A TÁMOP 4.2.1-08/1-2008-0007 azonosítójú, Egységes Tudás- és Technológiatranszfer platform a kiterjesztett Közép-dunántúli tengelyen címet viselő projekt fő célja, hogy a K+F+I+O kapacitásának növelésével a Pannon Egyetem tovább erősítse a gazdasági szereplőkkel az együttműködést és a kutatási eredmények hasznosulását a társadalomban.

Miért érezte fontosnak a Pannon Egyetem ezt a projektet, és jelenleg hol tart a megvalósítása? – Kovács Kristóf rektori megbízottat, a Tudás- és Technológiatranszfer Központ (TTK) vezetőjét és Rácz Géza projektmenedzsert kérdeztük.

Rácz Géza és Kovács Kristóf

KK: Egyetemünk három alaptevékenysége összhangban, egymást erősítve működik: az első természetesen az oktatás, ami egyetemi szinten semmilyen körülmények között nem létezhet színvonalas kutatás és innováció nélkül. Tudományos eredményeinket pedig hasznosítani is szeretnénk, amit először itt a régiónkban teszünk meg. Ez a régiós szerepvállalás tükröződik abban a Tudás- és Technológiatranszfer Központban, amit a pályázat segítségével, egészen pontosan 171 336 259 forint pályázati támogatással hoztunk létre az egyetemen.

RG: 2010-ben kezdődött a projekt megvalósítása, és 2013. június 30-án fejeződik be. Létrehoztuk a TTK-t, felállítot­tuk a szervezeti hátteret, amely oda- és visszacsatolással működő hálózati struktúra. Öt karunk mindegyikén van egy személy, aki felelős a kari K+F+I folyamatokért, és akinek az a feladata, hogy a releváns információkat közvetítse a kar és a központ között. A jó hazai és külföldi tapasztalatok átvételére színvonalas szakmai tanulmányok készültek, de a hátralévő rövid időben is még nagyon sok teendőnk van a TTK szolgáltatásaihoz kapcsolható tanácsadások, szakmai együttműködések szervezése és a témával kapcsolatos rendezvények lebonyolítása terén.

KK: Ezeket a tevékenységeket természetesen már a projekt indulásától kezdve végezzük, több képzési programot tartottunk már, amelyeken a célcsoportjainkkal megismertettük a többi között az innovációmenedzsmentet, a szellemi tulajdon védelmét. A képzéseken túl számos olyan rendezvényt – workshopokat, információs napokat, üzletember-találkozókat, konferenciákat – szervezünk, amelyek mind-mind támogatják ezeket a folyamatokat, és erősítik az ipari kapcsolatok fejlesztését.

Mi van még hátra a projekt végéig? Említette, hogy nagyon aktív munka folyik az utolsó hónapokban.

RG: Valóban rendkívül intenzív munkát követel a projekt utolsó fél éve. Ebben az időszakban valósítjuk meg a konkrét tanácsadásokat; például a kutatóknak üzletfejlesztési tanácsadást nyújtunk, üzleti tervek készítésében adunk segítséget. Ez egy tanulási folyamat, amelyhez felkészült külső tanácsadók munkáját is igénybe vesszük. Számos szakmai rendezvényt tartunk még hazai és külföldi szakértők bevonásával, de szerveztünk és szervezünk külföldi tanulmányutakat is. A projekt támogatásával jutottak el kollégáink Grazba, Prágába, Mariborba. Olyan nagy egyetemekre, ahol már évek óta magas szinten művelik a tudás- és technológiatranszfer tevékenységet, az ottani kollégáktól tanulni lehet és az eredményeiket adaptálni. Brüsszelben működik az Egyetemek Menedzsmentjének Európai Központja (ESMU), ahonnan szintén nagyon sok hasznos információt tudtunk és tudunk összegyűjteni.

KK: Fontos hangsúlyozni, hogy az elhangzottak nem kizárólag Veszprémre vonatkoznak, hiszen a Pannon Egyetemnek vannak telephelyei Keszthelyen és Nagykanizsán is, és bár a TTK központja Veszprémben van, tevékenysége a teljes universitast átfogja.•