2015. december 2.

Szerző:
Bencze Áron

Fotó:
Forrás: MVM Paks II.

Minden szempontból biztonságos

A paksi bővítéshez összességében mintegy hatezer engedélyre van szükség, és az idei esztendő egyik legnagyobb eredménye, hogy a beruházáshoz elengedhetetlen környezetvédelmi engedélyt várhatóan néhány hónapon belül kiadja a hatóság – jelentette ki Aszódi Attila. A Paksi Atomerőmű teljesítményének fenntartásáért felelős kormánybiztos meggyőződése, hogy a paksi kapacitásfenntartási projekt ellátásbiztonsági, versenyképességi és klímavédelmi szempontból is szükséges.


Paks II. látványterve
A közvélemény egy része még ma is szkeptikus a paksi bővítést illetően. Mi a legfontosabb érv a két új blokk mellett?

– Magyarországon a rendszerváltást követően jelentősen csökkent az energiafelhasználás, azonban az ezredforduló után az ipar átstrukturálódásának köszönhetően ismét emelkedni kezdett az igény. A gazdasági válság ugyan törést okozott, de az utolsó néhány évben ismét növekedő trendet látunk ezen a piacon: körülbelül évi 1 százalékkal nő az energiafelhasználás. És ami ugyancsak fontos: nemcsak a felhasznált energiamennyiség, hanem a rendszer csúcsteljesítménye is növekedett. Az előző nyár folyamán egy 6500 megawattot megközelítő villamosenergia-csúcsfogyasztással találkoztunk, miközben a hazai energiatermelés radikálisan csökken. A két jelenség közötti ellentmondás egyszerű magyarázata az, hogy minden korábbinál nagyobb mértéket ölt a villamosenergia-import. A tavalyi esztendőben a felhasznált energia mintegy harmadát, 32 százalékot külföldről szereztük be. Ennek döntő hányadát lengyel, cseh és ukrán széntüzelésű erőművekből.

Magyarország áramimportjának alakulása 2007–2014 között (a magyar villamosenergia-felhasználás és hazai termelés függvényében)
Miért ilyen magas ez az arány?

– Jelenleg az import olcsóbb a hazai termelésnél, azonban az általunk igénybe vett szénerőművek hosszú távon nem fogják tudni ilyen alacsony áron biztosítani a villamos energiát, ugyanis az Európai Uniónak klímapolitikai okok miatt határozott szándéka kiszorítani őket a piacról. Olyan célkitűzéseket látunk az Európai Bizottság részéről, ami a szén-dioxid-kibocsátást komoly mértékben drágítaná. A Mavir előrejelzése szerint egyébként mintegy 7300 megawatt új kapacitásra lesz szükség 2030-ig Magyarországon, melyből a két új blokk mindössze 2400 megawattot fog tudni kielégíteni. Ráadásul hazánkban rengeteg olyan gázerőmű van, amelyek a jelenlegi gázár mellett egészen egyszerűen nem tudnak versenyképesek lenni, emellett pedig sok az olyan erőmű, amelyek valójában csak papíron léteznek, fizikailag már nem képesek részt venni a termelésben. A paksi reaktor működő négy blokkja adja a hazai áramfogyasztás 36 százalékát, csakhogy meghosszabbított engedélyük 2032 és 2037 között lejár. Egy biztos, nemcsak két új blokkra lesz szükségünk a jövőben, hanem a most rendelkezésre álló kapacitások bővítésére és fejlesztésére is.
A 2011-ben elfogadott magyar energiastratégia az atom-szén-zöld variáns megvalósítását tűzte ki célul 2030-ig. Úgy számolunk, hogy a két új paksi blokk hosszú távon a hazai fogyasztás körülbelül 40 százalékát fedezi majd, így bőven marad hely akár az időjárásfüggő megújulóknak is! Az országok áramellátási lehetőségei eltérőek – például Magyarország és Horvátország energiaigénye nagyjából hasonló, azonban déli szomszédunknál nagy szerep jut a vízerőműveknek, hazánknak pedig ilyen lehetőségei nincsenek.

Visszatérve Paks bővítésére, eddig milyen lépésekre került sor?

