Miért nem figyelünk eléggé immateriális javainkra?

Egy adott termék esetében már nem maga a szabadalom jelenti a védelmet, hanem egy teljes portfóliót kell köré építeni, ami kellő biztonságot ad ahhoz, hogy az ötlet újdonság­tartalmát ne tudják ellopni, sem lemásolni, és az adott időre a hasznosítási jogokkal is kizárólag a tulaj­donos rendelkezzen – hang­súlyozta lapunknak adott interjújában Pomázi Gyula. A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának (SZTNH) elnökével az egyetemeken zajló szemlélet­váltásról, valamint az ősszel kiadott Globális Innovációs Index eredményeiről is beszélgettünk.


Miközben egy egyszerű bolti lopás komoly következmé­nyekkel jár, addig a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem (MOME) diploma­munkáiból kéretlenül merített ötletek nemritkán a nyugat-európai divat­lapokban köszönnek vissza…

– Materiális javainkra valóban kiemelten figyelünk, óvjuk és bebiztosítjuk értékeinket, ingatlanjainkat, autóinkat, ezzel szemben a szellemi tulajdonjogunkkal jelenleg nem tudunk mit kezdeni Magyarországon. Ezért is volt a MOME esetében rendkívül fontos állomás, hogy az egyetem vezetése idén úgy döntött, felméri az intézmény szellemi potenciálját. Elsősorban arra kerestük a választ, mi helyezhető oltalom alá, mit lehet és kell megvédeni. Ebbe a kategóriába esnek a többi között a hallgatók által az OTDK-n (Orszá­gos Tudomá­nyos Diákkör – a szerk.) megoldott vizsgafeladatok vagy éppen a diplomamunkák is, hiszen léteznek olyan piaci szereplők, akiknek az az elsődleges céljuk, hogy az ilyen esetekben felbukkanó újdonság­tartalmakat mindenki más előtt hasznosítsák. Fontos hangsúlyozni, nem követnek el ezzel bűncselekményt, egyszerűen kihasználják a gyenge­sé­gei­nket és tudatlan­ságunkat. Az a fajta tudatosság, ami elkezdett beépülni a MOME IP-stratégiájába (intellectual property – szellemi tulajdon), garanciát jelent arra, hogy a jövőben már ne lehessen a hallgatók, oktatók, kutatók ötleteit, munkáit ilyen egyszerűen máshol hasznosítani.

Több hazai egyetemmel történt meg­állapodás keretében a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala közreműködik a szellemi tulajdon­nal kap­cso­latos ismeretek oktatásá­ban, a szakmai módszertani fej­­­­lesz­té­sekben; az egyetemek hall­­gatói, oktatói, kutatói szellemi tulajdon tudatosságának növelé­sé­­ben, melynek fő célja, hogy az egyete­misták tudatosabban kezeljék az általuk létrehozott szellemi tu­lajdont, és megtanul­ják, miképp tudják azt haszno­sítani.
Az SZTNH idén több egyetemmel is szemléletformáló együttműködési megállapodást írt alá. Mennyire látja sikeresnek ezt a folyamatot?

– Korábban is mintegy tizenöt felsőoktatási intézménnyel volt megállapodásunk, azonban a megváltozott körülmények hatására újra kellett gondolni a kereteit. Elsődleges célunk az volt, hogy megteremtsük a lehetőségét annak, hogy az egyetemisták tudatosabban kezeljék az általuk létrehozott szellemi tulajdont, és megtanulják, miképp tudják azokat hasznosítani. A megállapodás részeként az SZTNH közreműködik a szellemi tulajdonnal kapcsolatos ismeretek oktatásában, a szakmai módszertani fejlesztésekben, az egyetem hallgatói, oktatói, kutatói szellemi tulajdon tudatosságának növelésében. Míg korábban a felsőoktatási intézmények nem voltak érdekeltek abban, hogy az ott létrehozott tudást hasznosítsák, ezért meg kellett mutatnunk, milyen hihetetlen potenciál van ebben. A tendenciák több mint biztatóak: 2019-ben nagyságrendileg 450 szabadalom jött létre Magyarországon; ezek egyik fele az egyéni feltalálókhoz volt köthető, míg a maradék 50 százalék a gazdaság szereplőihez. Az egyetemek teljesítménye 10-12 bejegyzett szabadalom volt évente. Ma már ott tartunk, hogy egy-egy intézmény nagyságrendileg 100-150 szabadalomérett kutatási eredménnyel rendelkezik. Egyértelműen az látszik, hogy az ösztönzők hatására az egyetemek elkezdtek másképpen tekinteni erre a lehetőségre, és valódi kutatóhelyként kezdtek viselkedni. Az idei esztendőben a Miskolci Egyetemmel, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemmel, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemmel, a kecskeméti Neumann János Egyetemmel, a győri Széchenyi István Egyetemmel és a Szegedi Tudomány­egyetemmel sikerült megállapodnunk, de jelenleg is zajlanak az egyez­tetések más felsőoktatási intézményekkel.

