Működésben a legkorszerűbb biztonsági architektúra

A Thales a magyar piacon komplett megoldásokat kínál a közlekedési rendszerek területén, az új elektronikus biztosítóberendezésektől a közlekedési díjbeszedő rendszereken át a fixen telepített jármű-diagnosztikai rendszerekig – hangsúlyozta Mikics György, a Thales Rail Signalling Solutions Kft. ügyvezető igazgatója, aki szerint a Sopron–Szombathely–Szentgotthárd vasútvonalon elvégzett feladatok mérföldkőnek számítanak a cég életében.


A Thales Rail Signalling Solutions Kft. mióta van jelen Magyarországon?
– A Thales a világ egyik vezető ipari elektronikai szállítója, közel hetvenezer munkavál­lalót foglalkoztató nemzetközi nagyvállalat. Az alkalmazottak fele kutató-, fejlesztőmérnök, akiknek köszönhetően a társaság évente közel 300 szabadalmat jegyeztet be. A több mint ötven országban aktív üzletet bonyolító csoport a vevők biztonsággal kapcsolatos technológiai igényeinek kielégítésére specializálódott. Ide tartoznak a légi irányítás, az űrtechnológia, illetve a harcászati és polgári alkalmazású biztonsági elektronikai rendszerek, például a közlekedési elektronikai rendszerek. A Thales Rail Signalling Solutions Kft. ez utóbbi területen belül a vasúti biztosítóberendezések ország- és vevőspecifikus fejlesztését, gyártását, projektek lebonyolítását tűzte ki célul.
A Thales RSS Kft. és jogelődje, a HTA Kft. Magyarországon immár húsz éve végez közlekedési elektronikai rendszerekkel kapcsolatos tervezési, fejlesztési, gyártási, kivitelezési feladatokat.

Az elektronikus berendezés kezelőpultja

Az elmúlt időszakban melyek voltak azok a nagyobb volumenű projektek, melyekben részt vettek?
– Elsőként talán Győr állomás új, több mint száz váltót vezérlő elektronikus biztosítóberendezésének fejlesztési projektjét emelném ki. Itt az ötvenéves, elhasználódott, már nehezen fenntartható jelfogós berendezés cseréjét kellett megvalósítanunk, összhangban a vasúti pálya, az aluljárók és a peronok párhuzamosan folyó átépítésével. Győr az ország egyik legforgalmasabb állomása, ahol a forgalom jelentős korlátozása még ilyen átfogó átépítés időszakában sem megengedett, ezért a tervezés, fejlesztés, kivitelezés rendkívüli szakértelmet, szervezettséget és koordinációt igényel.

Elektra 2 biztosítóberendezés központi számítógépe

Kollégáim az elmúlt években kellő tapasztalatot szereztek hasonló, ám kisebb léptékű beruházások kulcsrakész lebonyolításában, mint például Almásfüzitő, Komárom, Hegyeshalom, Vecsés, Üllő vagy Monor állomások biztosítóberendezési és távközlési rekonstrukciói. Győrben elsősorban a párhuzamosan zajló pályaépítési munkákkal történő szakmai-időbeli koordináció, illetve a Thales elektronikus állomási biztosítóberendezés-család legkorszerűbb tagjának, az Elektra 2-nek magyarországi bevezetése jelentett komoly kihívást. Egy-egy ilyen bevezetés az országspecifikus funkciók kifejlesztésének szükségessége miatt komoly ráfordítást, befektetést kíván, melyet a projekthatáridők maradéktalan figyelembevételével kell elvégezni. Ezért döntöttünk úgy, hogy magyarországi fejlesztőcsapatot hozunk létre, így gördülékenyebbé vált a megrendelővel és a közlekedési hatósággal való kapcsolattartás is. Ma már tíznél több hazai fejlesztőmérnök működik közre az ország- és vevőspecifikus fejlesztések ellátásában, az alaprendszert szállító Thales Austria szakmai irányításával.
A lezárt projektek sorában meg kell még említeni a HÉV csepeli vonalát, illetve a szentendrei vonal Batthyány tér–Békásmegyer szakaszát, azonban fontos mérföldkő volt a szlovén vasúti összeköttetés tavaly átadott, tíz állomást magába foglaló Zalalövő–Boba vonalszakasza is.

A cég történetében voltak tulajdonosváltások. Mikor került ezekre sor, és miért volt rájuk szükség?
– Mint korábban már említettem, társaságunk húsz évvel ezelőtt, röviddel a rendszerváltást követően alakult. A cél akkor a nyugati vasutakon már bevezetett korszerű, nagy biztonsági szintet kínáló rendszerek magyarországi meghonosítása volt, azzal a nem titkolt szándékkal, hogy a magyar tervezők, beszállítók, kivitelező alvállalkozók, de maguk a felhasználó vasúttársaságok is korszerű technológiákat alkalmazó, értő szakembereket nevelhessenek ki. Ennek érdekében a kezdetekben az alapítók között a többségi tulajdonos Alcatel Austria mellett a MÁV és a GYSEV is komoly szerepet kapott. A célokat maradéktalanul elértük, a MÁV és a GYSEV az európai uniós források felhasználási szabályainak betarthatósága érdekében két lépésben értékesítette tulajdonrészét, a vevő jórészt a Prolan Irányítástechnikai Zrt. volt. Ebben az időszakban az Alcatel és a Prolan elsősorban a magyar vasutakon alkalmazható rendszereket fejlesztett közösen, a szinergiahatásokat kihasználva. A tulajdonlásban a következő jelentős változás az volt, amikor az Alcatel a Thalesnek értékesítette TSD (közlekedési) üzletágát, amely további kölcsönös előnyökkel járt. Ma a Thales a magyar piacon komplett megoldásokat kínál a közlekedési rendszerek területén, az új elektronikus biztosítóberendezésektől a közlekedési díjbeszedő rendszereken át a fixen telepített jármű-diagnosztikai rendszerekig.