– Egy atomerőmű építése rendkívül komplikált és hosszú folyamat. A Parlament még 2009-ben adta elvi hozzájárulását a bővítéshez, a beruházáshoz pedig összességében mintegy hatezer engedélyre van szükség. Ez négy nagy csomagra bontható. Az első az elvi vízjogi engedély, amelyre azért van szükség, hogy a Duna vizét lehessen használni az erőmű hűtésére. A második eredményeképpen az erőmű csatlakozhat az országos villamosenergia-rendszerhez, a harmadik a telephelyalkalmassági, a negyedik pedig az a környezetvédelmi engedély, amelynek kapcsán Münchentől Belgrádon át Kijevig külföldi nyilvános fórumokra és szakértői konzultációkra is sor került. Szükség lesz ezeken felül létesítési és üzembehelyezési engedélyekre. Az idén a környezetvédelmi engedélyek megszerzésén volt a hangsúly, 2016-ban a telephelyiekén, 2017 a létesítési engedélyeké lesz. Az építkezés várhatóan 2018-ban indul, mintegy öt évig tart, az üzembe helyezés pedig egy-másfél évet vesz igénybe.
A fejlesztés brüsszeli jóváhagyása kapcsán öt fontos mérföldkő van, közülük az első hármat teljesítettük. Az első az államközi szerződés volt, amelyet még a 2014. januári aláírás előtt bemutattunk a Bizottságnak, a második az Euratom által idén tavasszal aláírt üzemanyag-ellátási szerződés volt, míg a harmadik az, hogy a Bizottság elfogadta az Euratom szerződés 41-es cikkelye szerinti notifikációt. Jelenleg két témában vannak még egyeztetések Brüsszellel – egyik a beszerzésekre vonatkozik, a másik pedig az állami támogatás kérdése. Az Európai Bizottság 2015. november 19-i állásfoglalása, a kötelezettségszegési eljárás megindítása nem tartalmaz olyan elemet, amely ezt az előkészítési munkát befolyásolná. Az eredeti menetrend szerint dolgozunk tovább, a felmerült kérdéseket pedig tárgyalásos úton tisztázzuk Brüsszellel.

A Nemzetközi Környezetvédelmi Eljárás érintett országai
Nemrég zárult le a paksi bővítés környezeti engedélyezésének lakossági konzultációs szakasza, a környezetvédelmi engedélyt várhatóan néhány hónapon belül kiadja a hatóság. Milyen lépésekre volt szükség ehhez?

– A környezetvédelmi engedélyezés a ma­gyar törvények értelmében környezetvédelmi hatástanulmányhoz kötött, és ezt a 2000 oldalas tanulmányt a nemzetközi közvélemény tájékoztatásához nemcsak magyar, hanem angol nyelven is elkészítettük, sőt a dokumentum összefoglalóját és a nemzetközi fejezetet az érdeklődő országok részére külön lefordítottuk. A hatástanulmány nem csak papíron áll rendelkezésre, hozzáférhető a projekttársaság, a környezetvédelmi hatóság és a Földművelésügyi Minisztérium weblapján is, és egyebek között a levegőre, a talajra, a bioszférára, a vízre, a növény- és állatvilága, illetve az emberekre gyakorolt hatásokat is részletesen vizsgálja. A környezetvédelmi engedélyezés éles szakasza 2014. december 19-én kezdődött el, ezt követően a hatóság több kérdést intézett a beruházóhoz, melyeket a projekttársaság hiánypótlások formájában válaszolt meg.
A beruházás nagy jelentőségére tekintettel a törvényeken túlmutató kezdeményezésbe kezdtünk, és tavasszal 41 települést kerestünk fel, ahol fórumokat tartottunk, hogy az ott élők közvetlen információt kaphassanak a bővítés részleteiről. Ennek köszönhetően több mint 3000 emberhez jutottunk el személyesen. A legnagyobb érdeklődés Kalocsán, Szekszárdon és Pakson övezte a programot, azonban számarány tekintetében volt olyan kisebb település, ahol a lakosok 25 százaléka jelent meg a meghallgatáson. A lakosságot nem a biztonságtechnikai kérdések vagy a környezeti hatások érdekelték, hanem alapvetően az iránt érdeklődtek, milyen munkahelyek jönnek létre, az építkezésbe és az üzemeltetésbe hogyan tudnak bekapcsolódni, illetve az, hogy Kalocsa és Paks között mikor épül híd.

