2019. szeptember: jegyzet, fizika, biofizika, biológia, lézer, mérés, tudomány, kémia, egészségipar, portré, bioinformatika, egyetem, ipar 4.0, innováció, öntészet, fenntarthatóság, energiagazdálkodás, disszemináció, zöldkörnyezet, építés, környezetvédelem, ipari automatizálás, it, mesterséges intelligencia
2019. szeptember 4.

Szerző:
Szegedi Imre

Példakép

Időről időre felröppen egyik-másik magyar kutatóról, hogy esélyes a Nobel-díjra. Fizikusok, orvosok, vegyészek neve kerül elő, de manapság talán a legközelebb ehhez a nagy presztízsű elismeréshez Roska Botond neurobiológus kutató­orvos, a Bázeli Molekuláris és Klinikai Szemészeti Intézet igazgatója, a Bázeli Egyetem Orvostudományi Karának professzora áll.

2018-ban ő vehette át a Columbia Egyetem Alden Spencer orvosi díját a látás folyamatának megértéséért, majd a Bressler-díjat az általa kidolgozott látás-visszaállító terápiáért. Idén első magyar tudósként nyerte el a Nobel-díj „előszobájaként” is emlegetett Louis Jeantet-díjat. Miközben a világ meghajol nagysága előtt, a Magyar Tudományos Akadémia eddig nem vette fel tagjai közé, kiválóságát eddig egyetlen hazai díjjal sem ismerték el. Magyarország köztársasági elnöke augusztus 20-án a Magyar Szent István-rend kitüntetés adományozásával ezt a hiányosságot pótolta.A Nobel-díj vagy összejön, vagy nem, de azt senki sem vitatja, hogy Roska Botond kutatócsoportjával térképezte fel, hogy a látórendszer különféle sejtjei hogyan nyerik ki a környezetből a vizuális információt. A molekuláris mechanizmus alapján kidolgozott génterápiájuk vissza­állíthatja azok látását, akik genetikai rend­ellenesség miatt lettek látáskárosultak.

A negyedszázada külföldön dolgozó kutatónak – aki decemberben lesz ötven­éves – közel húsz szabadalma van.
Vitathatatlan a teljesítménye, amit végre hazája is elismer. És lám, az sem baj, hogy ezt külföldön érte el.•

 
Innotéka