2012. november 6.

Szerző:
Szegedi Imre

Nobel-díjra várva

Hosszú évek hagyománya, hogy október elején ismertetik az adott év Nobel-díjasait. Sajnos, idén sem örülhettünk magyar vagy magyar származású kutatónak. Ismerjük be, hogy az elmúlt évtizedek tudományfinanszírozási helyzetét látva – a rendszerváltás óta szinte csak aprópénz jutott tudományos berendezések beszerzésére – erre vajmi kevés az esély.

Modern műszerek, pontosabban műszerkomplexumok nélkül reményünk sincs az élvonalbeli munkára. Itthon. Zseniális ötlet megvalósításához, ha az kísérleteket igényel, külföldre kell menni. Ahogy mennek is a magyarok, mint ahogy néhányan vissza is jönnek közülük a Lendület Program nyújtotta kutatási feltételek hatására. Amire jelenlegi helyzetünkben képesek vagyunk: közös cikkek publikálása, közös kutatási programokban való részvétel, de általában nem úgy, hogy mi határozzuk meg a munka menetét. És emiatt nem is mi aratjuk le a babérokat.
Régi vesszőparipám, hogy egy területen – ez a lézerfizika – esetleg mi fújhatnánk a passzátszelet, ám ehhez meg kellene végre építeni a szegedi szuperlézert. A románok és a csehek messze megelőznek minket, holott körülbelül egy időben indította a három ország a programot. Esélyt sem adunk magunknak a kiugrásra.

2012-ben a kémiai Nobel-díjat két amerikai kutató, Robert J. Lefkowitz és Brian K. Kobilka fehérjekutatásokért kapta. Hunyady László, a Semmelweis Egyetem Élettani Intézetének igazgatója 2003-ban Lefkowitzcal közölt közös cikket. Az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont Szilárdtestfizikai és Optikai Kutatóintézet tudomá­nyos tanácsadója, Domokos Péter mindkét idei fizikai Nobel-díjast – a francia Serge Haroche-t és az amerikai David J. Winelandet – jól ismeri. A francia Serge Haroche-sal különösen szoros a kapcsolata, hiszen Domokos Péter doktori témavezetője volt 1994 és 1998 között a párizsi Ecole Normale Superieure-ön. Az orvosi Nobel-díj egy brit – John B. Gurdon – és egy japán – Jamanaka Sinja – kutatóé lett. Ők ketten a klónozásért, illetve az emberi őssejteknek a felnőtt szervezet már differenciálódott sejtjeiből való visszaprogramozásáért kapták az elismerést. A nyertesek neve és állampolgársága egyértelműen jelzi, hogy manapság hol adottak a feltételek a minőségi munkára.
Milyen nagyszerű lenne, ha néhány esztendő múlva éppen a szegedi lézerrel tett felfedezéssel kapcsolatban osztanának fizikai Nobel-díjat – mondjuk, egy magyar tudósnak.•

 
Archívum
 2011  2012  2013  2014  2015  2016  2017  2018  2019  2020  2021  2022  2023  2024
Címkék

Innotéka