Párologtatóterületek kialakítása az Alföldön
A 2022-es nyárra jellemző helyzet: felhők és közepes-nagy nedvességtartalom jelentek meg a légkörben, de csapadék nem esett. A termőtalaj teljesen kiszáradt, az ősszel betakarítandó növények sok helyen 100 százalékos terméskiesést mutattak. (Fotó: Jakab Gusztáv)Mitől volt annyira súlyos 2022 nyara az ország keleti részén? A Dunántúlra zivatarokat és esőt hozó hidegfrontok az Alföldre érve „kiszáradtak”, és csapadék nélkül, erős széllel haladtak át, tovább rontva az aszályhelyzetet. Ennek egyik oka, hogy az intenzív mezőgazdasági művelés és az azáltal okozott talajszerkezeti változások miatt az aszályos évek hőhullámai során kevés a felszínközeli légrétegek páratartalma.
Az ELTE Földrajz- és Földtudományi Intézete kutatóinak a Land folyóiratban közölt tanulmányából kiderül, hogy 2022 nyarán a szokatlanul erős szárazság miatt hiányzott a zivatarok kialakulásának egyik feltétele, a felszínközeli párás légréteg. Az alföldi táj víztároló képessége a vízszabályozásokat követő intenzív mezőgazdasági művelés következtében jelentősen visszaesett. Sok helyütt létrejött egy másodlagos, majdnem vízzáró réteg, amely megakadályozza, hogy a csapadék a talaj mélyebb rétegeiben tárolódjon. A kutatók szerint támogatni kellene a nyári időszakban jól párologtató növényzet visszatelepülését, és javasolják a vizes élőhelyek, rétek-legelők visszaállítását is egyes részeken. Az Alföld legalacsonyabb zónáiban, a mezőgazdaságilag legkevésbé értékes földekből lehetne kialakítani ilyen „párologtatóterületeket”. Ez garantálhatná, hogy ismét legyenek zivatarok az aszályos években.•
Címlapkép: Jakab Gusztáv
