2013. augusztus 5.

Szerző:
B. Szabó Edina

Okos háztartás

Az okos gépek kifejezés az elmúlt években bekerült hétköznapi szavaink közé. A magára valamit is adó háztartásigép-gyártó vállalat mindenképpen terméke neve elé teszi a smart szót, jelezve, hogy nem akármilyen géppel emeltük háztartásunk színvonalát. De mitől smart egy gép? Minden okos gép smart? Szükség van-e egyáltalán smart gépekre a háztartásban?


A téma kimeríthetetlen, hiszen az első „okos” tanulmányok óta tudjuk, hogy a takarékosság-környezetvédelem-jövőtervezés szorosan egy körbe tartoznak. A hozzájuk kapcsolódó, megvalósításukra törekvő tevékenységek pedig hatnak egymásra, ránk, magasabb szinten pedig településeinkre és persze bolygónkra.
Mit keres egy ilyen tematikában egy olyan apróság, mint mondjuk a gyerek olvasólámpája? Itt is, mint sok más területen, a kis lépésekkel kezdődik minden.

A háztartásokban kezdetben volt a műanyag palackok külön­válogatása, aztán az egyéb adalékokkal dúsított műanyagok különválasztása. Ma már a szemetet szelektíven gyűjtő háztartásban legalább négy, de inkább hat szemetes van. A gépeinknél, otthonunkban és körülötte megjelenő megoldásoknál is valahogy így kezdődött. Eleinte volt, mondjuk, a takarékos izzó, aztán a mozgásérzékelő kültéri lámpák, időzített locsolók. Ma már a 120 kilométerről bekapcsolható kazán gondolata is természetes, az árnyékolás automatizálásáról nem is beszélve.

A háztartási gépek frontján észlelhetők talán a legszembetűnőbb, egyben sokszor a legértelmetlenebbnek látszó megoldások. Ezek elsőre feleslegesnek tűnnek, sőt, lehet, hogy később sem tudjuk megszokni, de az elmúlt évek, sőt évtizedek alatt megfordult a világ: a fogyasztó, a vásárló határozza meg saját igényeit és nem a gyártók. Így, ha valamelyik funkció nem arat sikert, egyszerűen lekerül a palettáról, vagy legalábbis újratervezik, fejlesztik. Mivel mára az energiatakarékos működés alapvető elvárás lett az otthoni gépek esetében is, a többi pluszfunkció adja el a terméket.

Milyen például az okos hűtő? Hűtő, fagyasztó esetében ilyen lehet a televízió funkció, ami nem tévesztendő össze egy „egyéb” kommunikátorral. Utóbbi adja ugyanis a smart, az okosság lényegét. Az okos eszközök agya a megfelelő kommunikációs csatornák működtetése, az eszközök hálózatba kapcsolása és a kommunikáció során felvett információk feldolgozása, rendezése, a megfelelő reakció kidolgozása, sőt akár végrehajtása. Jogos kérdés lehet a hűtővel kapcsolatban a „mit kommunikál?”.

Tájékoztathat a működés alapvető állapotáról: hőfok, környezeti tényezők változása, telítettség. Volt-e bármilyen rendellenesség a nap folyamán (például áramszünet, ami hatással lehetett a működésre)? Milyen állapotban van a kompresszor, várható-e meghibásodás például elöregedés miatt, vagy minden a legnagyobb rendben, az elvártnak (elvárhatónak) megfelelő a működés. Csak ezek után következnek a kényelmi funkciók, amelyek java természetesen a jövőben lesz elérhető, illetve akkor, amikor az okos ház építése olyan természetes lesz, mint az energiatakarékos hűtő megvásárlása. Vagyis nem a közeli jövőben, mégis érdemes megemlíteni. Amikor az egyébként egyes gyártóknál már szorgalmazott és elérhető házi kommunikációs rendszerbe kapcsolt hűtő előkészíti a bevásárlólistát, vagy amikor a benne lévő tartalomból letölt, és előkészít receptet, vagy az időzített szkájp kommunikációhoz csatlakozik, belép, majd működésbe hoz, mondjuk, egyéb kommunikációs csatornákat is, akkor beszélhetünk okos hűtőről.

