A szimulációt – másképp fogalmazva a fiktív eseményekben való aktív részvételt –, bármilyen meglepő, már a kőkorszakban is használták őseink, amikor a barlangban a tűz fényénél gyakorolták, hogyan ejtsék el a kiszemelt zsákmányt. A virtuális valóság, mint élmény, igazi előfutárának a panorámafestmények által keltett illúziót tekintik, a technológia tökéletesítését pedig a fényképezés, majd a mozgókép megjelenése segítette elő. Az elmúlt években a virtuális valóság témakörében megsokszorozódtak a munkavégzéssel, robotikával kapcsolatos megoldások. Némely szakértők és újságírók is úgy vélik, akiknek a jövőben nem veszik el a munkáját a robotok, azok jó eséllyel VR-környezetben is fognak dolgozni. Valóban ennyire széles körben elterjedt napjainkra az elsősorban a videojáték- és szórakoztatópiacot megcélzó technológia?

Gyakorlat teszi a mestert

Az áttekintést kezdjük egy elsőre nem különösebben érdekesnek tűnő hírrel: 2016 őszén ötven év után adtak át új, fogorvosokat oktató intézményt New Yorkban. És hogy miért keltette fel mindez a média figyelmét? Az iskolában a hallgatók VR-technológia segítségével gyakorolhatják a fogfúrást és a gyökérkezelést. Az amerikai példát számtalan másik is követi, azaz nem túlzás azt állítani, hogy a VR egyik legnagyobb haszonélvezője a gyógyászat lett. A virtuális környezet ugyanis remek lehetőséget teremtett arra, hogy az orvosok kockázat nélkül, szimulált környezetben gyakorolhassanak extrémebb vagy ritka műtéti beavatkozásokat. Nem is akárhogyan: a szike egy szilikontestben dolgozik, a VR-szemüvegen keresztül azonban már valódi emberi szervezet anatómiai felépítése tükröződik vissza, egy másik képernyőn pedig a műtét teljes folyamata nyomon követhető. Ezek az eszközök ráadásul a betegeknek is fontosak lehetnek: a virtuális valóság jóvoltából könnyebben megérthetik a rájuk váró beavatkozást.

A technológia egyre komolyabb szerepet játszik a pszichés problémák és különböző fóbiák kezelésében is. Használatával legyőzhetjük vagy enyhíthetjük a modern világ népbetegségeit: a tömegiszonyt, a tériszonyt vagy éppen a pánikrohamot. Ezek rendkívül széles réteget érintenek: az Egyesült Királyságban egy 2017-ben készült felmérés szerint a munkaképes felnőtt lakosság egészségügyi problémáinak mintegy fele vezethető vissza valamilyen pszichés zavarra. Minek köszönhető a siker ezen a területen? A gyakorlat megmutatta, hogy a korábban megszokott terápiák gyakran hatástalanok, a gyógyuláshoz nem elég, ha csak beszélgetnek a pácienssel. Valódi eredményeket akkor érhetnek el, ha a beteg kontrollált körülmények között nézhet szembe saját félelmeivel bizonyos helyzetekben. A technológia legnagyobb előnye, hogy lehet bármennyire is élethű egy szituáció, a páciens tisztában van azzal, hogy nem a valóságot látja, ez pedig segíti a gyó­gyulásban. A virtuális környezet a testképzavarosok és anorexiások számára is megoldást jelenthet, ugyanis a virtuális térben tapasztalt látványuk sokkal inkább a valós képet mutathatja, mint amit a tükörben látnak.

A virtuális valóság a hadászatban is egyre hangsúlyosabbá válik, a technológia elsősorban a katonai kiképzésekkor hasznosítható: a katonák a sérülés veszélye nélkül élhetnek át kockázatos helyzeteket, és gyakorolhatják a légi vagy víz alatti műveleteket.

Természetesen az ipar sem maradhat ki a technológiai forradalom vívmányai­ból. Az építőipar mérnökei és tervezői első körben a virtuális valóság­ban alkothatják meg műveiket, így a szerkezeti szabálytalanságok és hibák már a megvalósítás előtt kiderülnek. Magyarországon a Bay Zoltán Kutatóintézet egy virtuális tréningplatformot fejlesztett ki erőművek számára, ezzel az ipari eszközök összeszerelése mellett karbantartási munkákat is tudnak gyakorolni. A tréning során a rendszer modellezi a valóságban előforduló meghibásodásokat, irányítja a felhasználót, értékeli a teljesítményét és ráadásul elemzi is a hibákat. Segítségével nagymértékben csökkenthető az emberi hibából adódó üzemi balesetek száma. És ami a legfontosabb: nemcsak a már létező, de a jövőben felépítendő létesítmények karbantartására is fel lehet készülni. A platform rendkívül költséghatékony, hiszen az üzemet nem kell leállítani a gyakorlat idejére, mi több, még külön gyakorlópályát sem kell építeni hozzá.

Újfajta tartalomszolgáltatás

Egyáltalán nem meglepő, hogy a média is hamar nyitott a virtuálisvalóság-tartalmakra. A BBC interaktív kísérleti VR-programja segítségével például bárki űrhajóssá válhat a Nemzetközi Űrállomáson, az ISS-en (International Space Station). A Home – A VR Spacewalk című program lehetőséget kínál, hogy a felhasználó ugyanabban az élményben részesülhessen, mint azok az űrhajósok, akiket egy szimulátorral készítenek fel egy űrállomás külső karbantartására. A brit tévécsatorna a NASA és az Európai Űrügynökség (European Space Agency; ESA) képzési programjára alapozva dolgozta ki saját metódusát, így egy átlagember is megismerheti azt az egyedül­álló életérzést, melyet a Föld felszínétől 390 kilométerre napjainkig alig több mint 200 űrhajós ismerhetett meg. A virtuális űrsétához pedig mindössze egy Oculus Riftre vagy HTC Vive-ra van szükség. A BBC kísérleti programja több díjat, köztük 2017-ben a Canni Ezüst Oroszlán, 2016-ban pedig a Future of Storytelling zsűri díját is begyűjtötte.

