2019. október: jegyzet, portré, egészségipar, kémia, űrtevékenység, tudomány, orvostudomány, biológia, genomika, anyagtudomány, ipar 4.0, innováció, neutronkutatás, építés, urbanisztika, közlekedés, fenntarthatóság, atomenergia, energiagazdálkodás, megújuló energia, zöldkörnyezet, élelmiszer, hulladékgazdálkodás, vízgazdálkodás, biztonságtechnika, okostechnológia, mesterséges intelligencia, it
2019. október 2.

Szerző:
Szegedi Imre

Nehéz­beton magyar ötlettel

Harmin­céves pálya­futása leg­nagyobb volumenű, egyúttal leg­fontosabb meg­ren­delé­sét nyerte el a Mirrotron Kft. A svéd­országi Lundban épülő Európai Neutron­kutató Köz­pont pályázati kiírásán sikeresen szerepelve külön­leges nehéz­betont gyárt a világ egyik leg­korszerűbb tudomá­nyos berendezéséhez.


A közel harminc­éves múltra vissza­tekintő, vi­lág­szerte ismert Mirrot­ron Kft. az elmúlt év­tizedek­ben neutron­kutatók­nak készített kísérleti be­ren­dezé­seket, eszközöket. Néhány éve döntött úgy a cég, hogy – bővítve port­fólió­ját – neutron­forrásokat fejleszt. Az első, saját ötleten alapuló neutron­forrás hama­rosan Marton­vásáron kezdi meg működését, míg egy másik a tata­bányai ipari parkba kerülhet. A profil­bővülés újabb lépése­ként a neutron­források védelmét biztosító elemeket fejleszte­nek, építenek. Ehhez nagyon jó lehetőséget kínált a svédországi Lundban három­milliárd euróból épülő ESS (European Spallation Source; Európai Neutron­kutató Központ), amelynek kivitelezé­sében hazánk is részt vesz.

„A Mirrotron nem elégedett meg azzal, hogy berende­zé­se­ket szállít az épülő köz­pontnak, hanem elindult egy külön­leges pályázaton: nehéz­betonból kell kialakítani a központi neutron­forrás körüli védelmi rendszert, lényegében egy bunkert. Kétezer köbméter­nyi, nyolcezer tonna betont kell szállítani, ami nem egy tömbből álló szilárd anyagot jelent, hanem 1092 kü­lönféle méretű és formájú darabot, amelyek között húsz­tonnásak is akadnak. A tavaly nyár végi pályázati kiírás több tucat érdeklő­dőt vonzott, de amikor szembesültek a feladattal, a többség vissza­lépett. A Mirrotron is jelentkezett, úgy, hogy ilyet korábban nem csinált, de egy kutató-­fejlesztő cég, ha komolyan veszi magát, beleáll az ilyen kihívásba”
– nyilatkozta magazinunknak Péter­mann Csaba, a Mirrotron Kft. cégvezetője, aki elmondta, nemcsak különleges betont kell gyártani, hanem speciális acél tartó­szerkezet elkészítése is a kiírás része volt. Ráadásul a magyarok extra szolgáltatást ígértek: a nehéz­beton egyik felületét bór-karbidot tartalmazó beton­réteggel vonják be, ami plusz védelmet biztosít. A döntnökö­ket meg­győzte a magyar ajánlat, nyolc­millió euróért elnyerték a megrendelést – ami a cég életében a leg­nagyobb volumenű megbízás. Péter­mann Csaba bízik benne, hogy a sikeres szereplés, a vállaltak teljesítése újabb piacot nyithat. Például itthon, egészen pontosan az épülő újabb két paksi blokknál is szerepet kaphat a különleges bizton­sági igényeknek megfelelő nehéz­beton. Ez új helyzetet teremtene a cég életében, hiszen eddig szinte vala­mennyi terméküket külföldön értékesítették.

A bunker fel­építése különböző nézet­ben beton­elemek­kel, illet­ve csak a tartó­­szerke­zetre fókuszálva.

