Rézsűvédelem háromdimenziós gyapjúhálóval
A társaság a nemszőtt textíliákat 40–1500 g/m² területi sűrűségben állítja elő, a reguler alapanyagok mellett pedig jelentős a másodnyersanyagok feldolgozása is. A gyár termelésének mintegy 50 százalékát exportpiacokon értékesítik. Egyik fő termékcsaládjuk a geotextíliák (CE minősítéssel), melyek polipropilén vagy poliészter szálasanyagból, tűnemezelés-hőkezelés eljárással gyártott műszaki textíliák. Alkalmazhatók az építőiparban, a mélyépítés, a tetőszigetelés, a hulladéktárolók, az út- és vasútépítés területén.
Hagyományos termékeik mellé olyan terméket fejlesztettek ki, amely alkalmas sziklás, agyagos, termőföldet nem tartalmazó sík, illetve rézsűs felületek takarására, rekultiválására is. Az innovatív technológiák alkalmazására nyitott társaság megvizsgálta a lehetőségeit, hogy milyen alapanyagbázisra, milyen technológiai lehetőségekre, illetve gépi háttérre építhet, és ennek ismeretében eldöntötte egy új projekt indítását, melynek során olyan innovatív terméket fejleszt, amely természetes-lebomló szálakból és egyéb, szintén lebomló komponensekből készül, és a fenntartható környezet érdekében biztosítja az erózió elleni védelmet, elősegíti a vegetáció kialakulását, környezeti behatások következtében teljesen lebomlik, a területen pedig semmilyen, a környezetbe nem illő anyagmaradvány nem marad.
A fejlesztést a GINOP-2.1.2-8-1-4-16-2018-00386 számú, a „Lebomló, háromdimenziójú nemszőtt textília gyártástechnológiájának kifejlesztése a Temaforg Kft.-nél” elnevezésű projekt keretében valósították meg.
Az első szakaszban megvásároltak egy fonatoló gépsort, amely egy bontógépből és egy fonatológépből áll, valamint egy lengőkaros kivágógépet. Ezután választották ki a későbbi gyártási próbákhoz szükséges alap- és segédanyagokat. Az előzetesen meghatározott szempontok alapján olyan természetbarát anyagokat kerestek, melyek más iparágakban már nem, vagy korlátozottan felhasználhatók, és a használatuk, illetve a lebomlásuk után ökológiai kár nem keletkezik. Továbbá nagy mennyiségben beszerezhetők mind a hazai, mind a nemzetközi piacokon, és áruk kedvező az új termék kialakításához. Megfelelő fizikai és mechanikai jellemzőkkel rendelkeznek, és iparszerűen, a beszerzett gyártástechnológiával gazdaságosan feldolgozhatók. Kézi mintákkal modellezték, majd elemezték ezeket, és az így kialakult alapanyagskálát használták a további vizsgálatokhoz. Az elkészült technológiai gépsoron elvégezték a kiválasztott anyagok tesztelését, és az első próbagyártásokat, valamint ezzel párhuzamosan történtek meg a gépbeállítások és a gyártástechnológia kialakítása. A termékek körét tovább szűkítették, hogy a próbagyártások során már csak a célnak megfelelő anyagokat használják.
A második szakaszban a gépi, iparszerű gyártást vizsgálták, előállítottak különböző típusú és számú (1-4 vezérszálú) terméket valamennyi rendelkezésre álló alapanyagból. A mintaterméknél vizsgálták a termék lineáris tömegét (mk), a fajlagos lineáris tömegszázalékát (mkf), meghatározták az egyenátmérőt (degyen), az egyenletességi mutatót (Te), valamint meghatározták a térfogati indexet (Tindex), továbbá szakítógéppel meghatározták a mintatermékek szakítószilárdságát (δm) és a szakadási nyúlását (Lo). A kapott eredmények összehasonlításával rangsort állítottak fel a lehetséges alapanyagok között, és ekkor már figyelembe vették a beszerzési árat és a beszerzés biztonságának szempontjait is.
Az összehasonlító vizsgálatok eredményeként alapanyagként a gyapjút és a pamutot választották ki, mely egy 4 vezérszálas szizál, pamut, kender, len köré lett fonatolva. A fonatolásra pamut, kender vagy len alapanyagú cérnát választottak. Ennek megfelelően a fenti anyagokból egy 100–120 g/m lineáris tömegű, 30–35 milliméter átmérőjű kötelet állítottak elő.
A következő fázisban ezeknek a termékeknek a végleges gyártástechnológiája, a gépi technológia véglegesítése és a kötélből kialakított háromdimenziós késztermék elkészítése volt a cél. Az utolsó szakaszban a 100–120 g/m lineáris tömegű kötélből kialakított, eltérő méretű háromdimenziós hálószerkezetet a kötél harmonikaszerű spirál felépítésével gyártották le. A spirálágak rögzítésére szizál, juta és kender alapanyagból készült kötözőanyagokat használtak. Ezeknél a különböző méretű hálószerkezeteknél vizsgálták a gazdaságos és technológiai előállítás feltételeit, lehetőségeit.
Tényleges telepítéseket végeztek, ennek során a felhasználók oldaláról megközelítve is igyekeztek meghatározni a legkedvezőbb gyártási méreteket. Vizsgálták, hogy az elkészített termékek méretei esetleges gépi telepítésre megfelelőek-e. Kézi telepítés esetére a súlykorlátok figyelembevétele mellett a mozgathatósági szempontok is előtérbe kerültek. Megvizsgálták a sík, illetve a rézsűfelületen történő felhasználás lehetőségét, esetleges korlátait, valamint meghatározták a felhasználás során szükséges kisegítő technikai feltételeket. A számtalan, különböző méretű termék telepítési eredményeit kiértékelve, illetve a próbatelepítéseknél bevont partnerek észrevételeit figyelembe véve az 1 × 3 és az 1 × 4 méteres, háromdimenziós hálószerkezetre esett a választás. A kötélgyártáshoz alapanyagként elsődlegesen a gyapjút, vezérfonalként a szizált, fonatoláshoz a pamutfonalat választották, a háromdimenziós hálószerkezet kialakítására pedig kenderkötözőt használtak. A hálószerkezet megvalósításához speciális kiegészítő eszközök készültek, melyek a folyamatos minőség mellett a gazdaságos termék-előállítást is biztosítják.
A próbatelepítéseknél bebizonyosodott, hogy a háromdimenziós termék mind hossz-, mind keresztirányba a háló összekapcsolásával végteleníthető. Ez különösen előnyös a nagy felületű területek, rézsűk gazdaságos és biztonságos rekultivációjánál.
Ezzel a fejlesztéssel a társaságnak sikerült a termékpalettáját egy új, környezetbarát, háromdimenziós, lebomló termékkel bővítenie.•