<
2013. január 8.

Szerző:
B. Szabó Edina

Öt újítás, mely megváltoztathatja a világot

Az IBM (NYSE: IBM) decemberben tette közzé a 2012-es 5in5, azaz Öt az Ötben jelen­tését azokról az innovációkról, melyek a követező öt évben megváltoztathatják életünket. Az idei lista olyan fejlesztéseket sorol fel, melyek új irányt szabhatnak a jövő számítástechnikájának.


Az IBM szerint az új korszak trendjeit a kognitív rendszerek technológiája alakítja majd: olyan gépek, melyek az emberi érzékelést imitálva látás, hallás, szaglás, tapintás és ízlelés révén képesek megtapasztalni a világot. Az emberi agy az érzékszervekre hagyatkozva gyűjt információt és tájékozódik a világban, a kognitív rendszerek pedig ezen érzékelések finomításával segíthetnek bennünket – akár a legösszetettebb problémák megoldásában is. Az IBM tudósai olyan nagyszabású fejlesztéseken dolgoznak, melyek a számítógépeket képessé teszik környezetünk észlelésére. E fejlesztésekkel összefüggésben a 2012-es Öt az Ötben jelentés az alábbiakban ismertetett trendformáló jóslatokat fogalmazza meg.

Tapintás mobiltelefonon keresztül

Az IBM szakemberei olyan fejlesztésen dolgoznak, mely érintéses, infravörös és nyomásérzékeny technológiák alkalmazásával az anyag textúrájának, szövetének tapintását szimuláló érzeteket hoz létre. A felhasználó csupán végighúzza ujját a mobilján megjelenő árucikk képe fölött, és azonnal átélheti a tapintás élményét. A telefonok rezgési képességeit kihasználva minden tárgy egyedi rezgési mintázatot kap, mely rövid, gyors mintázatok vagy éppen hosszabb és erősebb rezgések segítségével idézi meg a tapintás érzetét.

Képzeljük el, hogy vásárláskor az előre kinézett menyasszonyi ruha anyagának – a szatén, selyem vagy csip­ke textúrájának – tapintását távolról, mobiltelefonunk képernyőjén keresztül érzékeljük majd; akárcsak egy kézműves alkotás gyöngydíszítését vagy egy takaró szövetét, melyet a világ másik végén kínálnak megvételre. Az újítás öt éven belül teljes kiskereskedelmi üzletágakat fog átalakítani, de a technológia a számítógépes játékok továbbfejlesztésében is új perspektívákat nyithat majd.
A kognitív rendszerek a tapintás, a fizikai környezet érzé­kelése megteremtésével gazdagíthatják valóságélményünket, mobiltelefonunk a világgal folytatott természe­-tes és intuitív interakció eszközévé válhat.

Kép a pixelek mögött

A világon évente 500 milliárd fénykép készül, és percenként 72 órányi videoanyagot töltenek fel a Youtube-ra.
A globális diagnosztikai képalkotó piac 2016-ig 26,6 mil­liárd dolláros növekedésre számít. A számítógépek ma még csak tagek (jelölések) és címek alapján képesek feldolgozni a képeket, valódi tartalmukat még nem tudják megfejteni. A következő öt évben a rendszerek a vizuá­lis jelenségek és adatok alkotóelemeit – a pixeleket – is értelmezni tudják majd, pontosan úgy, ahogyan az em­beri szem vizsgálja egy fénykép részleteit. Ezekkel az agyi tevékenységhez hasonló képességekkel a vizuális médiából közvetlen tapasztalást nyerve olyan paramé­tereket elemezhetnek majd a számítógépek, mint a szín, a textúra, a minták vagy a keretek. Mindez az egészség­ügyben, a kiskereskedelemben vagy éppen a mező­gazdaságban lehet különösen fontos.

A technológia az egészségügyet hatalmas mennyiségű orvosi információ összegyűjtésével és feldolgozásával segítheti, elég csak az MRI, CT, röntgen és ultrahangos vizsgálatok képi leleteire gondolni. Az ilyen típusú leletek vizsgálatának kritikus pontja a túl apró, emberi szemmel nem látható elemek azonosítása. A technológia megtanítható például az egészséges és elhalt szövetek megkülönböztetésére, sőt arra is, hogy a rögzített képet összevesse a beteg leleteivel és kórelőzményével. Egy ilyen „látó” rendszer komoly segítséget nyújthat az egészségügyi problémák gyorsabb és pontosabb észlelésében.

Hallod, ahogy nő a fű?

Öt esztendőn belül okos érzékelők rendszerei észlelik majd a hang olyan összetevőit, mint a hangnyomás, rez­gés és frekvencia – elemzésük a legkülönbözőbb területeken, például a katasztrófavédelemben segíthetnek minket. Jobban fogjuk „hallani” környezetünket, érzékelni, mérni tudjuk majd a veszélyekre figyelmeztető mozgásokat és nyomásváltozásokat. A hangok finom észlelése révén akár egy fa kidőlése vagy egy fenyegető földcsuszamlás is előre jelezhető lesz. A nyers hangokat a szenzorok az emberi agyhoz hasonlóan érzékelik. Az adatokat feldolgozó rendszer egyéb „változókat” is figyelembe vesz, így a hozzájuk kapcsolható vizuális vagy tapintáson alapuló információkat is értelmezi. Amikor új hangokat érzékel, korábbi ismeretei és mintafelismerési képességei segítségével von le következtetéseket.
A technológia képes lesz a babák „gügyögését” valódi nyelvi információként értelmezni, megkönnyítve ezzel a kommunikációt a kicsik és az orvos vagy a szülő között, segíthet a gyermek viselkedésének és igényeinek jobb megértésében. A rendszer például azt is megmondja, hogy a sírás éhséget vagy fájdalmat jelent, esetleg csak annyit, hogy a babának melege van. A technológia megtanulja kódolni a babahangok jelentését, és szofisztikált beszédfelismerő rendszere a gügyögéseket fiziológiai információkkal – szívritmussal, pulzusszámmal, testhőmérséklettel – kapcsolja össze.