Az egyedi nehéz­beton azért nehéz­beton, mert sűrűsége közel kétszerese a hagyományos betonénak. Ezt úgy érik el, hogy sóder helyett őrölt vas­tartalmú kőzetet, magnetitet kevernek össze ce­ment­tel és más adalék­anyagokkal. (A mag­ne­tit­alapú nehéz­betonnak 3,8 tonna/köbméter sűrűségűnek kell lennie.) Szin­tén előírás volt, hogy a bunker valamennyi elemében (tartó­szerkezet és az acél­keretbe épített vasbeton elemek) nem lehet több a kobalt­tartalom 0,025 százaléknál, a nikkelé pedig 1,25 százaléknál. Azt is a pályázat kiírója határozta meg, hogy a nehéz­betonban magnetit­nek kell lennie, amit svéd bányákból nyernek ki. Ezer tonna teher­bírású ha­jó­kon érkezik az alapanyag a betont legyártó alvállalkozó, a dunaúj­városi Ferrobeton Zrt. telephelyére. A betont a Buda­pesti Műszaki és Gazdaság­tu­do­­mányi Egyetem professzora, dr. Sa­lem Georges Nehme fejlesz­tette ki többek között dr. Mezei Ferenc fizi­kus-aka­dé­mikus szabadalma alapján. Néhány elemet előre elkészítet­tek a magyarok, így bizonyítva az ESS-nek, hogy valamennyi legyártá­sára alkalmasak. Idén augusz­tusban a svédek a saját szemük­kel győződhettek meg arról, hogy a próba­­elemek tökéletesen megfelelnek a kiírásban szereplő para­métereknek.

„A szögvas kerettel körbe­vett beton­töm­böket plusz-mínusz öt milliméteres pon­­tossággal kell elkészíteni. A beton­elemekbe különféle szerelvények, elemek kerülnek”
– tájékoztatta magazi­nunkat Hajdú Zoltán projekt­vezető. A szögvas­ keretre azért van szükség, hogy a szállítás során ne csorbul­janak az élek, illetve az egymáshoz illesztés­kor se sérüljenek az elemek. Ráadásul ezeket az elemeket időn­ként szét­szedik, hogy a beton­bunker közepén elhelyezett berendezése­ket kicserél­hessék, ja­vít­has­sák. Egyenként több­tonnás egy­sé­gek­­ről beszélünk, amelyek mozgatása bonyolult feladat. A kiírás másik szakértelmet próbára tévő kihívása, hogy első ránézésre betonból kivitelez­hetet­len formákat kell legyártani. Például az egyik oldalon három dudor, a másikon két mélyedés – és ez még az egyszerű feladatok közé tartozik.

A pilotelemek gyártása során el­készí­tett egyik típusú nehézbeton-elem a Ferro­beton duna­új­városi telep­helyén.

A közel 1100 elem elkészí­tése nem lesz egyszerű, hiszen 330 különböző formájú tömböt várnak tőlük. Van, amelyik­ből egyetlen darab készül, illetve olyan forma nincs, amit tíznél több­ször kellene meg­alkotni. Az egyes elemeket egyedi jelzésekkel látják el, hogy a svéd­országi beépítés­nél a skandináv szakemberek tudják, melyiknek hol a helye. A precí­ziós munka azért kö­vetelmény, mert a nehéz­beton nem faragható, ha valamit elrontanak, ismét le kell gyártani. Ezért van nagy jelentősége az egyedi vaskeretnek, amely a különleges beton kiöntésekor is garantálja a kívánt geometriát.
A beton­elemeket tartó acél­szerke­zet gyártására konzorciumi partnerükkel, a hód­mező­vásár­helyi Csomiép Enter Kft.-vel szerződtek.

A második típusú nehézbeton-elem a Ferro­beton duna­új­városi telep­helyén.

Az első darabok idén december­ben indulnak teher­autókon Lundba, az utolsó 2022 januárjá­ban érkezik meg a svéd­országi nagyvárosba. (Azért kell köz­úton szállítani az elemeket, mert nincs megfelelő teher­pályaudvar a település közelében.) A lundi be­ruházás­hoz tehát svéd alap­anyagot használnak, itthon elkészítik a beton­elemeket, majd elviszik Svéd­országba. A megrendelő­nek így is megérte a magyarok­kal szerződni, mert a bór-­karbidos réteggel verhetet­len hoz­zá­­adott értéket produkáltak – a többi pályázó­nál alacsonyabb áron.•

 
Innotéka