Feltéve, ha a főzés közbeni beszélgetéshez nem lesz elegendő az addig otthon felhalmozott és konyhapultra készített okostelefon vagy tablet készlet…
Félretéve az iróniát, az okos háztartási gépek legfontosabb tulajdonsága a takarékos és környezettudatos működés mellett a meghibásodások és az ezzel járó szervizelések megelőzése, az időt és pénzt megtakarító eljárások rendszerbe illesztése és a precíz, kiszámítható működés.

Talán nem szembetűnő, de azért szót érdemel, hogy a hasonló gépek, a mosógépek, a sütők vagy a kávéfőzők esetében a legnagyobb problémát a készülékek kompatibilitásának kidolgozása adta, illetve az ugyanazon hálózatba kapcsolt, ugyanolyan kommunikáció kidolgozása. Az időről időre felbukkanó hírek azonban arról tanúskodnak, hogy ha igényeljük, akár ma is felszerelhetjük háztartásunkat okos eszközökkel. Saját hálózatba kapcsolásuk megoldhatóvá vált, ezzel pedig távolról is működtetni tudjuk akár az ehhez vásárolt porszívót, mosógépet vagy éppen a bekészített sütőt. A közüzemi hálózatra kapcsolásuk még nem teljesen sikeres, ráadásul nemzetközi felmérések szerint hiába vásárolnak az európai fogyasztók okos készüléket, az okos szolgáltatásokat tekintve kevesen válnak igazán felhasználóvá.

Árnyékolás- vagy világítástechnikai megoldásokkal már inkább találkozunk, akár a távolról vezérelhető konnektorról vagy kapcsolóról, akár a függönyünket digitális csatornákat használva történő elhúzásáról van szó. Emellett már húsz éve használhatunk automatizált fűnyírót, igaz, ebben az esetben az intelligens külső kommunikáció még általában kimerül az útvonalkövetésben. Viszont tény, hogy megfelelő programozás után a fűnyíró robotként szeli a gyepet, biztosítva például a tökéletes vágási minőséget. Ráadásul ugyanúgy kaphatók hozzá a szükséges kiegészítők, mint egyéb eszközeinkhez, csupán azok funkciója tér el: kerék (a lejtős haladáshoz), tartózsák, amely a hordozhatóságot könnyíti meg, megfelelő tető (tok) az eső és napsütés elleni védelem tökéletesítésére. Mielőtt lemerül, visszatalál a meghatározott töltőállomásra, természetesen riasztóval szerelték fel, rendszerét pedig PIN kód védi. Fontos megjegyezni, hogy funkcionalitását és kommunikációját tekintve a robot nem ugyanaz, mint az okos készülék. A smart készülékek nem csupán automatizáltak, hanem kommunikálnak és adatfeldolgozást követően reagálni is tudnak a változásokra. Vagyis nem minden robotkészülék lehet smart, de minden smart lehet robotkészülék.

A gépeink esetében kiemelhető energiatakarékosság akkor valósulhat meg, ha intelligens otthonunk tartozéka a megfelelő hálózati szabályozás, a megfelelő mérőórákkal felszerelve, központba kötve. Többször írtunk arról, hogy ez a terület a kiváló magyar megoldásokkal rendelkező hazai piac mellett is gyerekcipőben jár, nem csupán a szolgáltatók, de a fogyasztók csekély igénye miatt is. Ugyanakkor a digitális, távolról leolvasható mérőórákkal új „iparág” is megjelent, mégpedig a mérőóra-manipulálás. Egyelőre maga a lehetőség is „ijesztő” a szolgáltatók számára, hiszen a leendő okos mérőket kétféleképpen is meg lehet piszkálni: fizikailag és az online kapcsolatból adódóan. A fizikailag hardveres-szoftveres otthoni belepiszkálást jelent, az internet (sok esetben mobilnet) pedig adja magát. Hasonló károkat okozva a szolgáltatóknak, mint a ma is használatos manipulációk esetében.