A nemzetközi konzultációk azért feltehetőleg jóval szakmaibb oldaláról közelítették meg a beruházást…

– Eredetileg harminc országot hívtunk meg a Paks II. beruházás környezeti hatásairól lefolytatott nemzetközi konzultációkra, közülük 11 ország jelezte, hogy szeretne ebben a folyamatban részt venni. Célunk az volt, hogy a magyar engedélyező hatóság – a környezetvédelmi hatóság – további véleményeket csatoljon be, és meggyőződjön arról, hogy a környezeti hatástanulmányból esetleg nem maradt-e ki valami olyan aspektus, amit figyelembe kellene vennie értékelése során. A konzultációt Horvátországban, Eszéken kezdtük, majd Bécsben folytattuk, utána Romániába, Szlovéniába, Ukrajnába és Németországba utaztunk, az utolsó fórumot pedig Belgrádban tartottuk. A legnagyobb érdeklődés Münchenben kísérte a beruházást, a kétnapos, összesen 17 órán át tartó nyilvános fórum elsősorban energiapolitikai, illetve biztonsági kérdésekre koncentrált.

A Paks II. projekt üzemterve
Az új blokkok miatt milyen vízigénye lesz Paksnak a jövőben?

– A Duna átlagos vízhozama Magyarországon másodpercenként 2350 köbméter, és a jelenleg is működő négy blokk 100 köbméter igényű, a két új blokk pedig 130 köbméterrel terhelné meg a rendszert, így abban a néhány évben, mikor egyszerre működnek majd a blokkok, a vízhozam körülbelül 10 százalékát érinti az atomerőmű. Az új blokkok hűtését továbbra is azzal a módszerrel tervezzük, amit a je­lenlegi négy reaktornál alkalmaznak; ez már 30 éve jól működik, láthatóan káros környezeti hatás nélkül. A változást a víz melegítésének mértéke jelenti. Míg a mostani struktúrában télen 14, nyáron pedig 11 fokkal emelkedik a víz hőmérséklete, a klímaváltozási szempontokat figyelembe véve az új blokkok esetében – évszakoktól függetlenül – mindössze 8 fokkal melegítjük majd fel a vizet. Az új blokkok elindítása természetesen hatással lesz a visszaeresztés után kialakult hőcsóva hosszára is a Duna medrében. A most működő négy blokk hőcsóvája 2 kilométer hosszúságú, ez a párhuzamosan működő időszakban 11 kilométeresre nő, majd 2037 után 1 kilométeresre fog csökkenni. Számításaink szerint a visszaeresztés után 500 méterrel 3-4 fokot fog hűlni a víz, így a 30 fokos korlátnak meg tudunk felelni a jövőben is. Régóta vizsgálat tárgya, miképp hat a folyó élővilágára a melegebb víz, de most új tanulmányok is készültek. Megállapították, hogy a Duna ökológiai egyensúlya nem sérül. (A hőcsóvát egyes élőlények kifejezetten kedvelik, mások elkerülik.)

A környezetvédők az alacsony vízállásos és a forró napok számának radikális növekedését érzik problémásnak. Ez mennyiben fogja korlátozni a kapacitás kihasználását?

– Szerencsére a Duna alacsony vízállása és a legmelegebb napok nem egyszerre jelentkeznek Magyarországon. A forróság a nyári hónapokban jellemző, míg a vízhozam szeptember-október táján esik vissza. 2014-ben öt olyan napot számoltunk, amikor 25 fok feletti volt a víz hőmérséklete, és tizenháromszor haladta meg a 23 fokot. Elemzéseink szerint ez az arány 2025-re hatra és húszra nő, 2032-re pedig hétre és 22-re. A kritikus napok miatt számolunk utóhűtési alternatívákkal, ráadásul az előre tervezhető nagy karbantartásokat is lehet ezekhez az időszakokhoz időzíteni, ezért nyugodtan kijelenthető, hogy a klímaváltozás sem hathat ki érdemben a Paks kapacitáskihasználtságára.

A rendszer biztonsági hűtése hogyan oldható meg, ha a Duna vizét valamilyen ok miatt nem tudnák felhasználni?