A hazai oltalomvédelem évszázados hagyománya ellenére viszonylag kevés vállalat rendelkezik oltalommal vagy szabadalommal. Hogy állunk nemzetközi viszonylatban?

– Annak ellenére, hogy az elmúlt években emelkedett a hazai szabadalmi bejelentések száma, a nemzetközi oltalomjoggal rendelkező vállalatok aránya továbbra is jelentősen elmarad az uniós átlagtól. A felmérések szerint az unió tagállamaiban működő kis- és középvállalkozások (kkv-k) 8,8 százalékához fűződik valamilyen oltalombejegyzés, ehhez képest a hazai mintegy 480 ezer kis- és közepes vállalkozás mindössze 3,3 százaléka tud ezen a területen eredményt felmutatni. És ami még nagyobb gondot jelent: a V4-ek tekintetében is az utolsó helyen állunk. Lengyelországban például ez az arány 10 százalék, ami egyértelműen azt mutatja, hogy nem régiós leszakadásról beszélhetünk.

A magyarországi adatok azért is szomorúak, mert a találmányok bejegyzésé­nek még a rendszer­váltás előtti idő­szakban is komoly hagyománya volt, éves szinten nagy­ság­rendileg ezer ilyen megkeresés érkezett a Hivatalhoz. Az elmúlt évek adatai azonban nem feltétlenül jelentik azt, hogy kevésbé vagyunk kreatívak, mint korábban, sem pedig azt, hogy kevesebb dolgot találunk ki, hanem egészen egyszerűen arra mutat rá, hogy nem vigyázunk a szellemi javainkra. Hogy konkrét adatokat is mondjak: az SZTNH-ban negyed­évente készülnek tevékenységi statisztikák, s a harmadik negyedév utáni összeg­zé­­sből az látszik, hogy újra elindult egy növekedési folyamat az oltalmi bejelentések terén – az eredményeink meghaladják a pandémia előttieket is. 2018-ban 443 nemzeti úton tett szabadalmi bejelentés érkezett hozzánk az első három­negyed évben, idén ez a szám 456. A védjegy­bejelenté­sek száma is kilőtt, az első kilenc hónapban több be­jelen­tés érkezett, mint 2019-ben összesen. Ettől függetlenül még sok a teendőnk, hogy ezek az adatok sokkal jobbak legyenek.

A jelentősebb vállalatoknál a szellemi tulajdon értéke egyre nagyobb hányadát teszi ki a cégek értékének. Valóban fontosabbá váltak napjainkra az immateriális javak a materiális javakkal szemben?

– Néhány évtizede a piac még annak alapján árazta be a cégeket, hány telephelye, gyára, üzeme volt, milyen infrastruktúrával rendelkezett, mennyire volt egyedi a technológiája és milyen volt a menedzsmentje. Mára azonban teljesen átalakult a szemlélet, és a hangsúly az immateriális javak felé tolódott el olyannyira, hogy az oltalmak, kereskedelmi jogok és védjegyek, illetve egy cég ismertsége már mintegy 80 százalékban képviselik az adott vállalat értékességét. Ha belegondolunk, ma már senki sem azt nézi, hol készül a termék, hanem az számít, hogy milyen logó van rajta, mennyire van felépítve a brand. Létezik olyan játékgyártó vállalat, amelyik szinte alig rendelkezik gyárral, mert termékeit mással készítteti el. A cég egyszerűen a nevét és logóját adja a játékhoz, és ez gyakorlatilag elég is a sikerhez.

Jóllehet az elmúlt években emelkedett a hazai szabadalmi bejelentések száma, a nemzetközi oltalomjoggal rendelkező vállalatok aránya to­vábbra is jelentősen elmarad az uniós átlagtól. Ez nem azt jelenti, hogy kevésbé vagyunk krea­tívak, kevesebb dolgot találunk ki, hanem arra mutat rá, hogy nem vigyázunk a szellemi javainkra, pedig az oltalmak, kereskedelmi jogok és védjegyek, illetve egy cég ismertsége már mintegy 80 százalékban képviseli az adott vállalat értékességét.
Egy előadásában korábban úgy fogalmazott, hogy az oltalom használata jelentősen járul hozzá a cégek gazdasági erősödéséhez: egy oltalom 10 százalékos növekedést eredményezhet, míg egy portfólió esetén akár 30 százalékot is. Mit jelent pontosan az oltalmi portfólió?

