Milyen alapvető témákkal foglalkoztak a Magyar Nukleáris Társaság éves műszaki-tudományos összejövetelén?

– A XIII. Nukleáris Technikai Szimpózi­um célja elsősorban a hazai eszmecsere elősegítése, egymás kölcsönös tájékoztatása a folyó tevékenységről, aktuális eseményekről, valamint a szakemberek, kutatók és a szakma ifjabb művelői közötti kapcsolatépítés volt. Jó képet ad a széles tematikáról már a címszavak felsorolása is: reaktorfizika, termohidraulika, nukleáris és informatikai biztonság, sugár- és környezetvédelem, hatósági szabályozás, nukleáris technikák, üzemeltetés, radioaktív hulladékkezelés, leszerelés és transzmutáció, oktatás, társadalmi kapcsolatok, humán erőforrások, üzemidő-hosszabbítás, új atomerőművi blokkok építése, új generációs reaktorok és fúziós technológia.

Kik vettek részt előadóként a rendezvényen?

– Örvendetes, hogy az előadók minden korcsoportot képviseltek a nyugdíjastól az egyetemi hallgatóig, természetesen jellemzően az aktív korcsoport képviselői voltak túlnyomó többségben. A szimpóziumon jelen voltak a vezető kutatóintézetek és egyetemek, a tervezők, gazdasági és tudomá­nyos tanácsadók, a nukleáris hatóság, és természetesen a működő, valamint leendő atomerőművi blokkok üzemeltetői és létesítői, továbbá a hulladéktárolók szakértői. A szakmai sokszínűség a tudóstól, tanártól az elemző, üzemeltető és gyártó mérnökön át a közgazdászig és jogászig terjedt.

Minden évben ilyenkor kerül sor a társa­ság díjainak kiosztására is. Idén kiket tüntettek ki?

– A Fermi fiatal kutatói díjat Szieberth Máté, a BME adjunktusa érdemelte ki Monte Carlo módszerek fejlesztése szubkritikus rendszerek vizsgálatára című pályázatával. Az Öveges-díjat Csatári László debreceni középiskolai fizikatanár kapta rendkívül találékonyan és olcsón készített nukleáris mérőeszközeiért, elektronikáiért (GM cső, ködkamra). A Szilárd Leó-díjban Elter József paksi főosztályvezető részesült, előadásának címe: Harmadik generációs biztonság egy második generációs atomerőműben. Az idei Simonyi Károly emlékplakett tulajdonosa Pusztai István, a göteborgi Chalmers Egyetem kutatója Kinetikus transzport modellek mágneses összetartású fúziós rendszerekben témában.

A szimpóziumon a díjazottakén kívül 28 előadás hangzott el. Milyen témakörökkel foglalkoztak a felszólalók?

– Rendkívül pozitív fejleményként értékelhető, hogy a témák nagy hányada nemcsak a jelenre irányult, hanem már a jövőbe tekintett. Az előadók például az atomenergia és a globális kihívások felvetésre keres­ték a választ, de szóba kerültek a paksi ka­pa­citás­fenntartási projekt aktuális kérdései, illetve az új paksi blokkok engedélyezési kérdései is. A szakma rejtelmeiben elmerülők a teljesítmény alapú szeizmikus analízis és az integrált tokamak modellezés témakörében tájékozódhattak, továbbá színvonalas előadást hallhattunk a neutrondetektorok szimulációs vizsgálatáról a műegyetemi oktatóreaktorban. Az előadók figyelmet szenteltek a nemzetközi fejleményeknek is: kitekintést kaphattunk az orosz atomenergetikai gépgyártás fejlődéséről és jövőjéről – az Atomenergomas és magyar leányvállalata, a Ganz EEG példáján keresztül, illetve angol fejlesztések alapján az ellátásbiztonságot és az új kapacitások létesítésének támogatását is bemutatták.

Milyen kihívásokkal kell majd szembenéznie a szakmának egy atomerőmű építésekor?

– Móga István, a Pöyry Erőterv Zrt. építész szakági főmérnöke előadásában elsősorban arra hívta fel a figyelmet, hogy az erőmű-létesítés összetett feladatainak megoldása nagyszámú, egymástól idegen szakmai alapokon álló szakterület együttműködését kívánja az előkészítés-tervezés, a megvalósítás-kivitelezés, továbbá az ellenőrzés-felügyelet területén. Éppen ezért a rendszerek, az ezekből álló struktúrák és a rendszerelemek biztos működése érdekében fokozottabb az igény a széles körű együttműködés magas minőségére. A nukleáris biztonsági igénynek való megfelelés feltételeit vizsgálva Móga István szerint kijelenthető, hogy a folyamat szereplőinek speciális képességekkel kell rendelkezniük. Ugyancsak érdekes megközelítést kaptunk az atomerőművi beruházások finanszírozási és gazdasági kulcskérdéseiről a KPMG munkatársainak köszönhetően. Ságodi Attila és Szepesi Attila előadása egyebek között arra mutatott rá, hogy a KPMG több évtizede követi nyomon a hazai energiaipar alakulásának fejleményeit, és gyűjti célzottan a paksi atomerőmű és általában az atomenergia-hasznosítás tapasztalatait.