A cégük végezte a Sopron–Szombathely–Szentgotthárd vasútvonalon a biztosítóberendezések tervezését és építését. Mekkora volumenű munka volt ez a cégük életében?
– Ez a projekt mérföldkő a cég életében éppúgy, mint a GYSEV, de akár egész Magyarország életében is. A 7,6 milliárd forint beruházási összegű munkára vonatkozó vállalkozási szerződést a GYSEV és a Thales 2009 augusztusában írta alá. A korábbi évek kedvező tapasztalatai alapján jelentős mértékben kötöttünk alvállalkozási, beszállítási szerződéseket magyarországi partnereinkkel. Az engedélyezési és előtervek legnagyobb része magyar tervezők munkája, és számottevő beszállítás, illetve építési munka valósult meg hazai vállalkozások közreműködésével is. Ide sorolhatók a KÖFE (központi forgalom-ellenőrző rendszer), a FET (felsővezetéki energia-távvezérlő rendszer), a külsőtéri biztosítóberendezések építési munkái, a távközlési és áramellátó berendezések gyártása, szállítása, építése, az útátjáró biztosítóberendezések, az utastájékoztató rendszerek és az összes magasépítési munka. A Thales tervezte, gyártotta, szállította a projekt „magvát” jelentő belsőtéri biztosítóberendezéseket, illetve koordinálta az egész beruházás kulcsrakész tervezési, építési, vizsgálati, átadási feladatait. A hat új állomási biztosítóberendezést, a 120 kilométeres vonal új távközlő, utastájékoztató és diszpécser rendszerének létesítését, illetve hat állomási épület részleges rekonstrukcióját magába foglaló munka a hazai piacon rekordnak számító gyorsasággal, hatékonysággal, és bátran állíthatom, hogy az összes érintett fél megelégedésével zárult.

Az Elektra berendezés

Az új biztosítóberendezések milyen hatással vannak az új pályaszakaszok forgalmára?
– Egy-egy ilyen beruházást minden esetben műszaki-forgalmi szükségszerűségek hívnak életre. Ezen a vonalon 80-100 évvel ezelőtti technológiát képviselő, meglehetősen elavult és alacsony biztonsági szintet kínáló biztosítóberendezések működtek. Ezek a berendezések a nagy létszámú kezelőszemélyzettől különös odafigyelést és koordinációt igényeltek, szinte bármilyen emberi mulasztás, tévesztés a biztonság sérülését okozta. Az új berendezések a ma elérhető legkorszerűbb biztonsági architektúrákra épülnek, ezek következetes alkalmazásával a veszélyeztetések, balesetek száma radikálisan csökkenthető. Korunkban, amikor a személy- és áruszállításért a vasút nagy versenyben van a közúti szállítmányozókkal, elengedhetetlen és komoly versenyelőnyt biztosít a vasút által kínálható maximális biztonság.
Érdemes szólni a forgalom lebonyolításának hatékonyságáról is. A 120 kilométeres óránkénti sebességre kiépített új vasúti pálya és az új elektronikus rendszerek bevezetése által a vasúti pálya kapacitása megtöbbszöröződött. A korszerű, távvezérelt, nagy rendelkezésre állásuk miatt távfelügyelt rendszerek olyan hatékony forgalomlebonyolítási eszközöket adnak a felhasználó kezébe, melyek feltétlenül szükségesek az immár 120 kilométeres óránkénti sebességgel közlekedő szerelvények forgalmának zökkenőmentes irányításához. Az utasok, illetve az áruszállító vállalkozások a lényegesen rövidebb eljutási időkből feltétlenül érzékelik mindezt.

Az idei esztendőben részt vettek-e másik projektben?
– Ebben az évben a Thales és a Dunántúli Kft. közös ajánlattevőként sikeresen vett részt a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. által a MÁV Szajol–Püspökladány vonalszakaszának biztosítóberendezési és távközlési rekonstrukciójára kiírt pályázaton. A 20,9 milliárd forint összegű, négy és fél éves átfutásra tervezett óriásberuházás biztosítóberendezéseinek hatósági létesítési engedélyezési terveit, együtemű távközlési kiviteli terveit, magasépítési terveit most készítjük. A továbbtervezés, illetve a kivitelezési munka az engedélyezést követően ütemterveink szerint 2012 és 2015 között zajlik majd. Az elkészült berendezések vizsgálatát, üzembe helyezését 2015. szeptember végéig, a projekt lezárását 2015. december 31-éig tervezzük.
A GYSEV és a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. is újabb vasúti beruházásokat tervez a közeljövőben, még az idén több új kiírásra számítunk. Ezekre a projektekre szükség is van, hiszen az ország vasútvonalainak versenyképességét csak az EU által elvárt és erősen támogatott fejlesztésekkel, a legújabb technológiák meghonosításával, a szolgáltatási szint emelésével lehet fokozni.•


 
Archívum
 2011  2012  2013  2014  2015  2016  2017  2018  2019  2020  2021  2022  2023  2024
Címkék

Innotéka