A következő öt évben a rendszerek a hangmagasság, hangszín elemzésével, a bizonytalanságok felismerésével képesek lesznek egy-egy beszélgetés finomabb aspektusainak megragadására is. Segíthetnek eredményesebbé, hatékonyabbá tenni dialógusainkat és a különböző kultúrák közötti kölcsönös megértést. Az IBM szakemberei a közeljövőben az írországi Galway-öbölnél víz alatti zajszintmérést végeznek, hogy feltérképezzék a hullámenergiát átalakító készülékek hangját és rezgéseit, továbbá hogy kiderítsék, miként hatnak a tengeri élővilágra. Mindehhez a hanghullámokat rögzítő víz alatti szenzorokat és az észleléseket analizáló technológiát alkalmaznak.

Molekuláris konyha másképp

A kutatók olyan, ízérzékelésre képes számítástechnikai rendszer kifejlesztésén dolgoznak, amellyel a jövőben finomabb ételeket készíthetünk. A technológia molekuláris szintre bontja a hozzávalókat, feltárja az étel összetevőinek kémiáját, és kedvelt illatokhoz, ízekhez kapcsolódó érzelmekhez társítja őket; több millió recept összevetésével új ízkombinációk felfedezésére is képes lesz.

A számítógépes algoritmusok pontosan feltárják majd az ételek kémiai szerkezetét, és azt is megmondják, miért szeretünk annyira bizonyos ízeket, míg másokat egyáltalán nem. Megtudhatjuk, hogy a különböző molekulák miként lépnek kölcsönhatásba egymással, milyen összetevőkből építkeznek az ízért felelős alkotóelemek. Mindezek ismeretében – különböző percepciós model-lek révén – a rendszer előre megjósolja majd, hogy mely ízek lesznek ínyünkre valók.
Új ízekkel gazdagítva egy tál nyers zöldség is vonzóbb lehet, mint a sült krumpli, de nem csak az egészséges ételeket tehetjük finomabbá: olyan szokatlan ételpárosításokra is rácsodálkozhatunk, melyekkel ízélményünk a végletekig fokozható. E megoldás a cukorbetegek édes ízek iránti igényének kielégítésében is sokat segíthet.

A rendszer veszélyszagot érez

A 5in5 jelentés szerint a számítógépekbe vagy mobiltelefonba épített szenzorok még abban is segíthetnek, hogy idejekorán azonosítani tudjuk a bennünk bujkáló betegségeket. A szagok, biomarkerek és a leheletben található ezernyi molekula elemzésével az orvosok olyan megbetegedések korai diagnosztizálásához kaphatnak támogatást, mint a máj- és vese-rendellenességek, az asztma, a cukorbetegség és az epilepszia. A rendszer a kór jelenlétéről a „normális” és a „szokatlan” szagok megkülönböztetésével tájékoztat.
Az IBM szakemberei jelenleg is végeznek olyan méré­seket, melyek a környezeti hatásokat, egyebek között a levegőben jelen lévő gázokat monitorozzák az értékes műalkotások megóvása érdekében, de a technológia az egészségügy területén is számos újítást hozhat. Az antibiotikumokra rezisztens baktériumok (például a Meticillin-rezistens Staphylococcus aureus, rövidítve: MRSA) 2005-­ben közel 19 ezer kórházi fekvőbeteg halálát okozta az Egyesült Államokban. A kórokozó gyakran a bőrön is megtalálható, és érintkezéssel könnyen terjed. Az MRSA veszély megszüntetésének egyik módja a higiénés elő-írások szigorú betartatása az egészségügyi dolgozókkal.

Az elkövetkező öt évben ez a technológia segít „körbe szaglászni” a kórházi felületeket, hogy kiderítse, teljes mértékben fertőtlenítették-e a kórtermeket és a váróhelyiségeket. Az új, vezeték nélküli, egymással összekapcsolódó hálózatok segítségével a szenzorok begyűjtik és értékelik a különböző kémiai anyagokról érkező adatokat, és folyamatos tanulással ismerkednek az új szagokkal. A szenzoros és kommunikációs technológiák a tanulási rendszerekkel integrálva olyan helyeken is képesek lesznek az adatmérésre, ahol eddig elképzelhetetlen volt.
A mezőgazdaságban a termőtalaj összetételéről adhat­nak információt, városi környezetben menhelyeken, közegészségügyi intézményekben szagolhatják ki a szennyezés jelenlétét. A hatóságok így időben megakadályozhatják a probléma súlyosbodását.

Bár az új eszközök gondolkodni továbbra sem fognak helyettünk, mégis segítenek kiterjeszteni képességeinket, hatékonyabbá, produktívabbá tenni munkánkat és mindennapi életünket. A kognitív számítástechnikai rendszerek alkalmazásával könnyebben látunk majd át bonyolult, komplex helyzeteket, képesek leszünk lépést tartani az információ egyre növekvő sebességével, és megalapozottabban dönthetünk. Hatásuk az élet minden területén érvényesül majd, az egészségügytől a gazdaságon át a földrajzi távolságokat, nyelvi akadályokat legyőző kommunikációig. •

 
Archívum
 2011  2012  2013  2014  2015  2016  2017  2018  2019  2020
Címkék

Innotéka