hogy az allergia az iparosodottabb társadalmakban gyakoribb, mint a fejlődő világban, és a fejlett országokba bevándorlók annál gyakrabban mutatnak allergiás tüneteket, minél régebben élnek ott. Ahogy egy ország gazdagodik (és feltételezhetően egyre „tisztábbá” válik), úgy lesz mind gyakoribb az allergia a népességben. Egyértelmű különbség látszott például a Német Szövetségi Köztársaságban és a Német Demokratikus Köztársaságban az emberek allergiára való hajlamában a két ország egyesítésekor. A nyugatiak voltak a gazdagabbak, és ez meg­látszott az életmódjukon is. A keleti gyerekek közül sokan jártak bölcsődébe, mert a szüleiknek dolgozniuk kellett, így aztán több kórokozóval találkozhattak. Ezzel szemben a nyugati kisgyerekek közül többen maradhattak otthon az édesanyjukkal, mert az apa jól keresett, képes volt eltartani a családot. Emiatt a nyugati gyerekek hajlamosabbak az allergiára és más immunrendszeri betegségekre, mint a keletiek.

Az allergia az immunrendszer hibás mű­ködéséből fakad: a szervezet vé­dekező­rendszere ártalmatlan környezeti tényezőkre, például virágporra, különféle tápanyagokra vagy állati eredetű anyagokra is immunválaszt indít be, és ez okozza a tüneteket. A légúti allergiák gyakran együtt járnak az ételallergiákkal, amelyek a gyomor-bél rendszert érintő tüneteket okoznak, vagy atópiás bőr­betegséggel, például ekcémával járnak.

A hímnemű fák ártalmai

Egyes kutatások szerint eltérés van az azonos országban élő, városban és vidéken lakó emberek allergiára való hajlama között is, bár e különbség kevésbé kifejezett, illetve más faktorok is szerepet játszhatnak benne. Nagyon valószínű, hogy a városokban a közleke­dési eredetű légszennyezés hat az allergia kialakulására, bár telente a falvakban is erősen szennyezett lehet a levegő az elavult fűtési megoldások miatt. Viszont ugyancsak súlyosbít­hatja az allergiás tüneteket az, hogy régebben a városok utcáira, parkjaiba főként hímnemű fákat telepítettek. Ezzel akarták megelőzni, hogy a nőnemű fák elhullajtott magvai és gyümölcsei beszennyezzék az utcákat. Csakhogy a hímnemű fák virágport termelnek, ami sok emberben allergiás reakciókat vált ki. Mindez jól mutatja, hogy az allergia el­terje­dé­sét, kialakulá­sát nem lehet egyetlen okra vissza­vezetni. A betegség háttere rendkívül komplex, a klíma­változás ugyanúgy hat rá, mint a gyermekkori fertőzések és a lakhely.

„A környezeti faktorok nagyon fontos szerepet játszanak, hiszen például a globális felmelegedés miatt megnyúlik a növények virágzásának időtartama, vagyis hosszabb ideig lesz magas a pollenkoncentráció a levegőben
– folytatja Novák Zoltán. – De a lég­szennye­zés is az allergia súlyosbodását okozhatja.”

A higiénián kívül több más életmódbeli és környezeti tényezőt is összefüggésbe hoztak az allergiával. A krónikus stressz például súlyosbíthatja az allergiás tüneteket. Ezt a jelen­séget az immun­rendszer működésének szabályozásában fontos szerepet játszó inter­leukin-12 molekuláknak tulajdonítják. Ezek a molekulák nor­mális esetben visszafogják a 2-es típusú segítő T-sejtek által közve­tített allergiás reakciókat. Csakhogy súlyos stressz esetén a vegetatív idegrendszer, illetve a hormonrendszer működése gátolja az inter­leukin-12 működését, amely így nem tudja kontrollálni a TH2-sejteket, és súlyosbodik az allergiás reakció. Mindezek miatt bizonyos esetekben a súlyos allergiás tünetekkel küzdő emberek állapotán stresszcsökkentő kezeléssel lehet segíteni.

A higiéniaelmélet újabban feltörekvő ága a bélbaktériumok, illetve a bélben élő paraziták szerepét hangsúlyozza az allergia kialakulásában. A teória szerint az ivóvíztisztítás előtti időkben az emberek szervezetébe a vízzel számos parazita jutott be. Ezek közül sok kifejezetten veszélyes betegségeket terjesztett, voltak közöttük azonban olyanok is, amelyek nem okoztak különösebb problémát a bélrendszerben, és az évezredek során, koevolúciós folyamatok révén, alkalmazkodtak az emberhez. Olyan anyagokat választottak ki, amelyek féken tartották az immunrendszert. Eközben pedig, mellékhatásként, az allergiás reakciókat is blokkolták.

