2019. szeptember 4.

Szerző:
Szegedi Imre

Példakép

Időről időre felröppen egyik-másik magyar kutatóról, hogy esélyes a Nobel-díjra. Fizikusok, orvosok, vegyészek neve kerül elő, de manapság talán a legközelebb ehhez a nagy presztízsű elismeréshez Roska Botond neurobiológus kutató­orvos, a Bázeli Molekuláris és Klinikai Szemészeti Intézet igazgatója, a Bázeli Egyetem Orvostudományi Karának professzora áll.

2018-ban ő vehette át a Columbia Egyetem Alden Spencer orvosi díját a látás folyamatának megértéséért, majd a Bressler-díjat az általa kidolgozott látás-visszaállító terápiáért. Idén első magyar tudósként nyerte el a Nobel-díj „előszobájaként” is emlegetett Louis Jeantet-díjat. Miközben a világ meghajol nagysága előtt, a Magyar Tudományos Akadémia eddig nem vette fel tagjai közé, kiválóságát eddig egyetlen hazai díjjal sem ismerték el. Magyarország köztársasági elnöke augusztus 20-án a Magyar Szent István-rend kitüntetés adományozásával ezt a hiányosságot pótolta.A Nobel-díj vagy összejön, vagy nem, de azt senki sem vitatja, hogy Roska Botond kutatócsoportjával térképezte fel, hogy a látórendszer különféle sejtjei hogyan nyerik ki a környezetből a vizuális információt. A molekuláris mechanizmus alapján kidolgozott génterápiájuk vissza­állíthatja azok látását, akik genetikai rend­ellenesség miatt lettek látáskárosultak.

A negyedszázada külföldön dolgozó kutatónak – aki decemberben lesz ötven­éves – közel húsz szabadalma van.
Vitathatatlan a teljesítménye, amit végre hazája is elismer. És lám, az sem baj, hogy ezt külföldön érte el.•

 
Archívum
 2011  2012  2013  2014  2015  2016  2017  2018  2019  2020  2021  2022  2023  2024
Címkék

Innotéka