Látható, hogy az egyértelmű pozitívumok mellett felmerül számos – ha nem is negatívum – kétség, illetve megoldásra váró kérdés az intelligens háztartással kapcsolatban. Azon túl, hogy több elem is hiányzik a teljes okosítás folyamatának akár elindításához (például a szolgáltatók bekapcsolása vagy az átlagfogyasztó számára elérhető árú eszközök), az alapgondolat mindenképpen megérdemel egy kis frissítést.

Az intelligens háztartás sokadik lépcsője, az okos bolygó megvalósítására törekvés miatti innovációs kényszer – akár fogyasztói-társadalmi, akár technológiai kényszer áll a háttérben – folyamatos kihívás elé állítja a gyártókat, szolgáltatókat és a fo­gyasz­­tókat. Számos fórum, vita, utópiszti­kus tervezés és természetesen hardver- és szoftverkísérlet szól a szükséges innovatív megoldásokról.
Az alapve­tő feltétel, a kommunikáció kiemelten fontos egy­sé­ge a gépek közötti infor­mációcsere, az M2M (Machine to Machine) adatáramlás. Az automatizálás feltételeként „magukra hagyott” eszközeink a megfelelő technológiai megoldással kapcsol­hatók egymáshoz. Az em­beri közreműködés nélkül zajló beszélgetés felhasználási területei számos iparágban fellelhetőek, az egészségügytől az oktatáson, a mezőgazdaságon keresztül a kormányzati rendszerekig alkalmazható, természetesen még globális szinten is.

Az M2M adatáramlás javítja egy adott szervezet vagy folyamat működési hatékonyságát, új üzleti távlatokat nyit meg. Az alkalmazások használata időmegtakarítást és kockázatcsökkentést eredményez, ezzel együtt jelentősen csökkenhet az energiafelhasználás, valamint a környezetszennyezés.
Az M2M kommunikációs rendszer jól meghatározható egységekből áll, ezek az adatrögzítő eszköz, a kommunikációs hálózat, a küldött adatok értékelése és azután a válasz, amely elindítja a szükséges folyamatokat. Az alaprendszer elemei természetesen az elhelyezett eszközöktől és az elvárásoktól függően sokféleképpen adaptálhatóak.
Az eszköz, amely az adatrögzítést végzi, lehet például bármilyen egyszerű mérőeszköz, akár egy fogyasztásmérő, szintmérő, hőmérő, de lehet akár egy ipari számítógépes rendszer is. A lényeg, hogy az adatok olvasásához, gyűjtéséhez szükség van egy M2M vagy egy eleve okos mérőeszközre. Az utóbbiakról mi is írtunk már (Innotéka 2013. június, 49. o.), ezek széles körű használatának útjában a szolgáltatók és fogyasztó igényei közötti különbség áll.
Az így gyűjtött, valamint a távoli eszközökből nyert adatok azután különböző csatornákon jutnak el kijelölt feldolgozási helyükre. Költséghatékonysági szempontból erre ma leginkább a mobilhálózatok alkalmasak, de ahogy növekszik majd az igény e megoldásokra, várhatóan úgy csökken majd a speciálisabb – például műholdas – kommunikáció költsége is.
Az adatok kiértékelésére a viszonylag könnyen specifikálható saját, okos szisztéma a legalkalmasabb, vagyis a területtől függetlenül akár egyedileg kialakított rendszer. Az innen kapott válasz alapján ez a rendszer önállóan tud reagálni a különböző területeken. Ilyen volt például az az okos kazán, amelyik egy központi rendszerrel együttműködve értesíthette a fogyasztót a közeledő karbantartási időszakról vagy az esetleges túlterhelésekről, vagy értesítette a központot meghibásodásának okáról, megspórolva a felesleges kiszállást és költséget.