Az allergiás tünetek gyakran kombinálódnak, vagyis több különböző szervrendszert érintő allergia jelenik meg egyszerre. Novák Zoltán elmondta, hogy ha valakinek szénanáthája van, akkor mindig keresni kell, hogy nincs-e asztma is a háttérben. De a légúti allergiák nemritkán együtt járnak az ételallergiákkal, amelyek a gyomor-bél rendszert érintő tüneteket okoznak, vagy atópiás bőrbetegséggel, például ekcémával járnak. Az atópia a fokozott hajlamot jelenti az immunglobulin-E antitestek termelésére, akár veszélytelen antigének hatására is, ami az allergia kialakulásának alapja. Az atópiás hajlamú gyerekeknél életük során rendszerint meghatározott sorrendben jelennek meg a különféle allergiás tünetek, amit az orvos­tudomány atópiás menetelésnek hív.

Gyakran már csecsemőkorban megjelenik az allergiás bőrkiütés, ezt követik az asztmás tünetek, míg felnőttkorban jelentkezik a szénanátha. Természetesen ez a sorrend egyénen­ként változhat, de a tendencia szerint így szoktak megjelenni a különböző szerv­rend­sze­re­ket érintő allergiák. A különböző allergiák együttes meg­jelenése is arra utal, hogy a hát­tér­ben globális okok, a teljes immun­rendszer hibás működése húzódik. „Az allergia lényegében az immun­rendszer kisiklása, hiszen teljesség­gel ártalmatlan tényezőkre is védő­anyagokat termel. Ilyenkor megváltozik a sejtek működése, és a hibásan termelt immun­anyagok miatt jelennek meg a klasszikus allergiás tünetek” – magyarázza Novák Zoltán.

Az allergiás hajlam örökletes. Ugyanakkor az egyre sterilebb környezet is oka lehet, hogy az allergia az iparosodottabb társadalmakban gyakoribb, mint a fejlődő világban, de a klímaváltozás ugyanúgy hat rá, mint a gyermekkori fertőzések és a lakhely. A krónikus stressz pedig súlyosbíthatja az allergiás tüneteket. A higiéniaelmélet újabban feltörekvő ága a bélbaktériumok, illetve a bélben élő paraziták szerepét hangsúlyozza az allergia kialakulásában.

A kezelés általában csak tüneti

Bár az allergia hátterét, kialakulásának mechanizmusait jól ismer­jük, a tünetek meg­állíthatat­lanul terjednek a népességben. A betegség gyakoribbá válásának egyik leg­szembetű­nőbb jele, hogy növekszik az allergia­gyógy­szere­ket használók száma, illetve az ilyen készítmé­nyekre költött pénz összege. Ugyanakkor e gyógy­szerek szinte kizárólag csak az allergiás tüneteket csillapítják, vagyis szigorú értelemben nem a betegséget gyógyítják, nem az okát szüntetik meg. Jelenleg az allergia ellen egyetlen oki kezelés érhető el, és ez az immun­terápia. Ennek során tisztított, meghatározott dózisú allergén­kivonatot megfelelő ütemben adagolnak a betegnek. A szervezetben ennek hatására úgy­nevezett blokkoló ellen­anyagok jönnek létre, amelyek meg­akadályozzák, hogy az allergén ter­mé­sze­tes úton való bejutásakor olyan immunválasz induljon be, amely klinikai tüneteket okoz.

Az immunterápia nem egyik napról a másikra szünteti meg az allergiát. A sikeres kezeléshez három-öt éven keresztül kell alkalmazni, ekkor van valós esély arra, hogy az allergia megszűnik. Általában akkor alkalmazzák az immunterápiát sikeresen, ha a betegnek kevés allergénnel szemben diagnosztizálható a túlérzékenysége. Viszont vannak, akik hat-nyolc vagy még több allergénnel szemben is túlérzékenyek. Novák Zoltán szerint ilyenkor már kisebb a sikeres hiposzenzibilizáló (érzékenységet csökkentő) immunterápia sikerességének esélye.

Jelenleg az immunterápiát főként légzőszervi és rovarcsípés-allergiák ellen alkalmazzák, az ételallergiák esetén nem egyértelmű a pozitív hatása. Az allergén anyagot általában a bőr alá fecskendezik, ritkábban a nyelv alá helyezett tablettából szívódik fel. Jóllehet az utóbbi megoldás népszerűbb, főként a tűszúrástól ódzkodók körében, a vizsgálatok szerint a bőr alá fecskendezés erősebb hatást válthat ki. A legtöbb esetben a kezelés lezárulta után évekig tünetmentes maradhat a beteg.

A növények és más allergén környezeti anyagok igen eltérő erősséggel képesek allergiás reakciót kiváltani. Bizonyos molekulák önmagukban is allergiás tüneteket okoznak, míg mások csak egyéb körülmények teljesülése esetén, például ha kapcsolódnak más molekulákhoz. A gyengébben allergizáló anyagok molekulái rendszerint nem kötődnek olyan erősen azon sejtek receptoraihoz, amelyek beindítják a reakció mechanizmusát.

