Nincs vesztegetni való időnk
A jelentés készítői kollektív fellépést sürgetnek világszerte, arra ösztönzik a politikusokat, hogy haladéktalanul tegyenek lépéseket az éghajlatváltozás és a globális élelmiszerrendszerek − a mezőgazdaság és az élelmiszeripar − fenntarthatóságának javítása érdekében. „A kutatás és innováció lehetőségei az élelmiszer- és táplálkozásbiztonság, valamint a mezőgazdaság területén” című átfogó jelentésben a szerzők a szokásos üzleti tevékenység megszüntetésére szólítanak fel, emellett arra biztatják a gazdasági vezetőket, hogy használják a tudományos eredményeket és támogassák az innovációt.
Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete, a FAO 2018-as értékelése szerint a krónikusan alultáplált emberek száma 2015-ben 777 millió volt, 2016-ra pedig 815 millióra nőtt a világon. Az élelmiszerbiztonsági helyzet különösen Afrikában, valamint Délkelet- és Nyugat-Ázsiában, elsősorban a konfliktushelyzetben lévő és aszályokkal vagy árvizekkel sújtott térségekben romlott.
A FAO adatai szerint az alultáplált emberek száma 2016 és 2017 között tovább emelkedett, és más táplálkozási célokat sem sikerült elérni, mivel az éghajlati szélsőségek veszélyeztették a mezőgazdaságban korábban elért sikereket. A jelentés megállapításai között szerepel az is, hogy a klímaváltozás súlyosbítja az élelmiszerellátási és táplálkozási helyzetet, továbbá növeli az egyenlőtlenségeket. Miközben a magas kalóriatartalmú étrend olcsóbbá válása is komoly következményekkel jár, számos túlsúlyos vagy elhízott ember szenved például mikrotápanyag-hiányban. Támogatni kell tehát az embereket abban, hogy javítsanak az étrendjükön. A politikai döntéshozóknak pedig meg kell érteniük a kereslet mozgatórugóit ahhoz, hogy megtalálják a fogyasztói magatartás megváltoztatásának módját, beleértve az innovatív élelmiszerek és az innovatív étrendek elfogadását. A döntéshozóknak mindemellett segíteniük kell a fogyasztókat abban is, hogy megértsék és mérlegeljék az élelmiszer-választás környezeti hatásait, mivel az étkezés megváltoztatása nemcsak az egészségre, hanem az éghajlatra nézve is előnyökkel járhat, például ha csökken a húsfogyasztás vagy nő az innovatív élelmiszerek aránya az étrendben. Természetesen az élelmiszer-hulladék csökkentését is kiemelten kell kezelni.
A jelentés javaslatokat tartalmaz arra vonatkozóan, hogy milyen változtatásokra lenne szükség. Például mielőbb szükség lenne a bizonyítékokon alapuló szakpolitikák és programok megerősítésére. A javaslatok között szerepel az éghajlatváltozás enyhítése az élelmiszer-termelés és a fogyasztás változásai révén, valamint annak biztosítása, hogy az emberek globálisan hozzáférjenek a tápláló, megfizethető és környezetileg fenntartható élelmiszerekhez. Az IAP sürgeti továbbá az éghajlat-intelligens élelmiszerrendszerekre való átállást. Ugyanakkor megállapítja, hogy a mezőgazdaság üvegházgáz-kibocsátásának korlátozása önmagában nem elegendő az élelmiszerrendszerek éghajlatváltozásra gyakorolt hatásának kezelésére. A Világbank szerint a Föld területének mintegy 11 százalékát mezőgazdasági célokra használjuk. A mezőgazdasági termelés azonban nem bővíthető a végtelenségig, mivel létfontosságú, hogy az ökoszisztéma-szolgáltatások és a biológiai sokféleség további kimerülését elkerüljük.•