– Vegyünk egy egyszerű példát. Itt van az asztalon a mobiltelefonom, amely nagyság­rendi­leg 250-270 oltalommal rendelke­zik. Szabadalom védi például a kijelző fel­osztá­sát, forma­tervezési minta felel a kijelző lekerekített­sé­géért, dizájn­oltalmat jegyeztek be a kamerák elhelyezke­déséről, és védjegy­oltalom biztosítja a logó pozícióját is a készüléken, és lehetne a sort hosszan foly­tat­ni. Mindez jól mutatja, hogy egy-egy termék esetében nem egyetlen szabadalom­ról beszélhetünk, hanem egy teljes oltalmi portfóliót kell köré építeni, ami kellő biztonságot ad ahhoz, hogy a termék újdonság­tartalmát ne tudják ellopni, sem lemásolni, és az adott időre a hasznosítási jogokkal is kizárólag a tulajdonos rendelkezzen. A mai világban csak ez jelenthet valódi védelmet.

Szerencsére nem kizárólag külföldi példákat tudok említeni, ha az oltalmi portfólió fogalma kerül szóba. Idén ősszel osztottuk ki a formatervezési díjakat, ahol a termék kategória győztese Bay Zoltán lett, aki egy hyper high-end kategóriás audiohangfalat tervezett. A termék különlegességét az adja, hogy 360 fokban sugároz, így egy egészen speciális holografikus audioteret alakít ki maga körül. A hagyományostól teljesen eltérő formával rendelkező hangfalat három szabadalmi oltalom, használatiminta-oltalom és védjegy is biztosítja. A Julius–K9 kutyahám portfóliója még ennél is összetettebb; nemcsak a varrás technikája van levédetve, de még a hám rétegrendje is. Emellett védelemmel van ellátva a márka­név, a logó és az egész brand, így biztosítva a kereskedelmi és gyártási jogok hazai hasznosítását.

A tavalyi eredményekhez képest mindössze tíz ország tudott javítani az innovációs indexén, és ezek között van Magyar­ország is; egy helyet javítva, a 34. pozíciót foglalja el a 132 országot rangsoroló listán. A világon a hetedik legjobbak va­gyunk a szellemi tulajdonhoz fűződő árbevétel mértékében fajlagosan, ugyanakkor nincs egyetlen olyan hazai márkánk sem, amely világszinten komoly piaci ismertséggel és részesedéssel rendelkezne.
Nemrég jelent meg a Szellemi Tulajdon Világszervezete idei Globális Innovációs Indexe. Az eredmények alapján hogyan alakult hazánk teljesítménye az elmúlt évben?

– Egy helyet javítva, a 34. pozíciót foglaljuk el a 132 országot rangsoroló listán. Vélemé­nyem szerint a legfontosabb üzenete ennek a helyezés­nek, hogy tartós a jelenlétünk a Top 50-ben. Érdekesség, hogy a tavalyi eredmé­nyek­hez képest mindössze tíz ország tudott javítani, s ezek között van hazánk is. A Szellemi Tulajdon Világ­szervezete nemcsak azt vizsgálja, hogy a szellemi tulajdon­jogokat hogyan kezelik az adott államban, hanem azt is, miképp épül fel az ahhoz vezet út, vagy hogyan kezelik a hasznosítási kérdéseket. A világon a hetedik legjobbak vagyunk a szellemi tulajdonhoz fűződő ár­bevétel mérté­ké­ben, fajlagosan természetesen. Azaz a Magyar­országon létrejött újdonságok rendkívül sikeresek. Természetesen vannak gyengeségeink is: egyebek között nincs egyetlen olyan hazai márkánk sem, amely világ­szinten komoly piaci ismertséggel és részese­déssel rendelkezne. Az azonban világosan látszik, hogy a szabadalmi bejelentések számában szinte minden területen javultak idén a mutatóink a tavalyi és tavalyelőtti szinthez képest.

A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatallal közösen indított iparjogi pályázat milyen érdeklődést váltott ki?

– Az érdeklődők száma folyamatosan emelkedik, ezért a tervek szerint az elbírálás folyamatát rövidíteni fogjuk, és a pályázat keretösszegét is – amennyiben szükséges – emeljük a jövőben. Európában teljesen egyedülálló módon Magyarországon 100 százalé­kos támogatás szerezhető az iparjogoltalom bejelentésére, sőt arra is lehetőség van, hogy a szabadalmi bejegyzést követő első három évben az oltalom fenntartási díját sem kell megfizetni. Fontos megemlíteni, hogy a vállalkozások kutatás-fejlesztési minősítésével különböző adókedvezmények is igénybe vehetők, amelyekkel a cégek többsége ma nem él. A társasági adónál tízmillió forintonként egymilliót spórolhatnak a fejlesztéssel foglalkozó cégek, de a hazai vállalkozások többsége ezt jelenleg nem igényli vissza. A lehetőség adott, az erre szánt keretösszeg is biztosított, arra biztatok mindenkit, hogy éljen vele.•


 
Archívum
 2011  2012  2013  2014  2015  2016  2017  2018  2019  2020  2021
Címkék

Innotéka