Hugyecz Attila, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium főosztályvezető-helyettese pedig arra emlékeztetett, hogy a paksi atomerőmű bővítésének gondolata már az első blokkok üzembe helyezésekor is felmerült, és azóta is többször napirendre került, mára azonban valóban elkerülhetetlenné vált új alaperő­művi kapacitás bevonása a hazai villamosenergia-termelésbe. Az elmúlt évek előkészítő munkája alapján 2014. január 14-én magyar–orosz kormányközi megállapodás született arról, hogy a Roszatom vállalat két, egyenként 1200 megawatt teljesítményű nyomottvizes reaktort építhet a paksi telephelyre.

Külön előadásban foglalkoztak a nukleáris és megújuló energia szerepével a következő évtized energiamixében. Van versenyképes alternatívájuk a nukleáris fejlesztéseknek?

– Török Szabina, az MTA Energiatudományi Kutatóközpont laboratóriumvezetője előadásában a hazai energiastratégia forgatókönyveiből kiindulva mutatta be a több szempontú döntési modellen alapuló összehasonlító értékelést. A harminc, gazdasági, környezetvédelmi és szociális szempontot magába foglaló értékelési rendszer átlátható módon teszi lehetővé ugyanis a forgatókönyvek rangsorolását. Az előadó kiemelte a megújuló energiahordozók fenntartható módon történő felhasználását. Mivel a megújuló energiaforrások mérsékelt hazai potenciálja a hő és közlekedési szektorban is fontos szerepet játszik, a fenntarthatósági követelmények miatt véleményük szerint érdemes megvizsgálni a szektoriális igényeket is.
Az előadásban ismertetett több szempontú döntési modell rangsora, egy 300 fős páros összehasonlító kérdőív kiértékelt eredményeire épült, amelyek alapján a megújuló energiahordozók, majd az atomenergia-felhasználás szerepelnek az élen. A hazai fenntartható potenciál, fejlesztési kapacitások és hálózati korlátozó tényezők figyelembevételével megkonstruált energetikai forgatókönyvek összehasonlítása azonban rámutatott arra, hogy a nukleáris szektor területén tervezett jelentős fejlesztéseknek nincs versenyképes alternatívájuk.

A szimpóziumon szó esett a 2003-as paksi üzemzavarról is…

– Valóban, a hagyományos kerekasztal-beszélgetés szereplői (Eck József, Szőke Larisza, Mercz Zsolt projektvezetők és Cserháti András moderátor) idén a paksi 2. blokkon 2003-ban történt nukleárisüzemanyag-sérülés következményeinek elhárítását tekintették át. A tizenegy évig tartó munka idén nyáron befejeződött a tömören lezárt, száraz tokokba csomagolt üzemanyag vasúti elszállításával. A rendkívüli kihívásnak sikerült maradéktalanul megfelelni, a szokatlan feladatok tömegét biztonságosan, három szakaszban megoldani. Igen látványosan mutatta a munka szerteágazó voltát, amikor a különféle szervezetektől és intézetektől jelen lévő mintegy százfős hallgatóság közel fele kézfelemeléssel jelezte: dolgozott benne.

Az energia kérdése központi helyet foglal el az európai társadalmakban, így közérdeklődésre számot tartó téma itthon is. Miképp vélekednek a magyarok erről a kérdésről?

– Thuróczy Zsuzsanna, az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. térségi szakértője felszólalásában arra mutatott rá, hogy a társadalom energetikához fűződő magatartásáról a paksi atomerőmű két évtizede végeztet országos és regionális kutatásokat, mivel az energiatermelés nem pusztán műszaki, gazdasági vagy környezetvédelmi, hanem legalább annyira társadalmi kérdés is.
A legutóbbi közvélemény-kutatás szerint a magyar társadalom elkötelezett a nukleáris energia és a paksi atomerőmű iránt. Azonban a nemzetközi tendenciák, illetve néhány – korábban atomenergia-nagyhatalomnak számító – országban történt attitűdváltozás (és ennek következtében a nukleáris ipar kivezetéséről szóló döntések) jelzik, hogy a bizalom fenntartásáért folyamatosan tenni kell.
Az atomenergia támogatottságát vizsgálva jelentős különbségek vannak a támogatás vagy ellenzés miértje között aszerint is, hogy milyen társadalmi csoporthoz (nem, kor, iskolai végzettség) tartozik a válaszadó – hangsúlyozta Thuróczy Zsuzsanna, kiemelve: az érintett közösségeknél eltérő kommunikációs stratégiát kell alkalmazni, eltérő intenzitással, módszerekkel, érveléssel kell hatást gyakorolni. A szakértő szerint az atomenergia és a megújuló energiák megítélésénél elsősorban az érzelmeknek van hangsúlyos szerepük.•