Paks – hosszú távú jövőkép

Több száz új munkahelyet jelent a Paksi Atomerőmű két új blokkjának megépítése. Ám Paks polgármestere, Süli János szerint ha összehangolják a felkészülést, nemcsak azok profitálnak belőle, akik üzemeltetik, hanem az egész térség.


Viszonylag sok kritika éri a Paksi Atomerőmű tervezett bővítését, a rá vonatkozó szerződést. Megeshet, hogy mégsem valósul meg?

– Magyarországon hosszú távon nem lehet megoldani az energiaellátást atomenergia nélkül. Ha ezt a szerződést „elmeszelik”, akkor is nagy esélye van, hogy hosszabb folyamat eredményeként, de ugyanez az orosz blokk nyerne, mint ahogyan a világon több helyen is van erre példa. Azt gondolom, hogy Magyarország előnyös szerződést kötött a blokkok létesítésére.

Paksi templomtornyok és az erőmű látképe
Paksnak mit jelent ez a beruházás?

– Azt, hogy megint van hosszú távú jövőképük az itt élőknek. Nemcsak az üzemidő-hosszabbítás húsz évére alapozhatnak. Az új blokkok a tervek szerint 2025-26-ban lépnek üzembe, a tervezett élettartamuk hatvan év. Tehát száz évre lesz jelentős adófizető, színvonalas munkahely a régióban. Ilyen hosszú távra veszi le a gondot a városlakók, városvezetők válláról.

Először viszont gondot okoz…

– Valóban túl kell lenni az építkezés „örömein”, habár maga az építkezés is lehetőséget ad, megélénkül a gazdaság, sok vállalkozó, hétezer munkavállaló betelepülésére, több száz szakértőre is számítunk, akik családostól érkeznek. Az ő fogadásuk, ellátásuk lehetőséget nyújt a régió számára. Ha okosan gazdálkodunk, a tízéves beruházás alatt az érkezők kiszolgálása és a kapcsolódó munkák sok lehetőséget hoznak, amibe akár önkormányzati társult cégek is bekapcsolódhatnak. Ezalatt megerősödhetnek a helyi vállalkozók – például élelmiszer-termelők – így nemcsak azok tudnának a fenntartható fejlődés részesei lenni, akik bent az erőműben jutnak munkához, hanem azok is, akik kiszolgálják őket. Ha előrelátóan nem felélik az ő élelmiszerrel, kulturális, sport- és egyéb szolgáltatással való ellátásuk hasznát, hosszú távon fenntartható fejlődés valósulhat meg akár azon a negyvenegy településen, amely a minap létrejött Társadalmi Tanácshoz tartozik, de azon kívül is, hiszen a lehetőség mindenki számára adott.

Volt-e arra vonatkozó felmérés, hogy a térségben milyen szolgáltatások vannak, milyen a kínálat?

– Voltak korábban, például a Lévai Projekt keretében, de azt gondolom, hogy ezeket pontosítani kell, amikor eldördül a startpisztoly. Hisz például egy híd szükségességéről szó esett a tanulmányokban, de a megépítését csak remélték, így a Bács-Kiskun megyei oldalon teljesen más válaszok születhetnek most, hogy a kormány elhatározta az átkelő megépítését.
Elhangzott, amikor Lázár János itt volt az alakuló ülésen, hogy a Társadalmi Tanácsnak lesznek olyan feladatai, hogy felmérje, melyik település mit tud nyújtani annak érdekében, hogy ne egymás ellen, hanem együtt gondolkodjanak a települések.

Milyen körülmények között jött létre, milyen területet képvisel a Társadalmi Tanács?

– A tervezett paksi beruházásról tájékoztató fórumok voltak az atomerőmű körüli, „körzővel húzott” körben fekvő negyvenegy településen. Ezeken egyértelműen elhangzott a lakosság és a polgármesterek részéről, hogy mindenki támogatja, várja a bővítést. A kérdések, egy-két kivételtől eltekintve arra vonatkoztak, hogyan jutnak munkához, hogy tudják a fiataljaikat megtartani, milyen fejlesztési lehetőségek várnak a térségre. Az is elhangzott ezeken a fórumokon, hogy értetlenül állnak az előtt, hogy a korábban évtizedekre visszamenő támogatási formák miért szűntek meg, amit az atomerőmű biztosított a települések számára.

A helyi római kori erődítményt idéző építmény Pakson
Miért kell ilyen szerepet vállalnia egy termelővállalatnak?

– Ha Paks eredményeit nem számítanánk, a környék a hátrányos helyzetű régiók közé tartozna. Az atomerőmű jelentősen tudta segíteni az önkormányzatokat intézményeik saját fejlesztésében és a fejlesztésekhez szükséges önerő biztosításában. Segítséget adott a templomok felújításában, közösségkovácsoló rendezvények szervezésében, így a települések lakosságmegtartó képessége megmaradt, az erőmű elfogadottsága pedig ezáltal is nőtt. Az atomerőmű számára a legjobb szóvivők az ott dolgozók, a településen élők, akik el tudják mondani, hogy jó, biztonságos erőműben dolgoznak és környezetében élnek. E harmonikus együttműködés pozitív tapasztalatai láttán döntött úgy a kormány, hogy visszaállítja a támogatási rendszert, illetve kezdeményezi a tanács létrejöttét, hogy legyen egy formalizált fóruma a kapcsolattartásnak. Még egyszer hangsúlyozom, ez nem jelenti azt, hogy a bővítés során csak ez a negyvenegy település vállalhat szerepet, profitálhat.

