Van, ahol az újonnan induló, illetve a közelmúltban befejezett fejlesztéseken volt a hangsúly, másutt azon, hogy a Kutatóházban (még) nincs mindenütt wifi, illetve van, aki a régi bútorát hozta magával, mert a közbeszerzési pályázatot rosszul bonyolították le – hamarosan mindenki új bútort kap. Az is kiderült, hogy néhány bedobozolt, már átköltöztetett könyv megázott egy csőtörés miatt, illetve egy csomó kötetet kiszelektáltak – a múlt század hetvenes éveiből származó észak-koreai és szovjet propagandaanyagokért nem kár. A nehézségek ellenére az eredményekre sem árt koncentrálni. Például arra, hogy az EU-13-ak körében kiosztott kutatási támogatások 36 százaléka magyar intézményekhez került – itt az Európai Kutatási Tanács (ERC) pályázatairól van szó.
Az ERC 2007-es működése óta a magyar kutatók évről évre sikeresebbek az új európai uniós tagállamok kutatói között. Ez a szervezet pályázatonként 1,5–3 millió eurós támogatást ad, de csak a legjobbaknak, egyébként nem számítana világszerte a kutatói kiválóság egyik mércéjének. Ezen a kiíráson 2007 és 2015 között 58 magyar kutató nyert. A nálunk közel négyszer nagyobb népességű lengyelek és a hozzánk hasonló lélekszámú csehek mindössze 28-28 kutatója szerepelt sikerrel, míg a románok közül négy, a szlovákok közül mindössze kettő. Ezek szerint jól állunk, de nincs ok az elbizakodottságra, hiszen az osztrákok 190 pályázata nyert ugyanennyi idő alatt. Jók vagyunk, de sokkal jobbak is lehetünk.•