– Fontos szempont, hogy míg a blokkok üzemeltetéséhez összesen 230 köbméter vízre van szükségünk másodpercenként, a biztonsági rendszer hűtésénél ez az igény mindössze 1-2 köbméter. Abban az esetben, ha a Duna vize eltűnne a mederből, a rétegvízhez hozzáférő parti szűrésű kutak mellett számíthatunk még a közeli Csámpán található vízműre és az erőmű melletti horgásztavakra is. A paksi blokkok Európa vízzel legmegnyugtatóbban ellátott telephelyén vannak, de ha minden felsorolt eshetőség csődöt mondana, még akkor is ott van a levegőbe történő hőelvezetés lehetősége.

Korábban az oroszok a hűtőtorony lehetőségét sem zárták ki. Ezt a tervet végül elvetették?

– Egy 180-200 méter magas hűtőtorony nemcsak kifejezetten drága létesítmény, de számos környezeti hatással bíró tájbefolyásoló építmény is, ami a mikroklimatikus viszonyokat megváltoztatja, és még vegyszerfelhasználási igénye is van. Nagyon sok érv szólt ellene.

Milyen alternatívákat dolgoztak ki a nukleáris balesetek esetére?

– Ez a kérdés kiemelt szerepet kapott a közmeghallgatások vitáiban is. Egy atomerőmű tervezésének folyamatában természetesen az üzemzavarok lehetőségének nagyon széles spektrumát vizsgálják. Számítani kell ember által kiváltott és a természet által generált veszélyekre is, még abban az esetben is, ha a modellszámítások alapján mindössze egymillió évente fordulhatnak elő. Az új paksi blokkok a 3+-os generációt képviselik majd, azaz a reaktoroknak négy redundánsbiztonsági rendszerük lesz, egymástól szigorúan elválasztva. Az új blokkok viszonylag nagy földrengésre lesznek méretezve, és elhelyezkedésüknek köszönhetően a Duna semmilyen körülmények között sem áraszthatja el. Az erőművet a százezer évente előforduló legszélsőségesebb időjárási körülményekre, de még utasszállító repülőgép rázuhanására is méretezik, dízelgenerátorai pedig egymástól távol lesznek, hogy egyszerre ne sérülhessenek meg. Az újításoknak köszönhetően a gáz nem gyűlhet össze robbanóképes mennyiségben, ahogyan az korábban Fukusi­mában történt. Minden esetleges műszaki zavar hatása 500 méteres körön, azaz a kerítésen belül marad. 800 méteren túl nem lehet szükség semmilyen sürgős óvintézkedésre, 3 kilométeres körön kívül pedig átmeneti kitelepítésre sem.

A hitelkeret felhasználása az építkezés kezdetétől lesz aktuális, vagy már korábban is szükség lesz lehívásokra?

– A tízmilliárd eurós orosz hitelkeret egy részének felhasználására már 2018 előtt, az előkészítési szakaszban is szükség van, a visszafizetés azonban csak 2026 áprilisától lesz aktuális. Nemzetközi tapasztalatok szerint a tervezési-engedélyezési költség a teljes beruházás 6-10 százalékát teszi ki, de a pontos költségek a projekttársaság pénzügyi tervében fognak megjelenni.

Végeztek számításokat a beruházás gazdaságélénkítő hatására is?

– Az államközi szerződés értelmében az orosz félnek törekednie kell arra, hogy a projekt 40 százalékában magyarországi cégeket preferáljon, így az építkezésben részt vevő vállalatok bevétele hosszú évekre lendületet kaphat. Nagy mennyiségű acélt, betont és berendezések sorát kell beépíteni az erőműbe. Csúcsidőben több mint 8000 ember fog a telephelyen dolgozni, közvetetten pedig még 2000 ember kapcsolódhat a beruházáshoz. Miután a kivitelezés nagyszámú személyes jelenlétet feltételez, így azok a félelmek nem megalapozottak, hogy a munka jó részét külföldi cégek valósítják meg. A Roszatom november végén konferenciát tartott Budapesten, a lehetséges beszállítók tájékoztatására. A tervek szerint a két új paksi blokk üzembe helyezése 2023 végén, illetve 2024 elején kezdődhet, majd a létesítmények 2025-ben, illetve 2026-ban kapcsolódnak be a hazai áramtermelésbe.•


 
Archívum
 2011  2012  2013  2014  2015  2016  2017  2018  2019  2020  2021  2022  2023  2024
Címkék

Innotéka