A brit tévécsatorna még 2017-ben egy VR Hubot állított fel, hogy további tartalmakkal egészítsék ki szolgáltatásukat. A BBC honlapján jelenleg több virtuális kalandban is részt vehetünk. Az egyik legérdekesebb utazást egy Lancester Bomber repülőgép belsejéből kísérhetjük végig, méghozzá 1943 őszén, Berlin felett, amikor a britek a második világháborúban éjszakai légitámadást indítottak a náci Németország fővárosa ellen. A valósághű hatást a látvány mellett a 76 éve rögzített eredeti hangfelvételek fokozzák. Azoknak, akik békésebb, de ugyancsak izgalmas kalandra vágynak, egy hosszú himalájai „kirándulást” is ajánl a tévécsatorna. A történet főszereplői a 14 éves Radhika és a 16 éves Yashoda, akik hajnali öt órakor indulnak az iskolába az alig ötszáz fős Uttarakhand nevű faluból. A diákoknak a többi között meredek sziklákat kell megmászniuk, és egy elárasztott folyón kell egy vontatóhajóval áthúzni magukat. A két-három órás túra megismerése után egészen biztosan átértékeljük a 7-es buszon zötykölődést vagy a reggeli csúcsforgalom viszontagságait. Mindezek mellett a BBC segítségével madártávlatból csodálhatjuk meg a Nílus vízeséseit, kanyarulatait és gátrendszerét, de azok sem csalódnak, akik a technikai vívmányok iránt érdeklődnek. Ők a jelenleg is fejlesztés alatt álló, a leggyorsabb szárazföldi sebességrekordot megdönteni kívánó Bloodhound szuperszonikus csodajárgányt csodálhatják meg kívülről és belülről. A Cornwall Newquay reptér kifutóján az autó a Rolls-Royce EJ200 sugárhajtású motor segítségével mindössze nyolc másodperc alatt gyorsul fel közel 340 kilométer/órára…

A szakértők egyetértenek abban, hogy a 360 fokos megjelenítést biztosító készülékek és csatornák lehetnek a televíziós iparág következő újításai. Egyelőre a hatalmas adatmennyiség feldolgo­zása és közvetítése jelenti a valódi technológiai kihívást. A 360 fokban látó kamerákkal rögzített tartalmakat a VR-szemüvegen ke­­resztül úgy élhetjük át, mintha a helyszínen lennénk, így egy kon­cert­közvetítés vagy egy sportesemény is életre szóló élményt nyújthat – a nappalinkból.

Személyes jelenlét nélkül

A technikai lehetőségek az ingatlanpiacra is komoly hatást gyakoroltak. A 20. században az internetet még nem használtuk lakásvásárláshoz; újsághirdetések alapján, intuíciónkra hagyatkozva próbáltunk válogatni az ajánlatok közül. Bezzeg most: online hirdetési felületeken keresünk, a kiválasztott ingatlanokat pedig Google-térképen azonosítjuk be, így már a környékről is lehet némi benyomásunk, mielőtt személyesen győződnénk meg arról, valóban oda szeretnénk-e költözni. A VR segítségével pedig virtuális sétát is tehetünk az adott ingatlanban, nem csupán az olykor homályosan lefotózott szobarészletek alapján kell döntenünk, hogy elmenjünk-e megnézni a lakást. Minden apró zugba bekukkanthatunk, közelről szemügyre vehetjük a konyhabútor állapotát vagy a csempéket a fürdőszobában.

Hasonló séta könnyíti meg az autógyártók életét is. Egyrészt a kereskedések raktárait lehet minimalizálni, hiszen a VR felhasználásával nem szükséges különböző színű és felszereltségű kocsikat helyben tartani, másrészt a tervezési folyamatokban lehet egyre nagyobb hatékonysággal használni. A motor összeszerelése is könnyebb, ha munka közben a szemüveg kijelzőjén figyelemmel kísérhetjük a motor összeszerelési segédletét, mely pontosan megmutatja, hogy a kezünkben lévő alkatrészt hová kell illeszteni. A több mint százéves hagyományokkal rendelkező Fordnál VR-eszközökkel dolgoznak a tesztelés és a prototípus-készítés közben, ráadásul egyetlen gépkocsi sem kerülhet gyártásba, mielőtt azt a virtuális valóságban jóvá nem hagyták.

Megelevenedik a múlt

A régészek nagy örömére múltunk darabkái is életre kelhetnek a VR segítségével. Egy kísérlet részeként egy több ezer éves skóciai falu, Skara Brae virtuális verzióját hozták létre, hogy három dimen­zióban járhassuk be eleink egykori lakhelyét.

És hogy mennyire sikeres az ötlet, jól mutatja, hogy Skara Brae csupán az egyik a Brit-szigetek északi részének 26 virtuális turisztikai célpontja közül. A technológiával állati csontok és növényi maradványok alapján azok virtuális felépítése sem lehetetlen, így Földünk történetének egyre több kockája elevenedhet meg.•