Az allergia kezelésének, menedzselésének csupán egyik ága a gyógyszeres terápia. A betegek sokat tehetnek maguk is azért, hogy a tüneteik enyhébbek legyenek (még ha ezzel a betegség okát nem is tudják megszüntetni). Novák Zoltán szerint az egyik legfontosabb viselkedési védekezés alapja, hogy a beteg ismerje, hogy milyen hatások váltják ki a tüneteit, és azokat igyekezzen elkerülni. Ez természetesen nem mindig egyszerű, hiszen számos allergén, például a virágporszemek a levegőben terjednek, és így korántsem csupán a virágos réten fordulnak elő, hanem szinte mindenütt. Vagyis a légzőszervi allergének elkerülése, főképpen virágzási szezonban, nagyon nehéz.

Elméletben könnyebb elkerülni az emésztőszervi allergiás tüneteket okozó anyagokat, merthogy a táplálékot megválogathatjuk, a belélegzett levegőt viszont nem. Ugyanakkor ez sem mindig egyszerű. A modern, feldolgozott élelmiszerek összetétele már rendkívül komplex, így aztán gyakran olyan anyagok is előfordulnak bennük, amelyeket nem is feltételeznénk, és amelyek miatt allergizálók lehetnek. Kevesen gondolnák például, hogy sok fel­vágottban van laktóz és tejfehérje is.

Az orvostudomány fejlődése mára szerencsére megkönnyítheti az allergiások életét, ugyanis sokkal pontosabban meg tudják határozni azt a moleku­lát, amely a betegben kiváltja az allergiás reakciót. Így nem feltétlenül kell teljesen lemondania bizonyos táplálékokról, vagy egyszerű elő­­kezeléssel semlegesíteni lehet a bennük lévő allergéneket. „Manapság már úgynevezett komponens­alapú diagnosztikát is végezhetünk, vagyis egy allergén anyagon belül is meg tudjuk határozni, hogy mely fehérje­komponens a felelős az allergiás reakcióért – mondja Novák Zoltán. – Ennek révén sokkal nagyobb lesz az esély arra, hogy a megfelelően kiválasztott immun­terápia hatékony legyen. Ám ha valaki tejfehérje-érzékeny, ma már azt is meg tudjuk neki mondani, hogy az allergiáját kiváltó fehérje­­komponens hőstabil-e vagy sem. Vagyis elképzelhető, hogy forralással semlege­sít­hető az allergén, és így forralt tejet már nyugodtan fogyaszthat, nem fog nála tüneteket okozni. Korábban csak abban lehettünk biztosak, hogy a tej fehérjéire allergiás, és kerülnie kell a tejtermékeket.”

A komponensalapú diagnosztika a betegség kilátásait is sokkal egzaktabban kiismerhetővé teszi. Az orvosoknak precízebb adataik lehetnek arról, hogy pontosan milyen típusú allergiája van a betegnek, ezáltal pedig az adott betegséghez kötődő klinikai tapasztala­to­kat vehetik alapul a terápia, illetve a prognózis meghatározásakor. Vannak allergia­típusok, amelyek jellemzően csak egy adott élet­szakaszra jellemzők, vagy a betegek tünetei néhány év múlva maguktól elmúlnak (mondhatni: kinövik az allergiát). Az allergén­komponens akkurátus azonosításával az orvosok pontosabban tájékoztathatják a beteget a lehetőségeiről.

A gyógyszerek az allergiás tüneteket csillapítják, nem az oko­kat szüntetik meg. Az immunterápia az egyetlen kezelés, melyet három-öt éven keresztül is alkalmazni kell, és főként légzőszervi és rovarcsípés-allergiák ellen alkalmazzák. Az ételallergiák esetén nem egyértelmű a pozitív hatása. Az emésztőszervi allergiás tüneteket okozó anyagokat könnyebb elkerülni, sőt meg tudják határozni azt a molekulát, amely a betegben kiváltja az allergiás reakciót. Így nem kell teljes egészében lemondani bizonyos táplálékokról, mert akár egyszerű előkezeléssel is semlegesí­teni lehet a bennük lévő allergéneket.

Számos gyermekkori betegség esetén nyugtatják azzal az aggódó szülőket, hogy a gyermek felnőtt korára „kinőheti” a beteg­séget, és tipikusan ilyen az allergia is. A valós kép azonban lényegesen össze­tettebb. Bár sok allergia már gyermek­korban kezdődik (ahogy korábban már volt szó az úgy­nevezett atópiás menetelésről), és olyan allergiák is vannak, amelyek nem egész életen át tartanak, más túl­érzékeny­ségek viszont csak felnőtt­korban jelentkeznek. Vagyis nem lehet egyértelműen kijelenteni, hogy a gyerekek körében gyakoribb az allergia, amely aztán felnőtt­korra gyakran elmúlik. Az Allergia­társaság elnöke szerint azonban arra viszonylag kicsi az esély, hogy a diagnoszti­zált allergia felnőtt­korra teljesen elmúljon. Inkább a válto­zás­ban lehet bízni. Ha valaki fiatal­korában több allergénre is erősen érzékeny, előfordulhat, hogy később egy-egy allergénre gyengül az allergiája, ez főként az étel­allergiák esetében lehetséges. A teljes gyógyulás azonban igen ritka.•


 
Archívum
 2011  2012  2013  2014  2015  2016  2017  2018  2019  2020  2021
Címkék

Innotéka