Az M2M megoldások felhasználási területe igen széles, felsorolni túl hosszú lenne, hol alkalmazható. Adott például a biztonsági területen, a távfelügyeletben, egészségügyben, oktatásban, szórakozásban, közlekedésben, háztartásban vagy éppen a bankszektorban.

A logisztikában az elsők között kezdték alkalmazni az M2M eszközöket, a technológiának köszönhetően például a gépjárművek igazi kötelékben, jelentősen hatékonyabban működtethetők. Az üzemanyagméréstől a nyomon követésig, az áruleadástól a navigációig minden funkció automatizálható, illetve minimalizálható az emberi beavatkozás.

Áttérhetünk máris az útfelügyeletre, a közlekedéstervezésre, az utak menti biztonsági megoldások fejlesztésére. Biztonságról szólva az erre specializálódott cégek is az első sorból követték figyelemmel a fejlődést, és alkalmazták is a megfelelő eszközöket. Itt talán nem is szükséges az egyes területekről beszélni, hiszen a betörés­figyeléstől az értékszállításon át a személyvédelemig sokak számára ismerősek a megoldások. Amikor mobilfizetéssel vásárolunk vagy online bankolunk, esetleg pénztárnál fizetünk, szintén M2M meg­oldást használunk, de GPS alapú helymeghatározásunk gépjárművünk esetében, mobil parkolásidíj-fizetésünk is így teljesül. Mindezekhez kapcsolódhat távdiagnosztikai szolgáltatás, amely tulajdonképpen akár okos médiaboxunkon keresztül is megvalósulhat, ugyanitt képes a rendszer személyre szabni a reklámok közlését. Visszatérve a háztartáshoz és figyelembe véve a benne élőket is, említsük meg a monitorozást mint gyermek- vagy idősfelügyeletet, amikor a nálunk lévő eszköz meghatározott időközönként akár egy egészségügyi felmérés adatait is elküldheti a kijelölt adatközpontba, így ezek feldolgozását követően orvosunkkal már „csupán” a konzultáción kell találkoznunk. Ugyanez az eszköz alkalmas lehet arra is, hogy a mért értékek jelentős változása esetén figyelmeztesse viselőjét. A pánikgombok megnyomása is adatküldést indít el a megfelelő központba, ahonnan a kapott információnak megfelelő reakció beindíthatja a szükséges folyamatokat.
A már említett online fogyasztásmérő-leolvasás esetében a technológia fejlettségének köszönhetően a rendszer legalább képes jelezni, ha a mérőórát manipulálják.

Az egyik legnagyobb előny az, hogy az automatizált háztartások távolról is ellenőrizhetők, akár életkörülményekről (például hőmérséklet), akár kényelmi megoldásról (például a locsolás indítása-zárása, de csak napos időben), akár biztonságról van szó. Mérhető és lehetőség szerint optimalizálható az energiafogyasztás, összehangolható az életritmussal: például meleg víz biztosítása akkor, amikor arra valóban szükség van. Ne felejtsük el azt sem, hogy az okos rendszerek olyan formában küldenek jelet, értesítést, ahogyan az nekünk megfelel, kérhetünk sms értesítést, vagy nem, amennyiben elegendő az online felületen biztosított hozzáférés.

Az intelligens háztartás önmagában nem utópisztikus gondolat, több megoldást – ha nem is így nevezzük – alkalmazunk már mai lakótereinkben is. Addig, amíg a teljes kör kiépülhet a szolgáltatóktól a fogyasztási pontokig, mi magunk is sokat tehetünk energia- és költséghatékonyságunk fejlesztéséért, akár egy-egy terület kiemelésével és fejlesztésével. Kis lépésenként, otthon és a munkahelyünkön is.•


 
Archívum
 2011  2012  2013  2014  2015  2016  2017  2018  2019  2020  2021  2022  2023  2024
Címkék

Innotéka