Korábban azt mondta, majd „ha eldördül a startpisztoly”. Mit ért ezen?

– Úgy gondolom, hogy az év végéig lezárulhat a két területet: tiltott állami finanszírozást és versenyeztetést érintő brüsszeli vizsgálat. Most még óvatosak a vállalkozások, önkormányzatok, de ha ez tisztázódik, felgyorsulhatnak az események, megmozdul a magántőke is. Ám nekünk addig is meg kell tennünk bizonyos lépéseket, ha a kormány szándéka szerint 2018-ban elindul az építkezés. Napi egyeztetések folynak a Paks II. projekttársasággal. Hozzáfogtunk az építési szabályzat átdolgozásához, területet vásároltunk, hogy bővítsük az ipari parkot, hiszen – mint a közelmúltban Fehéroroszországban hasonló fejlesztésnél láttuk – csak a felvonulási terület 100 hektáros lesz. Ha ütem szerint fut fel a létszám, 2021 körül számíthatunk arra, hogy csúcsidőszak lesz, de már 2016-17-ben jelentős számú műszaki személyzet ide költözésére számíthatunk, az ő elhelyezésükről, ellátásukról gondoskodni kell. A környék fejleszté­sének kiemelt státuszt kell szerezni, mert ha normál ügymenetben akarjuk a szükséges fejlesztéseket elvégezni, kicsúszhatunk a határidőkből.

A kormány úgy döntött, hogy idén jelentős forrásokat biztosít az erőmű környezetében a településfejlesztésre…

– Annak a kapcsolatrendszernek a visszaállításáról van szó, amelyet az elmúlt évtizedekben az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. épített ki. Lázár János miniszter már aláírta a szerződéseket, így ismét van forrás az atomerőmű által alapított Jövőnk Energiája Térségfejlesztési Alapítványban, amelynek munkaszervezete a régi menetrend szerint meghirdeti rövidesen pályázatát. A másik része ennek a keretnek szintén a korábban kialakult, jól működő, szerződéses partneri viszony támogatását hivatott visszaállítani Paks és Szekszárd önkormányzatain keresztül egyebek között a regionális médiával.

A városnak cselgáncs olimpiai bajnoka, kenus olimpiai érmese, NB I-es foci- és kosárlabdacsapata van
Az évszázad beruházásaként is aposztrofált építkezésre visszatérve: milyen konkrét lehetőségekről beszélhetünk?

– Akár arról, hogy a településeken üresen álló ingatlanokat felújítják, szállást alakítanak ki, akár élelmezésről, akár a felvonulási terület tisztán tartásáról. Fontos, hogy szem előtt tartsuk azt, hogy ne csak az építés tízéves időszakára szóló tervek szülessenek, hanem hosszú távúak, mert úgy vélem, hogy ez a beruházás meg tudja indítani a térség fejlődését. Szeretném, ha ezt úgy oldanánk meg, hogy mintául szolgálhasson másoknak is. Azt kellene elérnünk, hogy például ha van Nagydorogon vagy Pálfán egy fiatal pár és mondjuk van még két hektár családi földjük, ne úgy döntsenek, hogy eladják egy nagyvállalkozónak, hanem úgy, hogy gyümölcsöt, zöldséget kezdenek termeszteni. Ha kialakul egy jó termelési szerkezet, később, ha véget ér az építkezés, arra alapozva létre lehet hozni egy tartósítóipart, aminek vannak is hagyományai a térségben. Fontos, hogy ehhez mindenki megtalálja, mozgósítsa az összes kínálkozó forrást, de célzott keretekre is szükség lesz. Úgy gondolom, hogy amennyiben jól tudunk együttműködni, önkormányzati szervezésű vagy tulajdonú társaságok is megrendelésekhez juthatnak, így nem közmunkát, hanem jobb jövedelemmel kecsegtető munkát lehet biztosítani az itt élőknek, hiszen rengeteg olyan feladat lesz, ami nem kíván speciális szaktudást.
A Társadalmi Tanács egyik feladata éppen az, hogy koordinálja mindezt, beleértve a szolgáltatásokat, az infrastruktúra-fejlesztéseket. Hogy ne történhessen meg az, hogy kettő helyett öt hűtőház épül a térségben, lekötve a tőkét. A Társadalmi Tanács a kormány, Paks II. és az orosz fél partnereként kell, hogy ellássa a térség fejlődését szolgáló feladatait az együttműködést és a közös gondolkodást zászlajára tűzve.•


 
Archívum
 2011  2012  2013  2014  2015  2016  2017  2018  2019  2020  2021  2022  2023  2024
Címkék

Innotéka